1Miután megmenekültünk, akkor tudtuk meg, hogy Máltának hívják ezt a szigetet. 2Az idegen ajkúak nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk, mert tüzet raktak, és a ránk zúduló eső és a hideg miatt mindnyájunkat befogadtak. 3Amikor Shá’ul összegyűjtött egy csomó rőzsét, és a tűzre tette, egy vipera jött elő a melegből, és a kezébe mart. 4Amikor az idegen ajkúak meglátták a kezéről lecsüngő mérges kígyót, így szóltak egymáshoz: „Bizonyára gyilkos ez az ember, aki a tengerből kimenekült ugyan, de az isteni ítélet nem engedi élni.” Ő azonban lerázta a kígyót a tűzbe, és semmi baja sem esett. 5Azok pedig azt várták, hogy feldagad, vagy hirtelen holtan esik össze. Mikor azonban a hosszas várakozás után azt látták, hogy nem történik semmi baja, elfordultak korábbi szavuktól, és azt mondták róla, hogy Elohim.
7Azon a környéken volt a sziget elöljárójának, Publiusznak a birtoka, aki befogadott minket, és három napon át nagyon barátságosan megvendégelt. 8Történt pedig, hogy Publiusz apja lázban és vérhasban feküdt. Shá’ul bement hozzá, és miután imádkozott, rátette a kezét, és meggyógyította. 9Miután ez megtörtént, a többi beteg szigetlakó is odament hozzá, és ő meggyógyította őket. 10Ezért nagy megbecsülésben részesítettek minket, és amikor elhajóztunk, elláttak bennünket minden szükséges dologgal.
11Három hónap múlva azután elindultunk egy alexandriai hajón, amely a szigeten telelt, és amelynek címerében Dioszkurok voltak. 12Szirakuzába érkezve ott maradtunk három napig. 13Innen a part mentén hajózva megérkeztünk Régiumba, és mivel egy nap múlva feltámadt a déli szél, így másnap Puteoliba értünk. 14Itt testvéreket találtunk, akik kértek, hogy maradjunk náluk hat napig. Így érkeztünk Rómába. 15Mikor az ottani testvérek hallottak érkezésünkről, elénk jöttek Appiusz fórumáig és Tres Tabernaeig. Amikor Shá’ul meglátta őket, hálát adott Elohimnak, és felbátorodott.
16Amikor megérkeztünk Rómába, Shá’ulnak megengedték, hogy külön lakjék az őt őrző katonával. 17Három nap múlva magához hívatta a Yáhu’dim ottani elöljáróit. Amikor ezek összegyűltek, így szólt hozzájuk: „Férfiak, testvéreim, bár semmit sem vétkeztem e nép ellen, vagy ősi szokásaik ellen, Yerusháláyimből mégis foglyul adtak engem a rómaiak kezébe. 18Miután ezek kihallgattak, szabadon akartak bocsátani, mert semmi halállal büntetendő vétket nem találtak bennem. 19Mivel azonban ez ellen tiltakoztak a Yáhu’dim, kénytelen voltam a császárhoz folyamodni; de nem azért, mintha népem ellen akarnék vádaskodni. 20Emiatt kértem, hogy láthassalak titeket, és beszélhessek veletek, hiszen Yiszrá’El reménységéért viselem ezt a bilincset.” 21Ők pedig ezt mondták erre: „Mi sem levelet nem kaptunk rólad Yáhu’Dáhól, sem az Ábáfiak közül nem jött ide senki, és nem jelentett vagy mondott rólad semmi rosszat. 22Helyesnek tartjuk tehát, hogy tőled halljuk meg, hogyan gondolkozol. Mert erről a felekezetről tudjuk, hogy mindenfelé ellenzik.” 23Kitűztek tehát neki egy napot, és akkor sokan eljöttek hozzá a szállására. Shá’ul bizonyságot tett előttük Elohim Királyságáról, és reggeltől estig igyekezett bizonyítani nekik Yeshuá igazságát Mosheh Toráhja és a próféták alapján. 24Egyesek hittek a beszédének, mások meg nem hittek. 25Mivel nem értettek egyet egymással, szétoszlottak, s ekkor Shá’ul ezt az egy igét mondta nekik: „Helyesen szólt a Ruách HáKodesh Yeshá’Yáhu próféta által Ábáitokról, amikor ezt mondta: 26Menj el ehhez a néphez, és mondd meg: Hallván halljatok, és ne értsetek, és látván lássatok, és ne lássátok meg! 27Mert megkövéredett e nép szíve, és fülükkel nehezen hallottak, és szemüket behunyták, hogy ne lássanak szemükkel, és ne halljanak fülükkel, szívükkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket. 28Vegyétek tehát tudomásul, hogy a Goyimnak küldetett el Elohim szabadítása. Ők pedig meg is fogják azt hallani.” 29(Miután ezt mondta, a Yáhu’dim maguk között sokat vitatkozva eltávoztak.)
30Shá’ul pedig ott maradt két teljes esztendeig saját bérelt szállásán, és fogadta mindazokat, akik felkeresték. 31Hirdette Elohim Királyságát, és tanított HáÁdoni Yeshuá HáMáshiách útjairól, teljes bátorsággal, minden akadályoztatás nélkül.
Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Goy (גּוֹי – 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá’El nép • Goyim (גּוֹיִם – 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ – 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Kevel (כֶּבֶל – 𐤊𐤁𐤋) – bilincs/kötél • Lo’azim (לֹעֲזִים – 𐤋𐤏𐤆𐤉𐤌) – idegen ajkúak/idegen nyelvet beszélők • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshá’Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ – 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yáhudi (יְהוּדִי – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu’Dáh törzse • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia