1Miután Elohim egykor sokszor és sokféleképpen szólt atyáinkhoz a próféták által, 2ezekben a végső időkben szólt hozzánk a Fiú által, akit mindennek örökösévé tett, aki által teremtette az Egeket és a földet is. 3Ő dicsőségének kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordoz mindent, és miután önnön lelke által megtisztított minket bűneinktől, leült annak jobbjára, akié a nagyság a magasságban. 4Annyival emelkedett a Málákhim fölé, amennyivel különb nevet örökölt náluk.
5Mert a Málákhim közül kinek mondta valaha: „Fiam vagy te, én ma nemzettelek téged!”, és ismét: „Én Atyjává leszek, és ő Fiammá lesz.” 6És amikor elsőszülöttjét adja, hogy visszatérjen a világba, a földre, így szól: „Boruljanak le előtte Elohim minden Málákhjai!” 7És a Málákhimról ezt mondja: „Málákhimjait szelekké teszi, és szolgáit lángoló tűzzé.” 8De a Fiúról így szól: „A te trónod, ó Elohim, örökkön-örökké megáll, és az egyenesség pálcája a te királyságod pálcája. 9Szeretted az igazságot, és gyűlölted a gonoszságot: ezért kent fel téged Elohim, a te Elohimod az öröm olajával társaid fölé.”
10„Te, Ádonájam, egykor alapot vetettél a földnek, és kezeid alkotása az Egek. 11Azok elvesznek, de te megmaradsz, és mindnyájan elavulnak, mint a ruha, 12és mint a ruhát, úgy váltod őket, és elmúlnak; te pedig ugyanaz maradsz, és esztendeid nem fogynak el.”
13És a Málákhim közül kinek mondta valaha: „Ülj a jobbomra, amíg ellenségeidet lábaid zsámolyává teszem.” 14Nemde mindnyájan szolgáló Málákhim, a küldöttek, hogy szolgáljanak azok előtt, akik eljönnek örökölni az ő üdvösség-örökségüket?
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Málákhim (מַלְאָכִים – 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – angyalok/küldöttek