1És láttam, amikor a Bárány feltörte a hét pecsét közül az elsőt, és hallottam, hogy a négy élőlény közül az egyik mennydörgéshez hasonló hangon szól: „Jöjj és láss!” 2És láttam: íme, egy fehér ló, a rajta ülőnek íja volt, és koronát koronáztak rá, és kivonult, mint a harc hőse, hogy győzzön az ő erejében. 3És amikor feltörte a második pecsétet, hallottam, hogy a második élőlény szól: „Jöjj és láss!” 4És kijött egy másik ló, vörös, és a rajta ülőnek hatalom volt a kezében, hogy elvegye a Shálomot a földről, azért, hogy megölje egyik ember a másikat (ki-ki a felebarátját); és nagy kard adatott a kezébe. 5És amikor feltörte a harmadik pecsétet, hallottam a harmadik élőlény hangját, amint szól: „Jöjj és láss!” És tekintettem: íme, egy fekete ló, a rajta ülőnek mérlegsúlyok (a mérés mérlege) voltak a kezében. 6És hallottam egy hangot a négy élőlény közül, amint szól: „Egy káb búza egy beka ezüstért, és három káb árpa egy beka ezüstért, de az olajat és a bort ne pusztítsd”. 7És amikor feltörte a negyedik pecsétet, hallottam a negyedik élőlény hangját, amint szól: „Jöjj és láss!” 8És láttam: íme, egy ló, zöldessárga (sárgásan fakó) színű, és a rajta ülőnek neve Halál, és a Sheol jött ki utána; és hatalom adatott nekik, hogy megöljék a föld negyedrészét karddal, éhínséggel, döghalállal és a mező vadállata által.
9És amikor feltörte az ötödik pecsétet, láttam a Mizbeách ➣ az Oltár alatt azoknak a lelkét, akiket megöltek Elohim igéjéért, és azért, mert megadták az ő bizonyságtételüket. 10És ők hatalmas hangon kiáltottak: „Meddig, Ádonáj, aki Kádosh El és igaz El vagy, meddig nem jössz ítélettel, és nem állsz bosszút a mi vérünkért, amelyet kiontottak, a föld lakóin?” 11És adatott nekik fehér ruha, és megmondatott nekik, hogy várjanak még egy kevés ideig, amíg teljes nem lesz társaiknak és testvéreiknek a száma, akiknek vérét kiontják, mint az övékét.
12És láttam, amikor feltörte a hatodik pecsétet: íme, nagy rettegés támadt, a nap fekete gyászt öltött, mint a szőrcsuha, és a hold vérré változott, 13és az Egek csillagai a földre hullottak, ahogyan a fügefa hullatja éretlen gyümölcseit a vihar szele előtt. 14Az Egek mint tekercs felgöngyölődtek, és minden hegy és a tenger szigetei elmozdultak a helyükről. 15És a föld királyai és fejedelmei és az ezredek vezérei, a nép gazdagjai és az erő hősei, szolgák és szabadok, mindnyájan elrejtőztek a barlangokban és a hegyek sziklái között, 16és így szóltak a hegyekhez és a sziklákhoz: „Essetek ránk, és fedjetek el minket a trónon ülő arcai elől és a Bárány haragja elől, 17mert eljött az ő haragjuk nagy napja, és ki állhat meg?”
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Ámen (אָמֵן – 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Cháyot (חַיּוֹת – 𐤇𐤉𐤅𐤕) – Élőlények/Az Élők – angyali lények • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kádosh (קָדוֹשׁ – 𐤒𐤃𐤅𐤔) – Szent/Elkülönített • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Mizbeách (מִזְבֵּחַ – 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Seh (שֶׂה – 𐤔𐤄) – Bárány – áldozati állat • Seol (שְׁאוֹל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – A holtak birodalma/Sír/Hádész • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Tzádik (צַדִּיק – 𐤑𐤃𐤉𐤒) – Igaz ember • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve