1És történt, hogy miután áthaladtak Ámfipoliszon és Ápolonián, Teszálonikába jutottak, és ott Beit-Kneszetje volt a Yáhu’dimnak. 2Shá’ul pedig, ahogy szokása volt, bement hozzájuk, és vitázott velük, az Írásból értelmezve, három Shábát-napon át. 3Ő megmagyarázta nekik az Írásokat, és értésükre adta, hogy így van elrendelve: hogy a Máshiách szenvedjen, és feltámadjon a halottak közül; és hogy ez az a Yeshuá, akinek a nevében hirdetek nektek — ő az a Máshiách. 4És feléje hajlította egy részük szívét, és csatlakoztak Shá’ulhoz és Szilászhoz, és sok Yáváni is, akik félték az Elohimot, és nem kevés számú előkelő asszony. 5De felbuzdultak ellenük irigységgel a pártütők a Yáhu’dim közül, és összeszedtek maguknak némi számú hitvány embert a piacterekről, és lármát támasztva zendülést keltettek a városban; és akkor körülvették Yázon házát, és igyekeztek kivezetni őket a nép elé. 6És történt, hogy mivel nem találták meg őket, elhurcolták Yázont és néhányat a testvérek közül a város elöljárói elé, és így kiáltottak: „Ezek, akik felkavarják az egész földet annak végétől fogva — íme, idejöttek ide is. 7És Yázon az, aki befogadja őket gerendája árnyékában; és mindezek áthágják a császár törvényeit, és ráadásul azt mondják, hogy van egy másik király: és ő Yeshuá.” 8És megrémítették a népet és a város elöljáróit, akik ezeket hallották. 9És ők kezességet vettek Yázontól és a többiektől, és elbocsátották őket.
10A testvérek pedig sietve menekülést szereztek Shá’ulnak és Szilásznak még éjjel, és elküldték őket Béreába. És ők, amikor odaérkeztek, bementek a Yáhu’dim Beit-Kneszetjébe. 11És ezek jobbak voltak a Teszálonikái Yáhu’dimnál, mert teljes készséggel telt szívvel fogadták az Igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy megtudják, vajon úgy van-e, ahogyan mondják. 12És sokan hittek közülük, és tekintélyes Yáváni asszonyok és nem kevés számú férfi. 13De amikor meghallották a Teszálonikái Yáhu’dim, hogy Béreában is hirdeti Shá’ul Elohim Igéjét, odamentek, és felizgatták a nép sokaságát ott is. 14És akkor a testvérek sietve menekítették Shá’ult, és ő elment a tengerig; Szilász és Timotheosz pedig ott maradtak.
15És akik társul szegődtek Shá’ulhoz, elvezették őt Áthénig, és Shá’ul parancsot adott a szájuk által Szilásznak és Timotheosznak, hogy minél hamarabb menjenek hozzá; és ők visszatértek és elmentek. 16Még miközben Shá’ul várta őket Áthénben, a szelleme megkeseredett benne a szemei láttától, mert tele volt a város bálványokkal. 17És beszélt erről a Yáhu’dimmal a Beit-Kneszetben, és az Elohimfélőkkel, és a kapuban is napról napra mindazokkal, akik ott voltak találhatók. 18És belebocsátkoztak vele néhányan a tagadó epikureusok házának bölcsei közül és a rejtegető sztoikusok házának bölcsei közül; és ezek azt mondták neki: „Mit akar ez az ajkak bolondja mondani?” Amazok pedig, ahogy hallották: „Idegen elohim ismeretét tanítja” — mivelhogy hirdette Yeshuát és a halottak feltámadását. 19És megfogták őt, az Áreopágoszra vitték, és azt mondták: „Bárcsak megtudnánk, mi az az új tan, amelyet tanítasz! 20Mert idegenszerű dolgokat hirdetsz a füleinkbe; ezért hát szeretnénk megtudni, mi az.” 21Az Áthéniek mind, és a közöttük lakó idegenek is, csak az újdonságokra hajlították szívüket — hogy így mondjanak el valamit, vagy így halljanak valamit, ami elmondatik.
22És Shá’ul, az Áreopágosz közepén állva, így szólt: „Ti, Áthén férfiai! Bizony jól láttalak titeket, hogy szívetek veletek van mindabban, amit szoktatok. 23Mert ahogy így jártam-keltem, és megszemléltem a ti elohimotok iránti szolgálataitokat, megfontoltam, és láttam egy oltárt is, amelyre ez volt írva: AZ ELOHIMNAK, AKIT NEM ISMERÜNK. És íme, ezt, akit tiszteltek, de nem ismertek — őt adom tudtotokra nektek. 24Elohim, aki teremtette a világot és mindent, ami benne van — ő az Egek és a Föld Ura — nem lakik szentélyekben, amelyeket kezek alkottak neki. 25Még csak nem is táplálják őt ember kezei, mintha szüksége volna bárkire is — hiszen ő az, aki ad életeket és leheletet, és mindent mindennek. 26És ő egy vérből alkotta a B’nei HáÁdámnak [Ember fiainak] minden népét, hogy lakjanak az Ádámáh egész felszínén, és kimérte napjaik mértékét, és lakóhelyeiknek határokat állított. 27Azért, hogy keressék Elohimot — talán kitapogatják és megtalálják őt — bár ő nincs is messze egyikünktől sem. 28Mert őbenne élünk és mozdulunk és vagyunk, ahogyan közületek is mondták némely emberek: hogy Elohim fiai vagyunk. 29És még ha Elohim fiai vagyunk is, távol legyen tőlünk azt gondolni, hogy Elohim hasonló aranyhoz, ezüsthöz vagy kőhöz, vagy bármi alakzathoz, amit ember keze megmunkált és kigondolt. 30A tudatlanság napjait tehát elnézte Elohim, de most azt parancsolja a B’nei HáÁdámnak, hogy mindannyian bizony eljöjjenek hozzá a föld minden végéről, 31mert kijelölt egy meghatározott napot, hogy azon megítélje a világot igazságban, egy férfi keze által, akit kiválasztott, és akit megbízhatóvá tett mindenek számára azzal, hogy feltámasztotta őt a halottak közül.”
32És történt, hogy amikor hallották őt a halottak feltámadásáról beszélni, egyesek kicsúfolták, mások pedig azt mondták: „Majd meghallgatunk erről másodszor is.” 33És Shá’ul kiment közülük, és elment. 34De néhány ember csatlakozott hozzá, és hittek; és közöttük volt Dioniziosz is, az egyik bíró az Áreopágoszról, és egy asszony, akinek Dámárisz volt a neve, és velük együtt mások is.
Szójegyzék: Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – ember/emberiség • Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – föld/termőföld • Ámfipolisz (אַמְפִּיפּוֹלִיס – 𐤀𐤌𐤐𐤉𐤐𐤅𐤋𐤉𐤎) – Körülvett város/mindkét oldalról körülvett település – [Ἀμφίπολις] • Ápoloniá (אַפּוֹלוֹנְיָה – 𐤀𐤐𐤅𐤋𐤅𐤍𐤉𐤄) – Apollónhoz tartozó/Apollón városa – [Ἀπολλωνία] • Arany (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Záháv • Áreopágosz (אַרֵיוֹפָּגוֹס – 𐤀𐤓𐤉𐤅𐤐𐤂𐤅𐤎) – Arész dombja/Arész-hegy/az athéni Areioszpagosz [Ἄρειος πάγος] • Áthén (אַתֶּנָא – 𐤀𐤕𐤍𐤀) – Athéné istennő nevéből származó városnév; jelentése bizonytalan [Ἀθῆναι] • B’nei HáÁdám (בְּנֵי הָאָדָם – 𐤁𐤍𐤉 𐤄𐤀𐤃𐤌) – Ember fiai • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕 𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezőhely • Béreá (בֶּרוֹאָה – 𐤁𐤓𐤅𐤀𐤄) – Város Mákedoniá tartományában, dél-déli Balkán [Βέροια] • Dámárisz (דָּמָרִיס – 𐤃𐤌𐤓𐤉𐤎) – Feleség/Hitves (bizonytalan) etimológia) [Δάμαρις] • Dioniziosz (דִּיוֹנִיסִיוֹס – 𐤃𐤉𐤅𐤍𐤉𐤎𐤉𐤅𐤎) – Dionüszosznak szentelt – Áreopágosz-beli athéni bíró [Διονύσιος] • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Ezüst (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Keszef: ezüst/Pénz • Föld (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Áretz: Föld/Vidék/Ország • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Írás (כָּתוּב – 𐤊𐤕𐤅𐤁) – Írás/írott szöveg/feljegyzés • Írások (כְּתוּבִים – 𐤊𐤕𐤅𐤁𐤉𐤌) – Írások/írott szövegek/feljegyzések • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – ezüst/Pénz • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Messiás/Felkent [Krisztus] • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Szél • Shá’ul (פּוֹלוֹס – 𐤐𐤅𐤋𐤅𐤎) – Görögös alak • Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalomnap/szombat • Szilász (סִילָס – 𐤎𐤉𐤋𐤎) – Erdőé/Silvanus rövidült alakja [Σιλᾶς] • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Teszáloniká (תֶּסָּלוֹנִיקָה – 𐤕𐤎𐤋𐤅𐤍𐤉𐤒𐤄) – A thesszáliai győzelem/Niké győzelme – [Θεσσαλονίκη] • Timotheosz (טִימוֹתֵיוֹס – 𐤈𐤉𐤌𐤅𐤕𐤉𐤅𐤎) – Görögös alak • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – Zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yázon (יָסוֹן – 𐤉𐤎𐤅𐤍) – Gyógyító [Ἰάσων] • Yáváni (יְוָנִי – 𐤉𐤅𐤍𐤉) – Görög • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yáhu’Shuáh [röv. vált.]: Yáhuwáh Megszabadít/Megvált/Megment • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – Zsidók/Yáhu’Dáh népe • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany