1Fületeket hajtsátok ide, ti Egek, hadd szóljak,
és hallja a föld szám mondásait!
2Csepegjen mint az eső tanításom,
folyjon mint a harmat mondásom,
mint szitáló permet a fűre,
és mint záporeső a zsenge pázsitra.
3Mert Yahuwah nevét hirdetem,
adjatok nagyságot Elohimunknak!
4A Kőszikla, tökéletes a műve,
mert minden útja ítélet;
hűség Elje, és nincs benne álnokság,
igaz és egyenes ő.
5Megromlott-e neki? Nem — fiai az ő hibájuk;
fonák és tekergő nemzedék.
6Ezzel fizettek-e Yahuwahnak,
ó, bolond nép és nem bölcs?!
Hát nem ő-e atyád, aki birtokba vett téged,
ő alkotott téged és megszilárdított?
7Emlékezz az öröklét napjaira,
értsétek meg nemzedék meg nemzedék éveit!
Kérdezd atyádat, és tudtodra adja,
véneidet, és elmondják neked:
8Amikor Elyon örökséget osztott a nemzeteknek,
amikor szétválasztotta az ember fiait,
megszabta a népek határait
Yiszrá’El fiainak száma szerint.
9Mert Yahuwah osztályrésze az ő népe,
Yá’ákov az ő öröksége kötele.
10Pusztai földön talált rá,
és kietlen, vonító sivatagban;
körülvette, gondját viselte,
óvta mint szeme fényét.
11Mint a sas, mely felveri fészkét,
fiókái fölött lebeg,
kiterjeszti szárnyait, fölveszi őt,
hordozza őt evezőtollán:
12Yahuwah egymaga vezette,
és nem volt vele idegen el.
13A föld magaslataira ültette,
és ette a mező terményeit;
mézzel szoptatta őt a sziklából,
és olajat a kovakőszikla kőzetéből.
14Tehenek vaját és juhok tejét
bárányok kövérjével,
és Báshán-béli kosokat és bakokat
a búza vesézsírjával;
és a szőlő vérét ittad, a habzó bort.
15És meghízott Yeshurun, és kirúgott —
meghíztál, megvastagodtál, megkövéredtél —,
és elhagyta Eloaht, aki alkotta,
és meggyalázta szabadítása Kőszikláját.
16Idegenekkel ingerelték féltékenységre,
utálatosságokkal bosszantották.
17shedimnek áldoztak — nem Eloahnak —,
elohimnak, akiket nem ismertek,
újaknak, kik nemrég jöttek,
akiktől nem borzongtak atyáitok.
18A Kősziklát, mely nemzett, megfeledkeztél róla,
és elfeledted az Elt, aki vajúdva szült.
19Látta Yahuwah, és megvetette
fiai és leányai bosszantásától.
20És így szólt: Elrejtem arcaimat előlük,
meglátom, mi a végük;
mert fonák nemzedék ez,
fiak, kikben nincs hűség.
21Ők féltékenységre ingereltek nem-ellel,
bosszantottak hiábavalóságaikkal;
én is féltékenységre ingerlem őket nem-néppel,
bolond nemzettel bosszantom őket.
22Mert tűz gyulladt ki orromban,
és ég a Sheol aljáig,
megemészti a földet és termését,
és lángba borítja a hegyek alapjait.
23Bajokat halmozok rájuk,
nyilaimat elfogyasztom ellenük:
24éhségtől soványan és láztól emésztve
és keserű döghaláltól;
és vadak fogát küldöm rájuk
a porban csúszók mérgével.
25Kívül kard tesz gyermektelenné,
és a kamrákban rettegés:
ifjat is, szüzet is,
csecsemőt az ősz emberrel.
26Azt mondtam: Szétfújom őket,
kitörlöm a halandók közül emléküket,
27ha nem tartanék az ellenség bosszúságától,
hogy félreismerjék szorongatóik,
hogy ne mondják: A mi kezünk diadalmas,
és nem Yahuwah cselekedte mindezt.
28Mert tanácsvesztett nemzet ez,
és nincs bennük értelem.
29Bárcsak bölcsek lennének, megértenék ezt,
felfognák a végüket!
30Hogyan kergethetne egy ezret,
és kettő hogyan űzhetne tízezret,
hacsak Kősziklájuk el nem adta volna őket,
és Yahuwah ki nem szolgáltatta volna őket?
31Mert nem olyan a mi Kősziklánk, mint az ő sziklájuk,
és ellenségeink maguk ítélkeznek.
32Mert Sz’dom szőlőjéből való az ő szőlőtőjük,
és Emoráh mezőiről;
szőlőszemeik a méreg szőlőszemei,
keserű fürtjeik nekik.
33Sárkányok mérge az ő boruk,
és viperák kegyetlen mérge.
34Nemde el van ez rejtve nálam,
lepecsételve kincstáraimban?
35Enyém a bosszú és a megtorlás
az időre, amikor meginog lábuk;
mert közel van vesztük napja,
és sietve jön, ami készen áll nekik.
36Mert ítéletet tart Yahuwah népe fölött,
és megszánja szolgáit,
mikor látja, hogy odavan a kéz,
és nincs sem fogoly, sem szabad.
37És így szól: Hol vannak az ő elohimuk,
a szikla, amelyben menedéket kerestek,
38akik áldozataik kövérjét ették,
itták italáldozataik borát?
Keljenek fel, és segítsenek nektek,
legyenek fölöttetek oltalom!
39Lássátok hát, hogy én, én vagyok az,
és nincs Elohim mellettem;
én ölök meg és én éltetek,
összezúztam és én gyógyítok,
és nincs, ki kezemből kiragadjon.
40Mert kezemet az Egekre emelem,
és mondom: Élek én örökké!
41Ha megélesítem kardom villámát,
és kezem ítéletre ragad:
bosszút térítek vissza szorongatóimra,
és gyűlölőimnek megfizetek.
42Megrészegítem nyilaimat vérrel,
és kardom húst eszik:
a megöltek és foglyok vérével,
az ellenség zilált hajú fejéből.
43Ujjongjatok, nemzetek, az ő népével,
mert szolgái vérét megtorolja,
és bosszút térít vissza szorongatóira,
és megengeszteli földjét, népét.
44És eljött Mosheh, és elmondta ennek az éneknek minden szavát a nép fülébe, ő és Hoshéá, Nun fia. 45És bevégezte Mosheh, hogy elmondja mindezeket a szavakat egész Yiszrá’Elnek, 46és így szólt hozzájuk: Fordítsátok szíveteket mindazokra a szavakra, melyekkel ma tanúskodom ellenetek, hogy parancsoljátok meg fiaitoknak: tartsák meg, hogy megtegyék ennek a Toráhnak minden szavát! 47Mert nem üres szó ez számotokra, hanem ez a ti életetek, és e szó által hosszabbítjátok meg napjaitokat azon a földön, ahova átkeltek a Yárdenen, hogy birtokba vegyétek.
48És szólt Yahuwah Moshehhez ennek a napnak velejében, mondván: 49Menj fel az Ávárimhegységnek ide, a Nevo hegyére, amely Moáv földjén van, Yerichoval szemben, és nézd meg Kená’án földjét, amelyet én Yiszrá’El fiainak adok birtokul, 50és halj meg a hegyen, ahova fölmész, és takaríttass be népeidhez, ahogy meghalt Áháron, a testvéred, a Hor hegyén, és betakaríttatott népeihez; 51mert hűtlenek voltatok ellenem Yiszrá’El fiai között a Merivát-Kádesh vizénél, a Tzinpusztában, mert nem szenteltetek meg engem Yiszrá’El fiai között. 52Mert szemközt látod majd a földet, de oda nem mész be, a földre, amelyet én Yiszrá’El fiainak adok.
Szójegyzék: Áháron (אַהֲרֹן – 𐤀𐤄𐤓𐤍) – Bizonytalan jelentésű – hagyományos héber magyarázat szerint Hegylakó/Magasztos/Felmagasztalt (a har ’hegy’ tőből), illetve Fényhozó; lehetséges egyiptomi eredet szerint harcos oroszlán (bizonytalan • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávárim (עֲבָרִים – 𐤏𐤁𐤓𐤉𐤌) – Túlsó partiak (hegység • Báshán (בָּשָׁן – 𐤁𐤔𐤍) – termékeny síkság – terület a Yárden keleti oldalán • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Eloah (אֱלוֹהַּ – 𐤀𐤋𐤅𐤄) – Teremtő/Hatalmasság • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Elyon (עֶלְיוֹן – 𐤏𐤋𐤉𐤅𐤍) – Felséges/Legfelsőbb • Emoráh (עֲמֹרָה – 𐤏𐤌𐤓𐤄) – Gomorra/Ámoráh/Beszélő • Hor (הֹר – 𐤄𐤓) – Hegy • Hoshéá (הוֹשֵׁעַ – 𐤄𐤅𐤔𐤏) – „szabadít”; Yáhu’Shuáh korábbi neve • Kená’án (כְּנַעַן – 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Merivát-Kádesh (מְרִיבַת קָדֵשׁ – 𐤌𐤓𐤉𐤁𐤕 𐤒𐤃𐤔) – „perlekedés vize” Kádesnél • Moáv (מוֹאָב – 𐤌𐤅𐤀𐤁) – Atyától való – Lót leszármazottai • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nevo (נְבוֹ – 𐤍𐤁𐤅) – hegy; jelentése bizonytalan (talán Magasság, vagy a Nebó bálványnévhez kötve) • Nun (נוּן – 𐤍𐤅𐤍) – Állandóság/Szaporodás – Yáhu’Shuáh atyja • shedim (שֵׁדִים – 𐤔𐤃𐤉𐤌) – démonok, gonosz szellemek • Sheol (שְׁאוֹל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Holtak hazája/Alvilág • Sz’dom (סְדֹם – 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Kiszáradt • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Tzin (צִן – 𐤑𐤍) – Tövis/Pálma – dél-palesztinai puszta • Tzur (צוּר – 𐤑𐤅𐤓) – Kőszikla – Midyán fejedelme • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yericho (יְרִיחוֹ – 𐤉𐤓𐤉𐤇𐤅) – illat/hold városa; a pálmák városa – Kená’án királyi városa, Yiszrá’El első hadjáratának helye • Yeshurun (יְשֻׁרוּן – 𐤉𐤔𐤓𐤅𐤍) – megegyenesedett/igaz ; Yiszrá’El költői megnevezése • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa