1Az ige, amely Yahuwah-tól lett Yirmi’Yáhuhoz, mondván: 2Kelj fel, és menj le a fazekas házába, és ott hallatom veled igéimet. 3Lementem tehát a fazekas házába, és íme, ő munkát végzett a korongokon. 4És elromlott az edény, amelyet ő készített az agyagból a fazekas kezében, és visszatért, és más edényt csinált belőle, ahogyan jónak látszott a fazekas szemeiben csinálni.
5És lett Yahuwah Igéje hozzám, mondván: 6Vajon nem cselekedhetem-e veletek úgy, mint ez a fazekas, Yiszrá’El háza? — így szól Yahuwah. Íme, mint az agyag a fazekas kezében, úgy vagytok ti az én kezemben, Yiszrá’El háza. 7Egy pillanat alatt szólok egy nemzet és egy királyság felől, hogy kigyomlálom, lerombolom és elpusztítom. 8De ha megtér az a nép gonoszságából, amely ellen szóltam, akkor megbánom a rosszat, amelyet vele tenni gondoltam. 9És egy pillanat alatt szólok egy nemzet és egy királyság felől, hogy felépítem és beültetem. 10De ha azt teszi, ami rossz a szemeimben, hogy nem hallgat a szavamra, akkor megbánom a jót, amelyről azt mondtam, hogy jót teszek vele. 11Most azért szólj, kérlek, Yáhu’Dáh férfiához és Yerusháláyim lakóihoz, mondván: Így szól Yahuwah: Íme, én rosszat formálok ellenetek, és tervet szövök ellenetek. Térjetek meg, kérlek, ki-ki a maga gonosz útjáról, és jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket! 12De ők azt mondták: Hiábavaló! Mert gondolataink után megyünk, és ki-ki a maga gonosz szívének megátalkodottsága szerint cselekszik.
13Azért így szól Yahuwah:
Kérdezzétek csak meg a népek között:
ki hallott ilyeneket?
Igen iszonyatos dolgot cselekedett
Yiszrá’El szűze.
14Vajon elhagyja-e a mező sziklája a Levánon havát?
Vagy kiapadnak-e az idegen, hideg, csörgedező vizek?
15Mert elfeledett engem népem,
a hiábavalóságnak tömjéneznek,
és megbotlatták őket útjaikon,
az ősi ösvényeken,
hogy ösvényeken járjanak,
nem feltöltött úton,
16hogy földjüket borzadállyá tegyék,
örökös sziszegésekké;
mindenki, aki átmegy rajta, megborzad,
és csóválja a fejét.
17Mint a keleti szél, szétszórom őket az ellenség előtt;
tarkót, és nem arcokat mutatok nekik balsorsuk napján.
18És azt mondták: Jertek, és szőjünk Yirmi’Yáhu ellen terveket, mert nem vész el a tanítás a Kohentól, sem a tanács a bölcstől, sem az ige a prófétától. Jertek, verjük meg őt a nyelvvel, és ne figyeljünk egyetlen igéjére se!
19Figyelj rám, Yahuwah,
és halld meg ellenfeleim szavát! 20Vajon rosszal fizetnek-e a jóért?
Mert vermet ástak lelkemnek.
Emlékezz, hogy eléd álltam,
hogy jót szóljak felőlük,
hogy elfordítsam haragodat tőlük.
21Azért add fiaikat az éhségnek,
és ontsd ki őket a kard kezeibe;
legyenek asszonyaik gyermektelenek és özvegyek,
férfiaik legyenek halállal megöltek,
ifjaikat kard verje le a harcban.
22Kiáltás hallassék házaikból,
amikor hirtelen martalócot hozol rájuk,
mert vermet ástak, hogy elfogjanak engem,
és csapdákat rejtettek lábaimnak.
23De te, Yahuwah,
ismered minden ellenem szőtt halálos tervüket.
Ne fedezd be vétküket,
és bűnüket ne töröld el orcád elől;
legyenek elbuktatottak előtted,
haragod idején bánj el velük!
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yirmi’Yáhu (יִרְמְיָהוּ – 𐤉𐤓𐤌𐤉𐤄𐤅) – Jeremiás/Yahuwah felemel • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa