1Shlomoh veje lett Pár’ohnak, Mitzráyim királyának, mert elvette Pár’oh leányát. Dávid városába vitte, míg be nem fejezte palotájának, Beit–Yáhuwáhnak és a Yerusháláyimot körülvevő várfalnak az építését. 2A nép akkor még az áldozóhalmokon áldozott, mert addig még nem építettek házat Yáhuwáh nevének.
3Shlomoh szerette ugyan Ruách Yáhuwáht, és apjának, Dávidnak a rendelkezései szerint élt, de ő is az áldozóhalmokon áldozott és tömjént gyújtott. 4A király elment Giv’onba, hogy ott áldozzon, mert ez volt a legnagyobb áldozóhalom; ezer égőáldozatot mutatott be Shlomoh azon az oltáron. 5Akkor éjjel megjelent Giv’onban Yáhuwáh Shlomohnak álmában, és ezt mondta Elohim: Kérj valamit, én megadom neked! 6Shlomoh ezt felelte: Te nagy hűségszeretettel bántál szolgáddal, Dáviddal, az én apámmal, ahogyan ő is hűségben, igazságosságban és szívének egyenességében járt előtted; és megtartottad iránta ezt a nagy hűségszeretetet, és fiút adtál neki, aki a trónján ül ma is. 7És most Yáhuwáh, Elohimom, te királlyá tetted szolgádat az én apám, Dávid után. Én pedig csak kis ifjú vagyok, nem tudok kimenni és bemenni. 8És a te szolgád választott néped között van, amely olyan nagy nép, hogy nem lehet számba venni; nem számlálható meg a sokasága miatt. 9Adj azért szolgádnak halló szívet, hogy ítéletet hozzon néped fölött, és különbséget tudjon tenni jó és rossz között — különben ki tudna ítélkezni e te terhes néped fölött?
10Tetszett Ádonájnak, hogy ezt kérte Shlomoh. 11Azért ezt mondta neki Elohim: Mivel ezt kérted, és nem kértél magadnak hosszú életet, nem kértél gazdagságot, és nem kérted ellenségeid életét, hanem belátást kértél magadnak, hogy meghalld az ítéletet, 12Íme, megtettem szavaid szerint; íme, olyan bölcs és értelmes szívet adtam neked, hogy hozzád fogható nem volt előtted, és utánad sem támad hozzád hasonló. 13Sőt azt is megadom neked, amit nem kértél: olyan gazdagságot és dicsőséget is adok egész életedben, hogy nem lesz hozzád fogható senki a királyok között. 14Ha az én utaimon jársz, és megtartod rendelkezéseimet és parancsaimat, ahogyan apád, Dávid tette, akkor meghosszabbítom napjaidat. 15Azután fölébredt Shlomoh, és íme: álom volt. És elment Yerusháláyimba, odaállt Ádonáj Áron Britja elé, égőáldozatokat mutatott be, békeáldozatokat készített, és lakomát rendezett minden szolgájának.
16Abban az időben két parázna nő jelent meg a királynál, és megálltak előtte. 17Az egyik nő ezt mondta: Kérlek, uram, én ezzel a nővel egy házban lakom, és én ott szültem nála abban a házban. 18Három nappal azután, hogy szültem, ez a nő is szült. Csak magunk voltunk a házban, nem volt velünk senki idegen; kettőnkön kívül senki sem volt a házban. 19De egy éjjel meghalt ennek a nőnek a fia, mert ráfeküdt. 20És fölkelt éjfélkor, elvette mellőlem a fiamat, amíg szolgálólányod aludt, és a keblére fektette, az ő halott fiát pedig az én keblemre fektette. 21Amikor reggel felkeltem, hogy megszoptassam a fiamat, láttam, hogy halott. De amikor reggel jól megnéztem, kitűnt, hogy nem az a fiú volt, akit én szültem. 22Ekkor a másik nő ezt mondta: Nem úgy van! Az én fiam él, a te fiad az, aki meghalt. Amaz viszont ezt mondta: Nem igaz! A te fiad halt meg, és az én fiam az, aki él! Így vitatkoztak a király előtt.
23Akkor ezt mondta a király: Ez azt állítja: az én fiam él, a te fiad halt meg. Amaz meg ezt mondja: nem igaz; a te fiad halt meg, és az én fiam az, aki él. 24Azért ezt mondta a király: Hozzatok ide egy kardot. Oda is hoztak egy kardot a királynak. 25A király ezt parancsolta: Vágjátok ketté az élő gyermeket, és adjátok oda egyik felét az egyiknek, másik felét a másiknak! 26Ekkor azt mondta az élő gyermek anyja a királynak, mert anyai bensője felindult fia miatt: Kérlek, uram, adjátok neki inkább az élő gyermeket, csak meg ne öljétek! A másik azonban ezt mondta: Ne legyen se az enyém, se a tiéd, vágjátok ketté! 27Ekkor megszólalt a király, és ezt mondta: Adjátok annak az élő gyermeket, és ne öljétek meg, mert ő az anyja! 28Egész Yiszrá’El meghallotta az ítéletet, amelyet a király hozott, és félni kezdtek a királytól, mert látták, hogy Elohim bölcsessége van benne, hogy ítéletet hozzon.
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Áron Brit (אֲרוֹן בְּרִית – 𐤀𐤓𐤅𐤍 𐤁𐤓𐤉𐤕) – A Szövetség Ládája • Beit (בֵּית – 𐤁𐤉𐤕) – Háza – Beit-Yáhuwáh: Yáhuwáh Háza • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Yiszrá’El második királya, Yáhuwáh választottja • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – a Teremtő Szuverén; az Egyetlen Igaz Elohim • Giv’on (גִּבְעוֹן – 𐤂𐤁𐤏𐤅𐤍) – város Ben’Yáminban; Shlomoh áldozóhelye • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Szorongattatás • Pár’oh (פַּרְעֹה – 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Nagy Ház/Fáraó – Mitzráyim uralkodója • Shlomoh (שְׁלֹמֹה – 𐤔𐤋𐤌𐤄) – Dávid fia, a Templom építője • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – a Tetragrammaton; az Örökkévaló saját Neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – A béke alapja • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – aki küzd Elohimmal; a nép és az ország neve