1És láttam, és íme, a Kiszén [Királyi Széken] ülő jobbjában egy tekercs, teleírva elöl és hátul, lepecsételve hét pecséttel; 2és egy hatalmas Málákhot láttam, aki nagy hangon kiáltotta: „Kinek a kezei elegendők, hogy felnyissa a tekercset és feloldja annak pecsétjeit?” 3De nem találtatott senki, aki elég erős lett volna az Egekben és a földön és a föld alatt arra, hogy felnyissa a tekercset, sem hogy beletekintsen abba. 4És én sírtam nagy sírással, mert nem találtatott senki, aki elég erős lett volna felnyitni a tekercset és olvasni abban, vagy beletekinteni abba. 5Ekkor így szólt hozzám a Zekenim [Vének] közül egy: „Ne sírj! Íme, győzött az oroszlán a Yáhu’Dáh törzséből, a Dávid gyökere, hogy felnyissa a tekercset és feloldja annak hét pecsétjét.”
6És láttam, és íme, a Kiszé és a négy Élőlény közepén és a Zekenim közepén ott áll egy Bárány, mint aki megöletett, és neki hét szarva és hét szemek voltak, amelyek HáElohim hét Ruácha: ezek bejárják az egész földet. 7És odament és átvette a tekercset a Kiszén ülő jobbjából; 8és történt, amikor átvette a tekercset, leborultak arcaikra a négy Élőlény és a huszonnégy vén a Bárány előtt, és lant volt mindegyikük kezében és arany füstölő-serpenyők, tele füstölőszerrel, amelyek a Kedoshim imádságai; 9és új éneket énekeltek, mondván: „Neked illik átvenni a tekercset, felnyitni annak pecsétjeit, mert megölettél, és véreddel megszerezted közösségedet Elohimnak minden törzsből és nyelvből, és minden népből és nemzetből; 10és királyokká és Kohánimmá tetted őket Elohénu előtt, hogy uralkodjanak a földön.”
11Akkor láttam és hallottam sok Málákh hangját a Kiszé és az Élőlények és a Zekenim körül, és számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer; 12és ők nagy hangon feleltek: „Illik a megöletett Bárányhoz, hogy övé legyen erő és gazdagság és bölcsesség és hatalom és tisztesség és dicsőség és áldás!” 13És minden teremtmény, amely az Egekben és a földön és a föld alatt és amely a tengerek színén van, és minden, ami azokban van, hallottam, amint felel, mondván: „A Kiszén ülőé és a Bárányé az áldás és a tisztesség és a dicsőség és az uralom az örök idők örökkévalóságáig!” 14És a négy Élőlény felelt: „Ámen!” És a huszonnégy vén leborult arcaikra, és imádták az örök idők Élőjét.
Szójegyzék: Ámen (אָמֵן – 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen Arany (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Záháv • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Bárány (שֶׂה – 𐤔𐤄) – Szeh: egyéves fiatal Kos – áldozati állat • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohénu (אֱלֹהֵינוּ – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤍𐤅) – A mi Elohímunk • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Élőlény (חַיּוֹת – 𐤇𐤉𐤅𐤕) – Cháyot: Élőlények/Az Élők – angyali lények • Kádosh (קָדוֹשׁ – 𐤒𐤃𐤅𐤔) – Szent/Elkülönített • Kedoshim (קְדוֹשִׁים – 𐤒𐤃𐤅𐤔𐤉𐤌) – Szentek/Elkülönítettek – akik elkülönítették magukat Elohimnak • Kiszé (כִּסֵּא – 𐤊𐤎𐤀) – Királyi Szék/Trón/szék/ülőhely • Kohánim (כֹּהֲנִים – 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – pap – Áháron leszármazottja • Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Szeh (שֶׂה – 𐤔𐤄) – Bárány/egyéves fiatal Kos – áldozati állat • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany • Zekenim (זְקֵנִים – 𐤆𐤒𐤍𐤉𐤌) – Vének – a mennyei tanács tagjai