1Amikor pedig betelt a hét Shávuot ➣ a Hetek Ünnepe/Pünkösd napja, mindnyájan együtt gyűltek össze egy szívvel egy helyen. 2És íme, zúgás hangja támadt az Egekből hirtelen, zúgva, mint a nagy szélrohamnak zúgása, és betöltötte az egész házat, ahol ültek. 3És láthatóvá lettek előttük nyelvek, mint a tűz látása, amelyek szétoszlottak, és leszálltak egyenként mindegyikükre. 4És megteltek mindnyájan Ruách HáKodeshsel, és kezdtek beszélni más nyelveken, és szavakat hoztak ki szájukból, ahogyan a Ruách beléjük adta.
5Elohimet félő Yáhudim laktak Yerusháláyimban a föld minden nemzete közül, akik az Egek alatt vannak. 6És lett, amikor hallatszott annak a zúgásnak a hangja, összegyűlt nagy nép, és zavarodottság lett közöttük, mert mindegyikük a maga nyelvén hallotta őket beszélni. 7És elálmélkodtak mindnyájan, és elcsodálkoztak, és mondták egyik a másikának: „Íme, nem mind Gálil-beliek-e ezek a beszélők? 8És hogyan halljuk szájukból, hogy mindegyikünk a maga szülőföldjének nyelvén: 9Párász és Mádáj nyelvét, és Eilámét, és Árám-Náháráyim lakóiét, és Yáhu’Dáhét, és Kápudkiáét, Pontoszét és Ászjáét, 10Prugjáét és Pámpuljáét, Mitzráyimét és Lub vidékéét, amely Kurini mellett van, és a Yáhudimét, akik Rómiból jönnek, 11jövevények és Yáhudim, krétiek és árábok: halljuk őket nyelveinken beszélni HáElohim csodálatos dolgairól.” 12És elálmélkodtak mindnyájan, és megrémültek, és mondták egyik a másikának: „Mi ez?” 13Mások pedig gúnyolódtak rajtuk, és mondták: „Musttól teltek meg ezek.”
14Akkor felállt Kefá a tizeneggyel ővele, és felemelte hangját, és felelt, és mondta nekik: „Yáhu’Dáh férfiai, és Yerusháláyim minden lakói! Tudjátok meg ezt magatoknak, és hallgassátok meg beszédemet! 15Mert nem részegek ezek, ahogy ti gondoljátok, hiszen a harmadik óra van a napon. 16Hanem ez az a dolog, amely megmondatott Yo’El próféta keze által: 17És lesz az utolsó napokban, így szól Elohim, kiöntök Ruáchomból minden testre, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, és véneitek álmokat álmodnak, 18és még szolgáimra és szolgálóleányaimra is azokban a napokban kiöntök Ruáchomból, és prófétálnak. 19És adok csodákat az Egekben fenn, és jeleket a földön lenn: vért és tüzet és füstoszlopokat. 20A nap sötétséggé változik, és a hold vérré, mielőtt eljön Yahuwah nagy és félelmetes napja. 21És lesz, hogy mindenki, aki Yahuwah nevét segítségül hívja, megmenekül.
22Yiszrá’El férfiai, figyeljetek ezekre a beszédeimre! Íme, a Nátzrát-beli Yeshuá, hűséges férfiú nektek HáElohim részéről, hatalmas erőkkel, csodákkal és jelekkel, amelyeket Elohim tett keze által szemeitek előtt, ahogyan magatok is tudjátok, 23őt, akit Elohim tanácsából és tudásából eleve elvégeztetett felőle, megfogtátok, hogy átadassék, és ti Beliyá’ál kezei által felszegeztétek és megöltétek őt. 24És Elohim feloldotta a halál köteleit, és feltámasztotta őt a halottak közül, mert a halál nem tartott meg erőt, hogy megragadja őt. 25Mert őróla mondta Dávid: Yahuwaht magam elé helyeztem szüntelen, mert jobbom felől van, hogy meg ne inogjak. 26Azért örült szívem és ujjongott nyelvem, még testem is biztonságban nyugszik, 27mert nem hagyod Nefeshemet a Sheolban, nem engeded, hogy híved meglássa az enyészetet. 28Megismertetted velem az élet ösvényeit, jóllakatsz örömökkel orcád előtt.
29Férfiak, testvérek! Adjatok nekem szólásra való nyílást, hogy beszéljek hozzátok mindenki szeme láttára Dávidról, az atyák fejéről, hogy meghalt és el is temettetett, és sírja nálunk van mind e mai napig. 30És ő, próféta lévén, és tudván, hogy esküvel esküdött neki Elohim, hogy ágyékából származó egyet ültet trónjára a test szerint, 31és ezt eleve látva mondta a HáMáshiách feltámadásáról, hogy nem hagyatik Nefeshe a Sheolban, és teste nem lát enyészetet. 32Ez a Yeshuá, akit Elohim feltámasztott a halottak közül, és mi mindnyájan tanúi vagyunk neki. 33És most, hogy felemeltetett HáElohim jobbjára, és a Ruách HáKodesh ígéretét megkapta Ábájától, kiöntötte ezt a Ruáchot, amint ti látjátok és halljátok. 34Mert nem Dávid ment fel az Egekbe, hiszen ő maga mondta szájával: Így szól Yahuwah az én Ádonimnak: Ülj jobbom felől, 35amíg ellenségeidet lábaid zsámolyává teszem. 36Azért tudja meg Yiszrá’El egész háza igazán, hogy Ádonná és Máshiáchá tette őt Elohim: ezt a Yeshuáát, akit ti felszegeztetek.”
37És lett, amikor hallották, megérintette a beszéd, mint a kard döfései, szívüket, és mondták Kefának és a többi Sháliáchnak: „Férfiak, testvérek, mit cselekedjünk hát?” 38És mondta nekik Kefá: „Térjetek meg útjaitokról, és merítkezzetek be mindnyájan Yeshuá HáMáshiách nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Ruách HáKodesh ajándékát. 39Mert az ígéret beszéde tiétek és fiaitoké, és mindazoké, akik távol vannak, mindenkié, akit elhív magának Yahuwah, a mi Elohimunk.” 40És sok más beszéddel is bizonyságot tett közöttük, és intette őket, mondván: „Meneküljetek meg ettől az elferdült nemzedéktől!” 41És hallgattak beszédére örömmel, és bemerítkeztek, és csatlakoztak hozzájuk azon a napon mintegy háromezer lélek.
42És állhatatosak voltak szüntelen a Shlichim tanításában, a hozzájuk való társulásban, kenyerük megtörésében és imádságaikban. 43És félelem szállt minden lélekre, és sok csoda és jel történt a Shlichim kezei által. 44És mindazok, akik hittek, együtt laktak testvérekként egyetemben, és minden, amijük volt, 45azt mindenük közös örökségévé adták. És eladták birtokukat és szerzeményüket, és szétosztották azokat mindenkinek, kinek-kinek szüksége szerint. 46És napról napra ez volt útjuk szüntelen, hogy felkeressék a Heikhált egy szívvel, és kenyerüket megtörték házaikban, és ették a maguk részének kenyerét örömmel és szívük tisztaságában, 47és áldották HáElohimot, és kegyelmet találtak az egész nép szemei előtt. És az Ádon napról napra hozzátette a közösséghez a megszabadulókat.
Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádon (אָדוֹן – 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Beit-HáMikdásh (בֵּית הַמִּקְדָּשׁ – 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Beliyá’ál (בְּלִיַּעַל – 𐤁𐤋𐤉𐤏𐤋) – haszontalanság/gonoszság • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל – 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Goy (גּוֹי – 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá’El nép • Goyim (גּוֹיִם – 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ – 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Heikhál (הֵיכָל – 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • Kefá (כֵּיפָא – 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter • Kehiláh (קְהִלָּה – 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Nátzrát (נָצְרַת – 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/őrszem • Pétrosz (פֶּטְרֹוס – 𐤐𐤈𐤓𐤅𐤎) – szikla (görög) – Péter • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Sháliách (שָׁלִיחַ – 𐤔𐤋𐤉𐤇) – Küldött/Apostol • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Shávuot (שָׁבוּעוֹת – 𐤔𐤁𐤅𐤏𐤅𐤕) – Hetek ünnepe • Sheol (שְׁאוֹל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Holtak hazája/Alvilág • Shlichim (שְׁלִיחִים – 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Apostolok • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yáhudim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/dicsőítők • Yáhudi (יְהוּדִי – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu’Dáh törzse • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yo’El (יוֹאֵל – 𐤉𐤅𐤀𐤋) – Shim’on-fejedelem • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh