1És történt az esztendő fordultával, abban az időben, amikor a királyok kivonulni szoktak, hogy elküldte Dávid Yoávot és szolgáit ővele meg egész Yiszrá’Elt, és pusztították Ámon fiait, és körülzárták Rabát. Dávid pedig Yerusháláyimban maradt.
2És történt est idején, hogy fölkelt Dávid a fekhelyéről, és járkált a királyi ház tetején, és látott a tetőről egy asszonyt, aki mosakodott; az asszony pedig megjelenésre nagyon jó volt. 3És elküldött Dávid, és tudakozódott az asszony felől, és mondta: Hát nem Bat-Shevá ez, Eli’ám leánya, a Chiti Uriyáh felesége? 4És küldött Dávid követeket, és elvitette őt, és bement hozzá, és hált vele – ő pedig éppen megszentelte magát tisztátalanságából –, és visszatért a házába. 5És teherbe esett az asszony, és elküldött, és tudtára adta Dávidnak, és mondta: Teherben vagyok.
6És elküldött Dávid Yoávhoz: Küldd hozzám a Chiti Uriyáht! És elküldte Yoáv Uriyáht Dávidhoz. 7És bement Uriyáh hozzá, és kérdezte Dávid Yoáv békessége felől és a nép békessége felől és a háború békessége felől. 8És mondta Dávid Uriyáhnak: Menj le a házadba, és mosd meg lábaidat! És kiment Uriyáh a király házából, és kiment utána a király ajándéka. 9De lefeküdt Uriyáh a király házának bejáratánál urának minden szolgájával együtt, és nem ment le a házába. 10És tudtára adták Dávidnak, mondván: Nem ment le Uriyáh a házába. És mondta Dávid Uriyáhnak: Hát nem útról jössz? Miért nem mentél le a házadba? 11És mondta Uriyáh Dávidnak: A Láda, meg Yiszrá’El és Yáhu’Dáh Szukkotokban laknak, és uram, Yoáv, és uramnak szolgái a mező színén táboroznak; én pedig bemennék a házamba, hogy egyem és igyam, és feleségemmel háljak? Életedre és lelked életére: nem teszem ezt a dolgot! 12És mondta Dávid Uriyáhnak: Maradj itt ma is, és holnap elbocsátlak. És ott maradt Uriyáh Yerusháláyimban azon a napon és másnap. 13És hívatta őt Dávid, és evett előtte és ivott, és leitatta őt; de este kiment lefeküdni a fekvőhelyére urának szolgáival, a házába pedig nem ment le.
14És történt reggel, hogy írt Dávid levelet Yoávnak, és elküldte Uriyáh kezével. 15És írta a levélben, mondván: Állítsátok Uriyáht a legerősebb harc színe elé, azután húzódjatok vissza mögüle, hogy megverettessen, és meghaljon. 16És történt, amikor Yoáv a város ostrománál őrködött, hogy Uriyáht arra a helyre rendelte, amelyről tudta, hogy ott erős harcosok vannak. 17És kijöttek a város férfiai, és harcoltak Yoávval, és elesett néhány a nép közül, Dávid szolgái közül; és meghalt a Chiti Uriyáh is. 18És elküldött Yoáv, és tudtára adta Dávidnak a háború minden dolgát. 19És megparancsolta a követnek, mondván: Amikor befejezed a király előtt a háború minden dolgának elbeszélését, 20és lesz, ha fölgerjed a király haragja, és azt mondja neked: Miért mentetek olyan közel a városhoz harcolni? Hát nem tudtátok, hogy a falról fognak lőni? 21Ki sújtotta le Avimelekhet, Yerubeshet fiát? Hát nem egy asszony dobott rá egy darab felső malomkövet a falról, és meghalt Tevetzben? Miért mentetek olyan közel a falhoz? – akkor mondd: Szolgád, a Chiti Uriyáh is meghalt.
22És elment a követ, és megérkezett, és tudtára adta Dávidnak mindazt, amiért elküldte Yoáv. 23És mondta a követ Dávidnak: Mert erősebbek voltak nálunk azok az emberek, és kijöttek ellenünk a mezőre, de visszaszorítottuk őket egészen a kapu bejáratáig. 24És lőttek az íjászok szolgáidra a falról, és meghaltak néhányan a király szolgái közül; és szolgád, a Chiti Uriyáh is meghalt. 25És mondta Dávid a követnek: Így mondd Yoávnak: Ne legyen rossz a szemedben ez a dolog, mert így is, úgy is emészt a kard; erősítsd meg harcodat a város ellen, és rombold le – és így erősítsd meg őt!
26És meghallotta Uriyáh felesége, hogy meghalt Uriyáh, a férje, és gyászolta urát. 27És elmúlt a gyász, és elküldött Dávid, és házába vitette őt, és a felesége lett, és fiút szült neki. De rossz volt a dolog, amit Dávid elkövetett, Yahuwah szemében.
Szójegyzék: Ámon (עַמּוֹן – 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Nép/Népből való – Lót leszármazottai • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Avimelekh (אֲבִימֶלֶךְ – 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤋𐤊) – Apám király/Király atyám • Bat-Shevá (בַּת־שֶׁבַע – 𐤁𐤕𐤔𐤁𐤏) – Esküleánya/Hét leánya • Chiti (חִתִּי – 𐤇𐤕𐤉) – Hettita/Rettegő – Hettiták • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Eli’ám (אֱלִיעָם – 𐤀𐤋𐤉𐤏𐤌) – Elohim népe/Elohim az én népem • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Rabá (רַבָּה – 𐤓𐤁𐤄) – Nagy (város) – Ámon fővárosa • Szukkot (סֻכּוֹת – 𐤎𐤊𐤅𐤕) – Sátrak/Hajlékok – város a Yárden völgyében • Tevetz (תֵּבֵץ – 𐤕𐤁𐤑) – ragyogás – város Shekhem közelében • Uriyáh (אוּרִיָּה – 𐤀𐤅𐤓𐤉𐤄) – Yahuwah az én világosságom • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerubeshet (יְרֻבֶּשֶׁת – 𐤉𐤓𐤁𐤔𐤕) – „A szégyen perlekedjen” (Yerubaál/Gidon dysphemistic neve) • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב – 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yahuwah az atya