1Így ismerjen meg minket minden ember, hogy a Máshiách szolgái vagyunk, és Elohim titkának házai fölött felügyelők. 2Bizony, minden felügyelőtől megkövetelik a kezéből, hogy hűséges legyen az ő őrhelye fölött. 3Én pedig a legkevésbé sem törődöm azzal, hogy a ti ítéletetek szerint ítéltessem meg, vagy a múlandóság minden fia ítélete szerint; mert magam sem vagyok bírája a saját lelkemnek. 4Mert semmit nem tudok önmagam ellen, de ezzel még nem igazultam meg; de aki ítél felettem, Yahuwah az. 5Ezért ne ítéljetek meg semmit az ideje előtt, míg el nem jön az Úr, aki kihozza a rejtett dolgokat a sötétségből, és a szív szándékait kinyilvánítja a nap szemének; és akkor mindenki Elohim elől viszi el a maga dicséretét.
6És ezeket, testvéreim, magamra és Ápoloszra alkalmaztam mondásomban, hasznotokra, azért hogy tanuljatok meg tőlünk: ne gondolja az ember a maga becsét többre, mint az itt megírt mérték, és ne fuvalkodjatok fel, többre tartva az egyik embert a társa előtt. 7És téged ki tett magasabbá a társaidnál? Mi van a kezedben, amit nem kaptál? És ha kaptad, miért dicsekszel a részeddel, mintha nem kaptad volna? 8Íme, ti ma jóllaktatok, meggazdagodtatok, uralkodtatok nélkülünk; bárcsak uralkodnátok, hogy mi is uralkodhatnánk veletek együtt. 9Mert mi, a Shlichim, így gondoltam a szívemben, Elohim minket a legalacsonyabb fokra állított, mint halálra vetteket; mert nevetségül lettünk az összes Egek alatt, a magasság seregének szemei előtt és Ádám fiainak szemei előtt. 10Bolondok vagyunk a Máshiáchért, ti pedig bölcsek a Máshiáchban; mi gyengék vagyunk, ti pedig erősek; ti tiszteltek, mi pedig megvetettek. 11És e napig éhezünk, szomjazunk is, mezítelenek vagyunk, vernek, és bujdosunk, 12kezeink munkájával fáradozunk és dolgozunk; amikor átkoznak minket, áldunk, és amikor üldöznek minket, a porba tesszük a szánkat. 13Ők káromolnak, mi pedig könyörgéssel felelünk; és olyanok lettünk, mint a szemét a föld arcán, és mint a söpredék mindenki szemében, e napig.
14És nem azért, hogy megszégyenítselek titeket, írtam ezeket a szavakat, hanem azért, hogy intselek titeket arcaitok előtt, mint gyermekeimet, akiket szeretett a lelkem. 15Mert még ha tízezer tanítótok volna is a Máshiáchban, nem sok atyátok van; mert Yeshuá a Máshiáchban én nemzettelek titeket a Örömhír által. 16És ezért kérlek titeket, hogy az én nyomdokaimban járjatok. 17Ezért küldtem el hozzátok Timotiyoszt, szeretett fiamat, a hűségest a mi Urunkban, hogy emlékezetbe idézze előttetek a Máshiáchban való életem útjait, amint mindenütt tanítok minden egyes gyülekezetben, lakóhelyeik helyein. 18Vannak, akik felfuvalkodtatnak titeket, mondván, hogy nem jövök el hozzátok. 19De íme, eljövök hozzátok a napok közeledtén, ha Yahuwah akarja, és akkor nem fogok ügyelni a felfuvalkodottak szavaira, hanem meglátom, mi az erejük. 20Mert nem ajkak szavában áll fenn Elohim Királysága, hanem erőben. 21És most mi a ti akaratotok? Így jöjjek-e hozzátok a fenyítés vesszejével, vagy szeretetben és a szellem alázatosságában?
Szójegyzék: Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ápolosz (אַפּוֹלּוֹס- 𐤀𐤐𐤅𐤋𐤅𐤎) – Ápolosz/pusztító • edáh (עֵדָה- 𐤏𐤃𐤄) – gyülekezet/közösség • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Örömhír (בְּשׂוֹרָה- 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh/Evangélium • Shlichim (שְׁלִיחִים- 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Apostolok • Szív (לֵב/לֵבָב- 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Timotiyosz (טִימוֹתִיּוֹס- 𐤈𐤉𐤌𐤅𐤕𐤉𐤅𐤎) – Timóteus/aki Elohim-ot tiszteli • Yahuwah (יַהוּהָ- 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment