1Teher a Gei Chizáyon [Látomás-völgye] ellen:
Mi van veled, hogy egészen a háztetőkre mentél fel,
2te zajjal teli, lármázó város,
ujjongó város?
Megöltjeid nem kard megöltjei,
és nem harc halottai.
3Vezéreid mind együtt menekültek,
íjtól kötöztettek meg;
mind, akiket megtaláltak benned, együtt kötöztettek meg,
messzire futottak.
4Azért mondtam:
Forduljatok el tőlem,
keservesen sírok;
ne siessetek vigasztalni engem
népem leányának pusztulása miatt.
5Mert zűrzavar, eltiprás
és kavarodás napja az
Ádonáj Yáhuwáh Tzeváottól
a Látomás völgyében,
Kir lerombol,
és Shoá a hegy felé.
6És Elám tegzet emelt,
emberek szekerével, lovasokkal,
és Kir pajzsot meztelenített.
7És lett:
völgyeid java megtelt szekérrel,
és a lovasok sorba álltak a kapu felé.
8És felfedte Yáhu’Dáh takaróját,
és tekintettél azon a napon
az Erdő háza fegyverzetére.
9És Dávid városának réseit láttátok,
hogy sokak;
és összegyűjtöttétek az Alsó-tó vizeit.
10És Yerusháláyim házait megszámláltátok,
és leromboltátok a házakat,
hogy megerősítsétek a falat.
11És gyűjtőmedencét csináltatok a két fal között
a Régi-tó vizeinek;
de nem tekintettetek arra, aki ezt cselekedte,
és aki régről formálta, nem láttátok.
12És hívott Ádonáj Yáhuwáh Tzeváot azon a napon
sírásra és gyászra,
kopaszra nyírásra és zsák felövezésére.
13De íme, vígság és öröm,
marha ölése és juh vágása,
hús evése és bor ivása:
Együnk és igyunk,
mert holnap meghalunk!
14És kinyilatkoztatta füleimben Yáhuwáh Tzeváot:
Nem engesztelődik meg ez a bűn értetek,
míg meg nem haltok,
mondta Ádonáj Yáhuwáh Tzeváot.
15Így szólt Ádonáj Yáhuwáh Tzeváot:
Menj, jöjj el ehhez a gondnokhoz,
Shevnához, aki a ház fölött van:
16Mi van neked itt, és kid van itt,
hogy sírt vágtál ki magadnak itt?
Aki a magasban vágja sírját,
aki a sziklában vési hajlékát magának!
17Íme, Yáhuwáh elhajít téged,
elhajítván, ó férfi,
és beburkol téged, beburkolván.
18Gombolyítván gombolyít téged gombolyaggá,
mint labdát, egy két kéz szélességű földre;
ott halsz meg,
és ott lesznek dicsőséged szekerei,
te, urad házának gyalázata!
19És kilöklek téged állásodból,
és helyedről ledönt téged.
20És lesz azon a napon:
hívom szolgámat,
Elyákimot, Chilki’Yáhu fiát.
21És felöltöztetem őt köntösödbe,
és övedet ráerősítem,
és uralmadat kezébe adom;
és atyja lesz Yerusháláyim lakójának
és Yáhu’Dáh házának.
22És vállára adom Beit-Dávid kulcsát;
és kinyit, és nincs, aki bezárja,
és bezár, és nincs, aki kinyissa.
23És beverem őt szögként szilárd helyre,
és dicsőség Kiszéje [Királyi Széke] lesz atyja házának.
24És ráaggatják atyja házának minden dicsőségét,
a sarjadékokat és az ivadékokat,
minden kicsiny edényt,
a tálak edényeitől
minden korsó edényéig.
25Azon a napon,
– így szól Yáhuwáh Tzeváot –
kimozdul a szilárd helyre bevert szög,
levágatik és leesik,
és összetörik a teher, amely rajta volt;
mert Yáhuwáh szólt.
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Uraim; az Örökkévaló megszólítása • Beit-Dávid (בֵּית־דָּוִד – 𐤁𐤉𐤕𐤃𐤅𐤃) – Dávid háza • Chilki’Yáhu (חִלְקִיָּהוּ – 𐤇𐤋𐤒𐤉𐤄𐤅) – Yáhuwáh az osztályrészem; Kohen Gádol • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elám (עֵילָם – 𐤏𐤉𐤋𐤌) – ókori birodalom Perzsiától keletre • Elyákim (אֶלְיָקִים – 𐤀𐤋𐤉𐤒𐤉𐤌) – Elohim felemel; Yáhu’Yákim eredeti neve • Gei Chizáyon (גֵּיא חִזָּיוֹן – 𐤂𐤉𐤀 𐤇𐤆𐤉𐤅𐤍) – Látomás Völgye/Jelenés Völgye; Jeruzsálem Megnevezése • Hajlék (מִשְׁכָּן – 𐤌𐤔𐤊𐤍) – Mishkán; hajlék/lakóhely • Kir (קִיר – 𐤒𐤉𐤓) – Qir; ászír város/nép • Kiszé (כִּסֵּא – 𐤊𐤎𐤀) – Királyi Szék/Trón/szék/ülőhely • Shevná (שֶׁבְנָא – 𐤔𐤁𐤍𐤀) – Shevná (királyi gondnok) • Shoá (שׁוֹעַ – 𐤔𐤅𐤏) – kiáltás/segélykiáltás • Tzeváot (צְבָאוֹת – 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek – Yáhuwáh jelzője • vizei (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem