1Ti pedig törekedjetek a szeretetre, kérjétek teljes erőtökből a Ruách ajándékait, és mindezek fölött, hogy prófétáljatok. 2Mert aki nyelvek dadogásával szól, nem emberekhez szól, hanem Elohimhoz, mert senki sem érti őt, hanem titkokat buzog a Ruáchban. 3Aki pedig prófétál, embereknek hirdet lelket visszatérítő igéket, jó intést és vigasztaló szavakat. 4Aki a nyelven szól, a maga lelkét téríti vissza, de aki prófétál, az edáh (közösség) lelkét téríti vissza. 5És bárcsak adatnék a nyelvek adománya mindnyájatoknak, sőt még inkább, hogy mindnyájan próféták legyetek; mert nagyobb az, aki prófétál, mint a nyelv birtokosa, kivéve, ha megfejti a szavait, hogy az ő közössége (edáh) épüljön fel belőle.
6Most pedig, ha elmegyek hozzátok, testvéreim, és ha nyelveken szólok, mit használok nektek, ha nem szólom hozzátok szavaimat mint látó, vagy ismeretet tanító, mint próféta, vagy hír megértője? 7A hangadó eszközök is, amelyekben nincs az életek lehelete, mint a fuvola vagy a hárfa, ha nem adnak megkülönböztetett hangot, ki érti meg, mit zeng a fuvola vagy mit szól a hárfa? 8A kürt is, ha bizonytalan hangot ad, ki sorakozik fel a harcra? 9Így ti is, ha nem hoztok ki nyelvetekkel világos szavakat, ki érti meg, mi jön ki ajkaitokon? Nemde olyanok lesztek akkor, mint akik a szélnek beszélnek? 10Ha annyi sok nyelv volna is a földön, ezekből és ezekből, egy sem találtatik közöttük olyan mély, hogy ne lehetne megérteni szavainak hangját. 11És ha én nem értem a szavak megfejtését, akkor a szólónak szemében nyelvében dadogó leszek, és így lesz az ő szemében ő is nekem. 12Így hát ti is, mivel a Ruách ajándékait kéritek, törekedjetek az edáh (közösség) javára, hogy nagyobb erővel épüljön fel. 13Ezért aki a nyelven szól, imádkozzék azért, hogy szavainak megfejtője is lehessen.
14Mert ha imádkozom a nyelven, ajkaim szelleme imádkozik, de szívem értelme nem terem termést. 15Mi tehát most? Imádkozom ajkaim szellemével, és imádkozom szívem értelmével is; énekelek ajkaim szellemével, és énekelek szívem értelmével is. 16Mert ha nem így volna, amikor te ajkaid szellemével áldasz, és az avatatlan ott áll a maga helyén előtted, hogyan felel áment a te áldásodra, ha nincs tudomása arról, mit mondasz? 17Igaz, te jól teszed, amikor áldasz, de társad nem épül belőled. 18Hálát adok Elohimnak, hogy enyém a nyelv adománya, mindnyájatok fölött. 19De a gyülekezetben inkább választom, hogy öt szót szóljak szívem értelmével, hogy tanítsam a hallgatókat, mint tízezer szót nyelvek dadogásával.
20Testvéreim, ne legyetek gyermekek az értelemben, és csak a gonoszságban legyetek gyermekek, de az értelemben legyetek érettek. 21Meg van írva a Toráhban: „Idegen ajak dadogásával és más nyelven szólok ehhez a néphez, és ezzel sem fognak rám hallgatni”, mondja Yahuwah. 22Ezért a nyelvek jelül vannak, nem a hivőknek, hanem azoknak, akik nem hisznek; a prófétálás pedig nem azoké, akik nem hisznek, hanem a hivőké.
23És íme, ha összegyűl az egész edáh (közösség) mint egy, és mindnyájan nyelveken szólnak, és bemennek oda avatatlanok vagy emberek, akik nem hisznek, nemde azt mondják, hogy őrjöngtök? 24De ha mindnyájan prófétálnak, és bemegy oda valaki, akinek nincs hite, vagy egy avatatlan, ő feddést hall mindnyájuk szájából és ítéletet mindnyájuk szájából, 25és így szívének titkai feltárulnak, és arcaira borul a földre, leborul Elohim előtt, és felel, mondván: Bizony, Elohim van közöttetek.
26Most tehát mi a teendő, testvéreim? Amikor összegyűltök együtt, és mindenki közületek: van nála zsoltár, vagy intés a szájában, vagy látomás szava, vagy nyelv szólása, vagy szó megfejtése — legyen mindez a gyülekezet javára. 27És ha valaki a nyelven szól, ketten legyenek a szólók, vagy legfeljebb hárman, és nem többen, és ez amaz után szóljanak, és egy fejtse meg. 28De ha nincs megfejtő, akkor hallgasson a gyülekezetben, és a maga lelkéhez és Elohimhoz szóljon. 29A próféták pedig ketten vagy hárman szóljanak, és a többiek vizsgálják meg szavaikat. 30És ha kinyilatkoztatik valami az ott ülők egyikének, akkor hallgasson el az első. 31Mert mindnyájan prófétálhattok, ez amaz után, hogy mindnyájan tanuljanak, és mindnyájan vigasztalást nyerjenek. 32Nemde a próféták szellemei a próféták akarata szerint visszatartottak? 33Mert Elohim nem a zűrzavar Elohimja, hanem a békesség Elohimja, mint a szentek minden Kehiláhjában.
34Asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetben, mert nincs engedélyük, hogy ott szóljanak, hanem hogy alávessék magukat, ahogyan a Toráh is mondja. 35És ha kívánnak megtanulni valamit, kérdezzék meg férjeiket a házban, mert szégyen az asszonynak a gyülekezetben szólni. 36Vagy mit gondoltok? Vajon tőletek indult ki Elohim Igéje, vagy egyedül hozzátok jutott el? 37Ha valaki prófétának tartja magát, vagy olyan ember, akiben Ruách van, értse meg jól, hogy amit nektek írok, az HáÁdon parancsolata. 38És aki ezt nem érti, az ne értse. 39Ezért, testvéreim, kérjétek teljes erőtökből, hogy prófétáljatok, és a nyelveken szólástól se tartsatok vissza. 40De minden az ítélet szerint történjék, és helyes rendben.
Szójegyzék: Ádon (אָדוֹן – 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kehiláh (קְהִלָּה – 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve