1Felelt ismét Yeshuá, és felemelte nekik példázatát, mondván: „Hasonló az Egek Királysága egy királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának. 2Elküldte szolgáit, hogy hívják el a meghívottakat a menyegzőre, de azok nem akartak jönni. 3Ismét küldött más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, elkészítettem lakomámat, ökreim és hízott állataim levágva, és minden készen van; jöjjetek a menyegző lakomájára! 4De azok nem fordították szívüket erre sem, és elmentek, ki-ki a maga mezejére, és ki-ki a maga kereskedésébe. 5A többiek pedig megragadták szolgáit, dölyfösen bántak velük és megölték őket. 6Felindult a király, elküldte seregeit, és elpusztította ezeket a gyilkosokat, városukat pedig tűzbe vetette. 7Akkor ezt mondta szolgáinak: A menyegző lakomája kész, de a meghívottak nem bizonyultak méltóknak. 8Menjetek tehát az ösvények fejéhez, a szemek nyílásához, és minden embert, akit csak találtok, hívjatok el a lakomára. 9Kimentek azok a szolgák az ösvényekre, és összegyűjtöttek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt, és megtelt a menyegzős ház a meghívottakkal. 10Amikor a király bement, hogy megtekintse a jövevényeket, meglátott köztük egy embert, aki nem volt menyegzői ruhába öltözve; 11és így szólt hozzá: Barátom, hogyan jöttél be ide menyegzői ruha nélkül? Az pedig olyan lett, mint aki hallgat. 12Akkor megparancsolta a király szolgáinak, mondván: Kötözzétek meg őt, kezeit és lábait, vegyétek fel és vessétek a homály és a halálárnyék helyére; ott lesz sírás és fogcsikorgatás. 13Mert sokan vannak az elhívottak, de a választottak kevesen.”
14Akkor elmentek a Perushim, és együtt tanácskoztak, hogyan ejthetnék kelepcébe szavaival. 15Elküldték hozzá tanítványaikat a Hordosz embereivel együtt, mondván: „Rábi, tudjuk, hogy hűséges ember vagy, és Elohim útját igazságban tanítod, és nem rettegsz senki arcától, mert nem emeled fel senki arcát. 16Mondd meg tehát nekünk, mit mond szíved: helyes-e adót adni a császárnak, vagy nem?” 17Yeshuá ismerte cselszövésüket, és így szólt: „Miért kísértetek engem, képmutatók? 18Mutassátok meg nekem az adó pénzét!” Azok pedig odavittek neki egy denáryont. 19És ezt mondta nekik: „Kié ez a kép és ez a felirat?” 20Azt mondták neki: „A császáré.” Ekkor így szólt hozzájuk: „Ezért adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Elohimnak, ami Elohimé.” 21Amikor ezt meghallották, elálmélkodtak, otthagyták őt, és elmentek.
22Azon a napon odaléptek hozzá a Tzádukim, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás a halottaknak, és megkérdezték őt, mondván: 23„Rábi, íme, Mosheh mondta: ha egy férfi meghal, és nincsenek fiai, akkor sógorként vegye el testvére a feleségét, és támasszon magot testvére nevére. 24Volt nálunk hét testvér: az első feleséget vett magának és meghalt, és mivel magot nem hagyott maga után, feleségét testvérére hagyta. 25Hasonlóképpen a második is, és a harmadik is, egészen a hetedikig. 26Mindnyájuk után pedig meghalt az asszony is. 27Most tehát a feltámadáskor a hét közül kinek lesz a felesége, hiszen mindnyájuknak felesége volt?” 28Felelt Yeshuá, és ezt mondta nekik: „Tévelyegtek, mert nem ismeritek sem a Toráh-t, sem Elohim hatalmát. 29Mert a feltámadáskor nem vesznek feleséget és nem mennek férjhez, hanem olyanok lesznek, mint az El Málákhimjai az Egekben. 30A halottak feltámadásának dolgáról pedig nem olvastátok-e, amit Elohim szája által mondatott nektek, mondván: 31Én vagyok Ávráhám Elohimja, Yitzchák Elohimja és Yá’ákov Elohimja? Yahuwah nem a holtak Elohimja, hanem az élőké.” 32Amikor a nép sokasága ezt hallotta, ezt mondták: Mily csodálatos az ő Toráhja!
33Amikor a Perushim meghallották, hogy a Tzádukim száját bezárta, együtt összegyűltek ott. 34És egy bölcs tanítvány közülük megkérdezte őt, kísértve őt, mondván: 35„Rábi, melyik a nagy parancsolat a Toráhban?” 36És így szólt hozzá Yeshuá: „Szeresd Yahuwaht, a te Elohimodat teljes szívedből, teljes Nefeshedből és teljes tudásodból. 37Ez a nagy és első parancsolat. 38A második pedig hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint magadat. 39E két parancsolaton függ az egész Toráh és a próféták.”
40Történt pedig, amikor a Perushim összegyűltek, megkérdezte tőlük Yeshuá, mondván: „Mit mondotok a Máshiáchról? Kinek a fia ő?” Ezt mondták neki: „Dávid fia.” 41Így szólt hozzájuk: „Ha tehát úgy van, miképpen szólítja őt Dávid a Ruách által Ádonnak, amikor ezt mondja: 42Így szól Yahuwah az én Ádonimnak: Ülj jobbomra, amíg ellenségeidet lábaid zsámolyává nem teszem. 43Ha pedig Dávid Ádonnak szólítja őt, miképpen lehet a fia?” 44És senki sem tudott neki választ adni egyetlen szót sem, és nem is merészelt többé senki vele vitatkozni szavakkal attól a naptól fogva.
Szójegyzék: Ádon (אָדוֹן – 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Ávráhám (אַבְרָהָם – 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Denáryon (דֶּנָרְיוֹן – 𐤃𐤍𐤓𐤉𐤅𐤍) – római ezüst érme, egynapi munkabér • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Hordosz (הוֹרְדוֹס – 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (uralkodó) • Málákhim (מַלְאָכִים – 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – angyalok/küldöttek • Málchut HáShámáyim (מַלְכוּת הַשָּׁמַיִם – 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕𐤄𐤔𐤌𐤉𐤌) – Mennyek Királysága • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Rábi (רַבִּי – 𐤓𐤁𐤉) – Mester/Tanítóm • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Tzádukim (צַדּוּקִים – 𐤑𐤃𐤅𐤒𐤉𐤌) – szadduceusok • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yitzchák (יִצְחָק – 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog