1A Kohen Gádol megkérdezte: „Valóban így van ez a dolog?” 2Ő erre megszólalt és így szólt: „Halljatok engem, atyámfiai és atyáim! Az El, a dicsőség Elohimja megjelent Ávráhámnak, a mi atyánknak, amikor Árám-Náháráyimban volt, mielőtt letelepedett Cháránban, 3és ezt mondta neki: Menj el földedről és szülőhazádból, és jöjj arra a földre, amelyet mutatok neked. 4Akkor kiment a Kászdim földjéről, és letelepedett Cháránban. Atyja halála után pedig áttelepítette őt onnan erre a földre, amelyen ti most laktok. 5Nem adott neki benne örökséget egy talpalatnyit sem, de azt mondta, hogy neki adja birtokul és utódjának ő utána, jóllehet nem volt neki magzata. 6Így szólt Elohim: jövevény lesz az ő magzata idegen földön, és rabszolgaként szolgálnak velük, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig. 7De a népet is, amelynek szolgálnak, megítélem én, így szólt Elohim, és ezek után kijönnek, és szolgálnak nekem ezen a helyen. 8És adta neki a körülmetélés szövetségét, és ekkor megszületett neki Yitzchák, és körülmetélte őt a nyolcadik napon, Yitzchák pedig nemzette Yá’ákovot, Yá’ákov viszont a tizenkét atyák-fejedelmét.
9Az atyák-fejedelmei pedig irigykedtek Yoszefre, és eladták őt, hogy Mitzráyimba vigyék, de Elohim vele volt. 10Megszabadította őt minden nyomorúságából, és kegyelmet és bölcsességet adott neki Pár’oh, Mitzráyim királya szeme előtt, és kormányzóvá tette Mitzráyim és egész háza fölé. 11És éhínség jött egész Mitzráyim földjére és Kená’án földjére, és nagy nyomorúság, és nem találtak atyáink eledelt házuknak. 12Amikor pedig meghallotta Yá’ákov, hogy van gabona Mitzráyimban, elküldte atyáinkat először. 13A második alkalommal pedig megismertette magát Yoszef a testvéreivel, és Pár’oh tudomására jutott Yoszef nemzetsége. 14Yoszef pedig elküldött, és magához hívatta Yá’ákovot, az atyját, és egész szülöttségét, hetvenöt lelket. 15És lement Yá’ákov Mitzráyimba, és meghalt ott ő és atyáink. 16És átvitték őket Shechembe, és eltemették abba a sírba, amelyet megvásárolt Ávráhám ezüst vételáráért Chámor fiainak kezéből Shechemben.
17És amint közeledtek a napok, amelyeket megígért Elohim esküjével Ávráhámnak, megsokasodott a nép és megerősödött Mitzráyimban felette igen, 18egészen addig, amíg új király támadt Mitzráyimban, aki nem ismerte Yoszefet. 19Ő ravaszul bánt nemzetségünk fiaival, és nyomorgatta atyáinkat, hogy vessék el csecsemőiket, hogy ne maradjanak életben. 20Abban az időben született Mosheh, és jó volt Elohim előtt, és három hónapig rejtegették atyja házában. 21Miután pedig kitették, felvette őt Pár’oh leánya, és felnevelte magának fiúgyermekül. 22És oktatást nyert Mosheh Mitzráyim minden bölcsességében, és hatalmas erejű volt szavaiban és tettekben gazdag.
23Amikor pedig betelt neki negyven esztendő, szívére vette, hogy meglátogatja testvéreit, Yiszrá’El fiait. 24És meglátott egyet közülük, akit ütöttek-vertek ok nélkül, és védelmére kelt, és bosszút állt a megvertért, és leütötte a Mitzrit. 25Azt mondta szívében, hogy megértik testvérei, hogy az ő keze által ad nekik Elohim szabadulást, de ők nem értették meg. 26És kiment a második napon, és íme, két férfi veszekedett, és békességet akart szerezni közöttük, és ezt mondta: Hiszen férfiak vagytok, testvérek; miért bántjátok egymást? 27De aki kezet emelt felebarátjára, ellökte őt, mondván: Ki tett téged férfiúvá, fejedelemmé és bíróvá fölénk? 28Talán meg akarsz ölni engem, ahogyan megölted tegnap a Mitzrit? 29És e beszéd miatt elmenekült Mosheh, és jövevény lett Midján földjén, és ott két fiat nemzett.
30És amikor betelt neki negyven esztendő, megjelent neki a Színáj hegyének pusztájában Yahuwah Málákhja a tűz lángjában a csipkebokor közepéből. 31És meglátta Mosheh, és elcsodálkozott a látványon, és amint odafordult, hogy megnézze, íme, Yahuwah hangja szólt hozzá: 32Én vagyok atyáid Elohimja, Ávráhám Elohimja, Yitzchák és Yá’ákov Elohimja. És megrémült Mosheh, mert félt odanézni. 33És ezt mondta neki Yahuwah: Oldd le a sarudat lábaidról, mert a hely, amelyen állsz, szent föld. 34Látván láttam népem nyomorúságát, amely Mitzráyimban van, és kiáltását meghallottam, és leszálltam, hogy megszabadítsam őket. És most jöjj, és elküldelek téged Mitzráyimba.
35Ezt a Mosheht, akit megtagadtak, mondván: Ki tett téged fejedelemmé és bíróvá? — őt küldte el Elohim fejedelmül és szabadítóul az Málákh keze által, aki megjelent neki a csipkebokorban. 36Ő hozta ki őket, és csodákat és jeleket tett Mitzráyimban, a Yám Szufnál és a pusztában negyven esztendeig. 37Ez az a Mosheh, aki azt mondta Yiszrá’El fiainak: Prófétát támaszt nektek Yahuwah, a ti Elohimotok, testvéreitek közül, hozzám hasonlót, őrá hallgassatok. 38Ez az, aki ott volt a gyülekezésben és a pusztában az Málákhkal, aki szólt hozzá a Színáj hegyén, és atyáinkkal, és ő vette át az élet Toráhját, hogy átadja nekünk.
39De atyáink nem akartak hallgatni rá, hanem fellázadtak ellene, és szívüket Mitzráyim felé fordították, 40mondván Áháronnak: Készíts nekünk elohimokat, hogy előttünk járjanak, mert ez a Mosheh, a férfi, aki felhozott minket Mitzráyim földjéről, nem tudjuk, mi lett vele. 41És borjút készítettek azokban a napokban, és égőáldozatokat vittek a bálványnak, és örvendeztek kezeik munkája előtt. 42Elohim pedig elfordult tőlük, és kiszolgáltatta őket, hogy az Egek seregét szolgálják, ahogyan meg van írva a próféták könyvében: Vágóáldozatokat és ételáldozatot hoztatok-e nekem a pusztában negyven esztendeig, Yiszrá’El háza? 43Hordoztátok a Molekh sátorát és elohimotok csillagát, Réfánt, a képeket, amelyeket készítettetek, hogy leboruljatok előttük; száműzlek ezért titeket Bávelen túlra.”
44A Bizonyság Mishkánja ➣ a Bizonyság hajléka – atyáinknál volt a pusztában, ahogyan parancsolta az, aki azt mondta Moshehnak, hogy készítse el a minta szerint, amelyet látott. 45Ezt átvették atyáink, és behozták Yáhu’Shuáhval az élükön, amikor elfoglalták a Goyim földjeit, akiket kiűzött Elohim atyáink elől, egészen Dávid napjaiig. 46Ő pedig kegyelmet talált Elohim szemében, és szívére vette, hogy hajlékokat találjon Yá’ákov Elohimjának, 47de Shlomoh épített neki házat. 48Ám a Magasságos El nem lakik kezek munkája-házakban, ahogyan a próféta mondta:
49Az Egek az én trónusom, és a föld lábaim zsámolya. Hol az a ház, amelyet építhetnétek nekem, mondja Yahuwah, és hol van nyugalmam helye? 50Nemde kezem alkotta mindezeket?
51Kemény nyakúak, szívükben nehezek és körülmetéletlen fülűek, mindig ellenszegültök a Ruách HáKodeshnek, ti is, atyáitok is. 52A próféták közül kit nem üldöztek atyáitok? Megölték azokat, akik régtől fogva hirdették az Igaz eljövetelét, akit ti kiszolgáltattatok, és gyilkosaivá lettetek, 53ti, akik a Toráht a Szent Tízezrek színe előtt kaptátok, és nem őriztétek meg.”
54És amikor hallották ezt a beszédet, megsebzettek lettek egészen lelkükig, és fogukat csikorgatták ellene. 55Ő pedig Ruách HáKodeshsel telve az Egek felé tekintett, és látta Elohim dicsőségét és Yeshuát, amint Elohim jobbja felől áll. 56És ezt mondta: Íme, látom az Egeket megnyílva, és a Ben HáÁdámt, amint Elohim jobbja felől áll. 57Ekkor nagy hangon kiáltottak, és bedugták füleiket, és egy akarattal rárohantak; 58és kivitték a városon kívülre, és megkövezték kővel. A tanúk pedig lábai elé tették le felsőruháikat egy Shá’ul nevű ifjúnak. 59És megkövezték Sztefánoszt, ő pedig segítségért kiáltott és Yeshuát szólította: Ádoni, vedd magadhoz Ruáchomat! 60És térdre esett, és nagy hangon kiáltott: Yahuwah, ne ródd fel nekik ezt a vétket! És amikor ezt a beszédet kimondta, elaludt.
Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ávráhám (אַבְרָהָם – 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Árám-Náháráyim (אֲרַם נַהֲרַיִם – 𐤀𐤓𐤌 𐤍𐤄𐤓𐤉𐤌) – Mezopotámia/Két folyó Árámja • Áháron (אַהֲרֹן – 𐤀𐤄𐤓𐤍) – Bizonytalan jelentésű – hagyományos héber magyarázat szerint Hegylakó/Magasztos/Felmagasztalt (a har ’hegy’ tőből), illetve Fényhozó; lehetséges egyiptomi eredet szerint harcos oroszlán (bizonytalan • Bável (בָּבֶל – 𐤁𐤁𐤋) – Babilon/Zűrzavar • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Chámor (חֲמוֹר – 𐤇𐤌𐤅𐤓) – Szamár – Shekhem atyja, pogány kánaáni fejedelem • Chárán (חָרָן – 𐤇𐤓𐤍) – Hegyi vidék/Száraz (város • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Goyim (גּוֹיִם – 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • gyülekezés (קָהָל – 𐤒𐤄𐤋) – Káhál – eseményszerű összehívás/népgyűlés • Kászdim (כַּשְׂדִּים – 𐤊𐤔𐤃𐤉𐤌) – Káldeusok • Kená’án (כְּנַעַן – 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל – 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá’El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Midján (מִדְיָן – 𐤌𐤃𐤉𐤍) – Midián • Mishkán (מִשְׁכָּן – 𐤌𐤔𐤊𐤍) – Hajlék/Szentély – Yahuwah földi lakhelye, a Találkozás Sátra központi szerkezete • Mitzri (מִצְרִי – 𐤌𐤑𐤓𐤉) – Egyiptomi • Molekh (מֹלֶךְ – 𐤌𐤋𐤊) – Kánaáni bálvány, akinek gyermekeket áldoztak • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Réfán (רֵיפָן – 𐤓𐤉𐤐𐤍) – Bálvány/Szellemiség (csillagbálvány) • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shechem (שְׁכֶם – 𐤔𐤊𐤌) – Sikem • Shlomoh (שְׁלֹמֹה – 𐤔𐤋𐤌𐤄) – Salamon, békés • Színáj (סִינַי – 𐤎𐤉𐤍𐤉) – Sínai • Szent Tízezrek (רִבְבֹת קֹדֶשׁ – 𐤓𐤁𐤁𐤕 𐤒𐤃𐤔) – szent miriádok/tízezrek (a Toráh-adásnál jelenlévő mennyei sereg) • Sztefánosz (סְטֵפָנֹוס – 𐤎𐤈𐤐𐤍𐤅𐤎) – István/koszorú • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu’Shuáh (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yám Szuf (יַם סוּף – 𐤉𐤌 𐤎𐤅𐤐) – Nádas-tenger/Vörös-tenger • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yitzchák (יִצְחָק – 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon