1Belshá’tzár király nagy lakomát csinált ezer főemberének, és az ezerrel szemben itta a bort. 2A bor ízekor megparancsolta Belshá’tzár, hogy hozzák elő az arany– és ezüstedényeket, amelyeket apja, Nevukhádnetzár hozott ki a Yerusháláyimban levő Heikhálból, hogy igyanak belőlük a király és főemberei, feleségei és ágyasai. 3Akkor előhozták az aranyedényeket, amelyeket a Yerusháláyimban levő Heikhálból, Elohim házából hoztak ki, és ittak belőlük a király és főemberei, feleségei és ágyasai. 4Itták a bort, és dicsőítették az arany– és ezüst-, réz-, vas-, fa- és kő-elohimokat.
5Abban az órában emberi kéz ujjai jöttek elő, és írtak a lámpatartóval szemben, a király palotájának meszelt falára; a király pedig nézte a kéz fejét, amely írt. 6Akkor a király arcai megváltoztak rajta, és gondolatai megrémítették; derekának kötései megoldódtak, és térdei egymáshoz verődtek. 7A király erővel kiáltott, hogy hozzák be a varázslókat, a Kászdimot és a csillagjósokat. Megszólalt a király, és mondta Bável bölcseinek: Bárki, aki elolvassa ezt az írást, és megmondja nekem a magyarázatát, bíbort ölt, aranyláncot a nyakára, és harmadikként uralkodik a királyságban. 8Akkor bementek a király bölcsei mind, de nem tudták az írást elolvasni, sem a magyarázatát tudtul adni a királynak. 9Ekkor Belshá’tzár király nagyon megrémült, arcai megváltoztak rajta, és főemberei zavarba estek.
10A királyné a király és főemberei szavai miatt bement a lakoma házába; megszólalt a királyné, és mondta: Király, örökké élj! Ne rémítsenek meg gondolataid, és arcaid ne változzék meg! 11Van egy férfi a királyságodban, akiben szent elohimok Ruácha van, és atyád napjaiban világosság, értelem és bölcsesség, elohimok bölcsességéhez hasonló, találtatott benne; és atyád, Nevukhádnetzár király a mágusok, varázslók, Kászdim és csillagjósok elöljárójává tette — atyád, ó király! 12Mivel kiváló Ruách, tudás és értelem, álmok magyarázása, rejtélyek megfejtése és csomók megoldása találtatott benne, Dáni’Elben, akinek a király a Belteshá’tzár nevet adta — most hívassék Dáni’El, és ő megadja a magyarázatot.
13Akkor Dáni’Elt bevezették a király elé. Megszólalt a király, és mondta Dáni’Elnek: Te vagy Dáni’El, a Yáhu’Dáh száműzöttjeinek fiai közül való, akit atyám, a király hozott el Yáhu’Dáhból? 14Hallottam felőled, hogy elohimok Ruácha van benned, és világosság, értelem és kiváló bölcsesség találtatott benned. 15Most bevezették elém a bölcseket, a varázslókat, hogy ezt az írást elolvassák, és a magyarázatát tudtul adják nekem, de nem tudták a dolog magyarázatát megmondani. 16Én pedig hallottam felőled, hogy te tudsz magyarázatokat adni és csomókat megoldani; most, ha el tudod olvasni az írást, és a magyarázatát tudtul adod nekem, bíbort öltesz, aranyláncot a nyakadra, és harmadikként uralkodsz a királyságban.
17Akkor megszólalt Dáni’El, és mondta a király előtt: Ajándékaid legyenek a tieid, és adományaidat add másnak; mindazáltal az írást elolvasom a királynak, és a magyarázatát tudtul adom neki. 18Te, ó király! A felséges Elohim királyságot, nagyságot, méltóságot és dicsőséget adott atyádnak, Nevukhádnetzárnak. 19És a nagyság miatt, amelyet adott neki, minden nép, nemzet és nyelv remegett és rettegett előtte: akit akart, megölt, és akit akart, életben hagyott; akit akart, fölemelt, és akit akart, megalázott. 20De amikor szíve fölemelkedett, és Ruácha megkeményedett a gőgösködésig, letaszították királyságának trónjáról, és méltóságát elvették tőle. 21Az emberek fiai közül elűzték, és szíve az állatéhoz lett téve, lakása a vadszamarakkal volt, füvet etettek vele, mint az ökrökkel, és az Egek harmatától ázott a teste, míg meg nem tudta, hogy a felséges Elohim uralkodik az emberek királysága fölött, és akinek akarja, annak adja azt. 22És te, a fia, Belshá’tzár, nem aláztad meg szívedet, jóllehet mindezt tudtad. 23Hanem az Egek Ura fölé emelkedtél, és az ő házának edényeit hozták eléd, és te és főembereid, feleségeid és ágyasaid bort ittatok belőlük, és az ezüst-, arany-, réz-, vas-, fa- és kő-elohimokat, amelyek nem látnak, nem hallanak és nem tudnak, dicsőítetted; azt az Elohimot pedig, akinek kezében van a lélegzeted és akié minden utad, nem dicsőítetted. 24Akkor őelőle küldetett a kéz feje, és ez az írás felíratott. 25És ez az írás, amely felíratott: mené mené tekél u-farszin. 26Ez a dolog magyarázata: mené – számba vette Elohim a királyságodat, és véget vetett neki. 27tekél – megmérettél a mérlegen, és könnyűnek találtattál. 28perész – felosztatott a királyságod, és Mádájnak és Párásznak adatott.
29Akkor Belshá’tzár szólt, és bíborba öltöztették Dáni’Elt, aranyláncot a nyakára, és kihirdették felőle, hogy harmadikként uralkodik a királyságban.
30Azon az éjszakán megöletett Belshá’tzár, a Kászdim királya. 31És Dáryávesh, a Mádi kapta meg a királyságot, hatvankét éves korában.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Belshá’tzár (בֵּלְשַׁאצַּר – 𐤁𐤋𐤔𐤀𐤑𐤓) – Bável utolsó királya – 5:1 • Dáryávesh (דָּרְיָוֶשׁ – 𐤃𐤓𐤉𐤅𐤔) – a perzsa király héber neve • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Heikhál (הֵיכָל – 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka – 5:2 • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • mené mené tekél u-farszin (מְנֵא מְנֵא תְּקֵל וּפַרְסִין – 𐤌𐤍𐤀𐤌𐤍𐤀𐤕𐤒𐤋𐤅𐤐𐤓𐤎𐤉𐤍) – számba vette, megmérte, felosztotta – 5:25 • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár