1És történt, amikor Yechizki’Yáhu király meghallotta, megszaggatta ruháit, zsákruhába burkolózott, és bement Yahuwah házába. 2És elküldte Elyákimot, aki a ház fölött volt, és Sevná írnokot, és a Kohánim véneit, zsákruhába burkolózva, Yeshá’Yáhu prófétához, Ámotz fiához. 3És azt mondták neki: Így szól Yechizki’Yáhu: Szorongatás, fenyítés és gyalázat napja ez a nap, mert fiak jöttek a szülőszékig, és erő nincs a szüléshez. 4Talán meghallja Yahuwah, a te Elohimod Rabsaké szavait, akit elküldött ura, Áshur királya, hogy gyalázza az élő Elohimot, és megfeddje a szavakért, amelyeket meghallott Yahuwah, a te Elohimod; emelj hát imát a megmaradt maradékért.
5És elmentek Yechizki’Yáhu király szolgái Yeshá’Yáhuhoz. 6És azt mondta nekik Yeshá’Yáhu: Így mondjátok uratoknak: Így szól Yahuwah: Ne félj a szavaktól, amelyeket hallottál, amelyekkel káromoltak engem Áshur királyának legényei. 7Íme, én olyan Ruáchot adok belé, hogy hallomást hall, és visszatér országába, és elejtem őt karddal saját országában.
8És visszatért Rabsaké, és Áshur királyát Livná ellen harcolva találta, mert hallotta, hogy elvonult Lákisból. 9És hallott Tirháká, Kush királya felől, mondván: Kivonult, hogy harcoljon ellened. És meghallotta, és követeket küldött Yechizki’Yáhuhoz, mondván: 10Így szóljatok Yechizki’Yáhuhoz, Yáhu’Dáh királyához, mondván: Ne ámítson téged a te Elohimod, akiben bízol, mondván: Nem adatik Yerusháláyim Áshur királyának kezébe. 11Íme, te hallottad, amit tettek Áshur királyai minden országgal, átok alá vetve azokat; és te megmenekülnél? 12Megmentették-e a nemzetek elohimjai azokat, akiket elpusztítottak atyáim: Gózánt és Háránt, Recefet és Eden fiait, akik Telasárban voltak? 13Hol van Chámát királya és Arpád királya, és Szefarvaim városának királya, Héná és Ivá? 14És elvette Yechizki’Yáhu a leveleket a követek kezéből, és elolvasta azokat, és fölment Yahuwah házába, és kiterítette azt Yechizki’Yáhu Yahuwah arcai elé. 15És imádkozott Yechizki’Yáhu Yahuwahhoz, mondván: 16Yahuwah Tzeváot, Yiszrá’El Elohimja, aki a K’ruvim fölött ülsz, te vagy az Elohim, te egyedül a föld minden királysága fölött; te alkottad az Egeket és a földet. 17Hajtsd, Yahuwah, füledet, és halld; nyisd meg, Yahuwah, szemeidet, és láss; és halld Szánheriv minden szavát, amelyet küldött, hogy gyalázza az élő Elohimot. 18Igaz, Yahuwah, elpusztították Áshur királyai mind az országokat és azok földjét, 19és tűzbe vetették elohimjaikat, mert nem elohimok voltak, hanem ember kezének műve, fa és kő, ezért elpusztították őket. 20Most pedig, Yahuwah, a mi Elohimunk, szabadíts meg minket kezéből, hadd tudja meg a föld minden királysága, hogy te vagy Yahuwah, te egyedül.
21És elküldött Yeshá’Yáhu, Ámotz fia, Yechizki’Yáhuhoz, mondván: Így szól Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja: Mivel imádkoztál hozzám Szánheriv, Áshur királya felől, 22ez az ige, amelyet Yahuwah szólt felőle:
Megvet téged, gúnyol téged a szűz, Tzion leánya,
mögötted fejét rázza Yerusháláyim leánya.
23Kit gyaláztál és káromoltál,
és ki ellen emelted föl a hangot,
és emeltél a magasba szemeidet?
Yiszrá’El Szentje ellen!
24Szolgáid keze által gyaláztad Ádonájt,
és azt mondtad:
Szekereim sokaságával
fölmentem a hegyek magasára,
a Levánon legtávolabbi részeire,
és kivágtam sudár cédrusait,
válogatott ciprusfáit,
és eljutottam legmagasabb csúcsára,
kertjének erdejébe. 25Én ástam és ittam vizeket,
és kiszárítottam lépteim talpával
az ostrom minden folyamát. 26Nem hallottad-e?
Régtől fogva megtettem,
a hajdankor napjaitól megformáltam,
most pedig elhoztam;
és te leszel, hogy rommá döntsd
kőhalmokká az erős városokat.
27Lakóik pedig erőtlen kézzel
megrettentek és megszégyenültek,
olyanok lettek, mint a mező növénye,
és mint a zöld fűszál,
a háztetők füve,
és a perzselt vetés, mielőtt szárba szökken.
28Ülésedet és kijövésedet
és bejövésedet ismerem,
és háborgásodat ellenem.
29Mivel háborogtál ellenem,
és gőgöd fölszállt fülembe,
horgomat orrodba vetem,
és zablámat ajkaidba,
és visszafordítlak az úton,
amelyen jöttél.
30És ez lesz neked a jel: Egyetek ebben az évben azt, ami magától nő, és a második évben azt, ami abból sarjad; a harmadik évben pedig vessetek és arassatok, és ültessetek szőlőket, és egyétek azok gyümölcsét. 31És a megmenekült maradék Yáhu’Dáh házából újra gyökeret ver lent, és gyümölcsöt hoz fent. 32Mert Yerusháláyimből megy ki maradék, és megmenekült Tzion hegyéről; Yahuwah Tzeváot buzgalma cselekszi ezt.
33Ezért így szól Yahuwah Áshur királyáról: Nem jön be ebbe a városba, és nem lő oda nyilat, és nem szegez ellene pajzsot, és nem hány ellene töltést. 34Az úton, amelyen jött, azon tér vissza, és ebbe a városba nem jön be — így szól Yahuwah. 35És megoltalmazom ezt a várost, hogy megszabadítsam, önmagamért és Dávidért, szolgámért.
36És kiment Málákh Yahuwah, és levágott az Áshur táborában száznyolcvanötezret; és fölkeltek reggel, és íme, mindnyájan holttestek, halottak. 37És elindult, és elment, és visszatért Szánheriv, Áshur királya, és Ninivében lakott. 38És történt, amikor leborult Niszrokhnak, az ő elohimjának házában, hogy Adramelekh és Szárecer, a fiai, levágták őt karddal, ők pedig elmenekültek Arárát földjére; és helyette fia, Észarhaddón uralkodott.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áshur (אַשּׁוּר – 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Áshur; az északi nagyhatalmú birodalom • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Éden (עֵדֶן – 𐤏𐤃𐤍) – Gyönyörűség • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – kisbetűvel: pogány bálványok, bálványok • Kohánim (כֹּהֲנִים – 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Kush (כּוּשׁ – 𐤊𐤅𐤔) – Kush; afrikai birodalom • Rabsaké (רַבְשָׁקֵה – 𐤓𐤁𐤔𐤒𐤄) – az asszír király főpohárnoka • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Tzion (צִיּוֹן – 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yechizki’Yáhu (חִזְקִיָּהוּ – 𐤇𐤆𐤒𐤉𐤄𐤅) – Yáhu’Dáh kegyes királya; Yahuwah az én erőm • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshá’Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ – 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa