1Amint megvirradt a reggel, a Kohánim fejei és a nép vénei mindnyájan együtt tanácsot tartottak Yeshuá ellen, hogy halálra adják. 2Megkötözték őt, elvezették, és átadták Pontius Pilátus helytartó kezébe.
3Amikor pedig Yáhu’Dáh, aki őt kiszolgáltatta, látta, hogy bűnösnek ítélték, megbánta, és visszavitte a harminc ezüstöt a Kohánim fejeinek és a véneknek, 4és ezt mondta: „Vétkeztem, mert ártatlan vért szolgáltattam ki.” De azok ezt mondták: „Mi közünk hozzá? A te dolgod, te lásd!” 5Erre ő a Heikhálba dobta az ezüstöt, kiment, elment és felakasztotta magát. 6A Kohánim fejei pedig felszedték az ezüstöt, és így szóltak: „Nem a Tóra szerint való ezt a kincstárba tennünk, mert vérnek díja.” 7Tanácsot tartottak, és megvették rajta a Fazekas mezejét a gérim – jövevények temetésére. 8Ezért hívják azt a mezőt Vérek Mezejének mind a mai napig. 9Akkor teljesedett be az ige, amely Yirme’Yáhu próféta keze által hangzott el: „És vették a harminc ezüstöt, a drága becsértéket, akit ennyire becsültek Yiszrá’El fiai, 10és odaadták a Fazekas mezejéért, ahogyan megparancsolta nekem Ádonáj.”
11Yeshuá pedig a helytartó előtt állt, és megkérdezte tőle a helytartó, mondván: „Te vagy Melekh HáYáhu’dim ➣ a Zsidók Királya?” Yeshuá ezt mondta neki: „Te mondod.” 12De amikor a Kohánim fejei és a vének vádolták őt, semmit sem felelt nekik. 13Akkor így szólt hozzá Pilátus: „Nem hallod, mennyi mindennel tanúskodnak ellened?” 14De nem adott neki választ, egyetlen szót sem, úgyhogy a helytartó szemében csodálatos volt.
15Ezen az ünnepen pedig a helytartó szokván szokott elbocsátani egyet a foglyok közül, akit a nép kiválasztott. 16Abban az időben volt nekik egy foglyuk, aki ismert volt a nép előtt, akinek neve Bár-Ábá. 17Amikor tehát összegyűltek, ezt mondta nekik Pilátus: „Kit választotok, hogy szabadon bocsássam nektek: Bár-Ábát vagy Yeshuát, akit Máshiáchnak mondanak?” 18Mert tudta, hogy irigységből szolgáltatták ki őt. 19Mikor pedig az ítélet helyén ült, üzent neki a felesége, mondván: „Ne avatkozz ennek a Tzádiknak – Igaznak az ügyébe, mert sokat szenvedtem ma álomban őmiatta.” 20A Kohánim fejei és a vének azonban felbujtották a nép sokaságát, hogy Bár-Ábát kérjék, Yeshuát pedig veszítsék el. 21Felelt a helytartó, és ezt mondta nekik: „Kit választotok a kettő közül, hogy szabadon bocsássam nektek?” Ők ezt mondták: „Bár-Ábát.” 22Ezt mondta nekik Pilátus: „Mit tegyek hát Yeshuával, akit Máshiáchnak mondanak?” Mindnyájan ezt mondták: „Feszíttessék meg!” 23Ő pedig ezt mondta: „De hát mi rosszat tett?” Azok pedig még jobban kiáltoztak, mondván: „Feszíttessék meg!” 24Amikor Pilátus látta, hogy semmit sem ér el, sőt még nagyobb lesz a zűrzavar, vizet vett, megmosta kezeit a nép szeme előtt, és ezt mondta: „Ártatlan vagyok ennek az Igaznak vérétől; ti lássátok!” 25Felelt az egész nép, és ezt mondta: „Az ő vére mireánk és fiainkra!” 26Akkor szabadon bocsátotta nekik Bár-Ábát, Yeshuát pedig megostoroztatta, és átadta, hogy megfeszítsék.
27Akkor a helytartó hadi emberei elvitték Yeshuát az ítélet udvarára, és köré gyűjtötték az egész csapatot. 28Levetkőztették, és bíborpalástot öltöttek rá, 29tövisekből koronát fontak, a fejére tették, nádszálat a jobbjába, térdre borultak előtte, gúnyolták őt, mondván: „Éljen Melekh HáYáhu’dim ➣ a Zsidók Királya!” 30Leköpték arcait, elvették a nádszálat, és a fejére verték.
31Miután kigúnyolták őt, levették róla a palástot, felöltöztették ruháiba, és elvezették, hogy megfeszítsék őt. 32Amint kifelé mentek, ráakadtak egy cirénei emberre, akinek neve Shim’on: ezt kényszerítették, hogy menjen velük, és vigye az ő keresztjét. 33Megérkeztek arra a helyre, amelyet Gálgáltának hívnak, ami azt jelenti: a Gulgolet – Koponya helye, 34és adtak neki inni keserűséggel kevert ecetet. De amikor megízlelte, nem akarta meginni. 35Megfeszítették ott, és elosztották ruháit, sorsot vetettek rájuk, hogy beteljesedjék, amit a próféta szája által mondott: „Elosztják ruháimat maguknak, és köntösömre sorsot vetnek”; 36azután leültek, és őrizték őt ott. 37A feje fölé helyezték vétkének tárgyát írásban: EZ Yeshuá, Melekh HáYáhu’dim. 38Akkor vele együtt megfeszítettek két erőszaktevő embert, az egyiket a jobbja, a másikat a balja felől.
39Akik pedig arra mentek el, gyalázták őt, és csóválták utána fejeiket, 40és ezt mondták: „Te, aki lerombolod a Heikhált, és három nap alatt felépíted, szabadítsd meg lelkedet! Ha Ben HáElohim vagy, szállj le a fáról!” 41Hasonlóan a Kohánim fejei is gúnyolódtak rajta a Szofrimmal és a vénekkel együtt, mondván: 42„Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Yiszrá’El királya, szálljon le most a fáról, és hiszünk benne! 43Elohimban bízott: mentse meg most, ha gyönyörködik benne; hiszen azt mondta: Ben HáElohim vagyok.” 44Az erőszaktevő emberek is, akiket vele együtt feszítettek meg, ugyanígy szidalmazták őt.
45Sötétség borította be az egész föld színét a hatodik órától (déltől) a kilencedik óráig (du. háromig). 46A kilencedik órában (du. három) Yeshuá hangosan felkiáltott, mondván: „Eláhi, Eláhi, lemá shevaktáni„, ami azt jelenti: „Eli, Eli, lámá azavtáni” – „Én Elohimom, én Elohimom, miért hagytál el engem?” 47Néhányan az ott állók közül, amikor hallották ezt, ezt mondták: „Eli’Yáhut hívja ez.” 48Egy közülük azonnal sietett, odafutott, vett egy szivacsot, megtöltötte ecettel, nádszálra tette, és inni adott neki. 49A többi ember pedig ezt mondta: „Hagyd, lássuk, eljön-e Eli’Yáhu, hogy megszabadítsa őt.” 50Yeshuá pedig ismét hangosan felkiáltott, és kiadta Ruáchját.
51És íme, a Heikhál Párokhetje – kárpitja – kettéhasadt, két darabra, fölülről az aljáig; a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak. 52A sírok megnyíltak, és felébredtek sokan a szentek csontjai közül, akik a földben alusznak. 53Kijöttek sírjaikból az ő feltámadása után, bementek a Szentség városába, és sokaknak megjelentek. 54A százados pedig és az emberek, akik vele Yeshuát őrizték, amikor látták a földrengést, és mindazt, ami történt, igen megrémültek, és ezt mondták: „Bizony, Ben HáElohim volt ez!”
55Sok asszony pedig, akik Yeshuá után mentek Gálilból, hogy szolgáljanak neki, ott voltak, és távolról nézték, ami ott történt. 56Köztük volt a Mágdáli Miryám és Miryám, a Yá’ákov és Yoszef anyja, valamint Zebád’Yáh fiainak anyja.
57Mikor beesteledett, eljött egy gazdag ember HáRámátáyimból, név szerint Yoszef, aki maga is Yeshuá tanítványai közül egy volt. 58Ő odament Pilátushoz, és elkérte tőle Yeshuá testét. Erre Pilátus megparancsolta, hogy adják ki neki. 59Yoszef vette a testet, és tiszta gyolcsba göngyölte, 60elhelyezte a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott, nagy követ hengerített a sír szájára, és elment. 61Ott volt pedig a Mágdáli Miryám és a másik Miryám, akik a sírral szemben ültek.
62Másnap, Erev Shábát után, összegyűltek a Kohánim fejei és a Perushim Pilátusnál, 63és ezt mondták: „Urunk, eszünkbe jutott, hogy ez a csaló még életében ezt mondta: Három nap végeztével feltámadok! 64Ezért parancsold meg, hogy őrizzék a sírt a harmadik napig, nehogy eljöjjenek a tanítványai éjszaka, és ellopják őt, és azt mondják a népnek: Íme, feltámadt a halottak közül! Akkor ez az utóbbi csalás rosszabb lenne az előzőnél.” 65Ezt mondta nekik Pilátus: „Itt van nektek az őrség, menjetek, őrizzétek, ahogyan tudjátok.” 66Ők elmentek, biztosították a sírt, lepecsételték a követ, és őrséget állítottak rá.
Szójegyzék: Bár-Ábá (בַּר־אַּבָּא – 𐤁𐤓𐤀𐤁𐤀) – az atya fia • Ben HáElohim (בֶּן הָאֱלֹהִים – 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Eli (עֵלִי – 𐤏𐤋𐤉) – Felmagasztalt • Eli’Yáhu (אֵלִיָּהוּ – 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Elohim-om Yahuwah – Illés • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Erev Shábát (עֶרֶב שַׁבָּת – 𐤏𐤓𐤁 𐤔𐤁𐤕) – Shábát előestéje • Gálgáltá (גָּלְגָּלְתָּא – 𐤂𐤋𐤂𐤋𐤕𐤀) – Koponya-hely (arám) • Gálil (גָּלִיל – 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • gerim (גֵּרִים – 𐤂𐤓𐤉𐤌) – jövevények/prozeliták • Gulgolet (גֻּלְגֹּלֶת – 𐤂𐤋𐤂𐤋𐤕) – koponya • HáRámátáyim (הָרָמָתַיִם – 𐤄𐤓𐤌𐤕𐤉𐤌) – „a két magaslat”, Shmu’El próféta városa • Heikhál (הֵיכָל – 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל – 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá’El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Melekh (מֶלֶךְ – 𐤌𐤋𐤊) – Király • Miryám (מִרְיָם – 𐤌𐤓𐤉𐤌) – keserűség/felmagasztalt • Párokhet (פָּרֹכֶת – 𐤐𐤓𐤊𐤕) – Kárpit/Függöny – a Szentek Szentjét elválasztó függöny • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shim’on (שִׁמְעוֹן – 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá’ákov fia • Szofrim (סוֹפְרִים – 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tzádik (צַדִּיק – 𐤑𐤃𐤉𐤒) – Igaz ember • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yáhudim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/dicsőítők • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yirme’Yáhu (יִרְמְיָהוּ – 𐤉𐤓𐤌𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah felemel • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon • Zebád’Yáh (זְבַדְיָה – 𐤆𐤁𐤃𐤉𐤄) – ajándékom • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója