1Shá’ul rátekintett a Szánhedrinra, és így szólt: „Atyámfiai, férfiak, én teljesen tiszta szívvel jártam Elohim előtt, mind e mai napig.” 2Ananiász Kohen Gádol ekkor megparancsolta a mellette állóknak, hogy üssék szájon. 3Shá’ul erre így szólt hozzá: „Megver téged Elohim, te meszelt fal! Itt ülsz, hogy ítélkezz felettem a Toráh szerint, mégis ítélet nélkül parancsolod, hogy megüssenek?” 4Erre az ott állók ezt mondták: „Elohim Kohen Gádolját gyalázod?” 5Shá’ul így válaszolt: „Nem tudtam, Ábámfiai, hogy Kohen Gádol.” Mert meg van írva: „Néped fejedelmét ne átkozd!” 6Mivel pedig Shá’ul tudta, hogy egyik részük a Tzádukim, másik részük pedig a Perushim közül való, így kiáltott a Szánhedrin előtt: „Ábámfiai, férfiak, én Párush vagyok, Párush fia; a halottak feltámadásába vetett reménységem miatt állítottak ítélet elé.” 7Mihelyt ezt mondta, viszály támadt a Perushim és a Tzádukim között, és a gyűlés szakadásokra szakadt. 8A Tzádukim ugyanis azt állítják, hogy nincs feltámadás, sem Málákh, sem szellem, a Perushim pedig vallják mindegyiket. 9Erre nagy kiáltozás támadt, a Perushimpárti Szofrim közül néhányan felállva hevesen vitatkoztak, és így szóltak: „Semmi rosszat sem találunk ebben az emberben. Hátha szellem szólt hozzá, vagy Málákh? — ne szálljunk perbe Elohimmal!” 10Mivel a felfordulás egyre nagyobb lett, az ezredes attól félve, hogy Shá’ult széttépik, megparancsolta, hogy a csapat menjen le, ragadja ki őt közülük, és vigye a várba.
11A következő éjszaka pedig megjelent neki HáÁdonáj, és ezt mondta: „Légy erős! mert ahogyan bizonyságot tettél felőlem Yerusháláyimban, úgy fogsz nekem Rómában is bizonyságot tenni!”
12Amikor megvirradt, a Yáhu’dim összeesküdtek, és átokkal kötelezték magukat, hogy nem esznek és nem isznak addig, amíg meg nem ölik Shá’ult. 13Több mint negyvenen voltak, akik ezt az összeesküvést szőtték. 14Ezek elmentek a Kohánim fejeihez és a vénekhez, és így szóltak: „Súlyos átokkal köteleztük magunkat, hogy semmi táplálékot sem veszünk magunkhoz, amíg meg nem öljük Shá’ult. 15Most tehát a nagytanáccsal együtt javasoljátok az ezredesnek, hogy holnap vezettesse őt hozzátok, mintha alaposabban akarnátok kivizsgálni az ügyét. Mi pedig készen állunk, hogy végezzünk vele, mielőtt ideér.” 16Meghallotta azonban Shá’ul lánytestvérének fia a cselszövést, elment, és a várba bejutva elmondta ezt Shá’ulnak. 17Shá’ul magához kérette az egyik századost, és ezt kérte tőle: „Ezt az ifjút vezesd el az ezredeshez, mert jelenteni kíván valamit.” 18Az tehát maga mellé vette az ifjút, elvezette az ezredeshez, és ezt mondta: „A fogoly Shá’ul hívatott engem, és megkért, hogy ezt az ifjút vezessem hozzád, mert valamit mondani akar neked.” 19Az ezredes kézen fogva félrevonta az ifjút, és megkérdezte tőle: „Mit akarsz nekem jelenteni?” 20Az pedig így válaszolt: „A Yáhu’dim titokban tervet szőttek, hogy megkérnek téged: vezettesd le Shá’ult holnap a Szánhedrin elé, mintha valamit pontosabban akarnának megtudni róla. 21De te ne engedj nekik, mert közülük több mint negyven férfi leselkedik rá, akik átokkal kötelezték magukat, hogy addig se nem esznek, se nem isznak, amíg meg nem ölik. Már készen is állnak, csak üzenetedet várják.” 22Az ezredes elbocsátotta az ifjút, és meghagyta neki: „Senkinek se szólj arról, hogy ezt jelentetted nekem.”
23Ezután hívatott két századost, és megparancsolta nekik: „Az éjszaka harmadik órájában (este kilenc körül) állítsatok készenlétbe kétszáz felfegyverzett katonát, valamint hetven lovast meg kétszáz lándzsást, hogy induljanak Keszáriába. 24Adjatok melléjük hátas állatokat is, hogy Shá’ult felültetve biztonságban juttassák el Félix helytartóhoz.” 25Azután levelet írt, amelynek ez volt a tartalma: 26„Klaudiász Liziász a nagyra becsült helytartónak, Félixnek: Bráchá VeShálom – áldás és békesség. 27Ezt a férfit a Yáhu’dim elfogták, és meg akarták ölni, de csapatommal megjelenve kiszabadítottam, mivel tudomásomra jutott, hogy római polgár. 28Mivel meg akartam tudni, mivel vádolják, a Szánhedrinuk elé vezettettem. 29Megállapítottam, hogy az ő törvényük vitás kérdéseivel kapcsolatban vádolják, de nem álnokság dolgában — nem mintha halálra méltó gonosztevő volna, vagy vasbilincsbe vert nyomorúság foglya. 30Mivel pedig jelentették nekem, hogy merénylet készül ez ellen a férfi ellen, azonnal elküldtem hozzád, és vádlóinak is meghagytam, hogy nálad emeljenek szót ellene. Shálom” 31A katonák tehát a kapott parancs értelmében átvették Shá’ult, és elvitték az éjszaka folyamán Antipatriszba. 32Másnap a lovasokat tovább küldték vele, ők pedig visszatértek a várba. 33Mikor megérkeztek Keszáriába, átadták a levelet a helytartónak, és elébe vezették Shá’ult is. 34Amikor a helytartó elolvasta a levelet, megkérdezte Shá’ultól, hogy melyik tartományból való; és amikor megtudta, hogy Ciliciából, 35így szólt: „Akkor foglak kihallgatni, ha vádlóid is megérkeztek.” És megparancsolta, hogy Hordosz ítélőházában őrizzék.
Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Bráchá (בְּרָכָה – 𐤁𐤓𐤊𐤄) – áldás • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל – 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá’El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Kohánim (כֹּהֲנִים – 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Párush (פָּרוּשׁ – 𐤐𐤓𐤅𐤔) – elkülönült • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Szánhedrin (סַנְהֶדְרִין – 𐤎𐤍𐤄𐤃𐤓𐤉𐤍) – Nagytanács • Szofrim (סוֹפְרִים – 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Tzádukim (צַדּוּקִים – 𐤑𐤃𐤅𐤒𐤉𐤌) – szadduceusok • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Szellem (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Ruách