1Akkor gyülekezésbe hívta Shlomoh Yiszrá’El véneit, a törzsek minden fejét, Yiszrá’El fiai atyáinak fejedelmeit Shlomoh királyhoz Yerusháláyimba, hogy fölvigyék Yahuwah Szövetség Ládáját Dávid városából, az a Tzion. 2És összegyűltek Shlomoh királyhoz Yiszrá’El minden férfia az Etánim havában, az ünnepen — az a hetedik hónap. 3És eljöttek Yiszrá’El vénei mind, és fölemelték a Kohánim a Ládát. 4És fölvitték Yahuwah Ládáját és az Ohel Mo’edet ➣ a Találkozás Sátrát, és a szent edények mindegyikét, amelyek a Sátorban voltak; és fölvitték azokat a Kohánim és a Levi’im. 5És Shlomoh király, és vele Yiszrá’El egész közössége, akik hozzá gyűltek, ott voltak vele a Láda előtt, juhot és marhát áldozva, amely meg nem számlálható és föl nem jegyezhető a sokaság miatt. 6És bevitték a Kohánim Yahuwah Szövetség Ládáját a helyére, a Ház Devirjébe ➣ a Belső Csarnokba, a Szentek Szentjébe, a K’ruvim szárnyai alá. 7Mert a K’ruvim kiterjesztették szárnyaikat a Láda helye fölé, és befedték a K’ruvim a Ládát és rúdjait fölülről. 8És a rudak hosszúak voltak, és látszottak a rudak végei a szent helyről a Devir arcai előtt, de kívülről nem látszottak; és ott vannak mind e mai napig. 9Nem volt a Ládában semmi, csak a két kőTábla, amelyeket odahelyezett Mosheh a Chorevnél, ahol szövetséget kötött Yahuwah Yiszrá’El fiaival, amikor kijöttek Mitzráyim földjéről. 10És lett, amikor kijöttek a Kohánim a szent helyről, a felhő betöltötte Yahuwah Beitjét. 11És nem tudtak a Kohánim megállni, hogy szolgáljanak a felhő miatt, mert betöltötte Yahuwah dicsősége Yahuwah Beitjét.
12Akkor mondta Shlomoh: Yahuwah mondta, hogy sűrű homályban fog lakni. 13Építvén fölépítettem a fenséges Házat neked, szilárd helyet lakásodul örökre. 14És megfordította a király arcait, és megáldotta Yiszrá’El egész gyülekezését, miközben Yiszrá’El egész gyülekezése állt. 15És mondta: Áldott Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja, aki szólt szájával apámmal, Dáviddal, és kezével betöltötte, mondván: 16Attól a naptól fogva, hogy kihoztam népemet, Yiszrá’Elt Mitzráyimból, nem választottam várost Yiszrá’El egyetlen törzséből sem, hogy Házat építsenek, hogy ott legyen a nevem; de kiválasztottam Dávidot, hogy ő legyen népem, Yiszrá’El fölött. 17És volt apám, Dávid szívével, hogy Házat építsen Yiszrá’El Elohimja, Yahuwah nevének. 18De Yahuwah mondta apámnak, Dávidnak: Mivelhogy szíveddel volt, hogy Házat építs nevemnek, jól tetted, hogy szíveddel volt. 19Csak te nem építed föl a Házat, hanem a fiad, aki ágyékodból származik, ő építi föl a Házat nevemnek. 20És beteljesítette Yahuwah a szavát, amelyet szólt; és fölkeltem apám, Dávid helyébe, és ültem Yiszrá’El trónjára, ahogyan szólt Yahuwah, és fölépítettem a Házat Yiszrá’El Elohimja, Yahuwah nevének. 21És készítettem ott helyet a Ládának, amelyben Yahuwah szövetsége van, amelyet őseinkkel kötött, amikor kihozta őket Mitzráyim földjéről.
22És odaállt Shlomoh Yahuwah oltára elé, Yiszrá’El egész gyülekezésével szemben, és kiterjesztette tenyereit az Egek felé, 23és mondta: Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja! Nincs hozzád hasonló Elohim az Egekben fönt, sem a földön lent, aki megtartja a szövetséget és a hűségszeretetet szolgáival, akik teljes szívükkel előtted járnak; 24aki megtartottad szolgádnak, apámnak, Dávidnak, amit szóltál neki; szóltál száddal és kezeddel betöltötted, ahogy ma van. 25Most azért, Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja, tartsd meg szolgádnak, apámnak, Dávidnak, amit szóltál neki, mondván: Nem szakad ki előlem férfid Yiszrá’El trónján ülve, csak ha fiaid ügyelnek útjukra, hogy előttem járjanak, ahogyan te jártál előttem. 26Most azért, Yiszrá’El Elohimja, váljék hűségessé szavad, amelyet szóltál szolgádnak, apámnak, Dávidnak.
27Mert valóban lakik-e Elohim a földön? Íme az Egek és az Egek Egei nem fogadnak be téged, hát még ez a Ház, amelyet építettem! 28De fordulj szolgád imádsága és könyörgése felé, Yahuwah, Elohimom, hogy halld a kiáltást és az imádságot, amellyel szolgád imádkozik előtted ma; 29hogy szemeid nyitva legyenek e Ház felé éjjel és nappal, a hely felé, amelyről mondtad: Ott lesz a nevem; hogy halld az imádságot, amellyel szolgád imádkozik e hely felé. 30És halld meg szolgád és néped, Yiszrá’El könyörgését, amellyel e hely felé imádkoznak; és te halld meg lakóhelyeden, az Egekben, és halld meg és bocsáss meg.
31Ha vétkezik egy ember felebarátja ellen, és esküt vetnek rá, hogy megesküdjék, és eljön az eskü oltárod elé ebben a Házban, 32te halld meg az Egekből, és cselekedj, és tégy igazságot szolgáid közt, hogy elítéld a gonoszt, fejére hozva útját, és igaznak nyilvánítsd az igazat, megadva neki igazsága szerint.
33Ha vereséget szenved néped, Yiszrá’El az ellenség előtt, mert vétkeztek ellened, de visszatérnek hozzád, és vallást tesznek nevedről, és imádkoznak és könyörögnek hozzád ebben a Házban, 34te halld meg az Egekből, és bocsásd meg néped, Yiszrá’El vétkét, és hozd vissza őket a földre, amelyet őseiknek adtál.
35Amikor bezárul az Egek, és nem lesz eső, mert vétkeztek ellened, de imádkoznak e hely felé, és vallást tesznek nevedről, és vétkükből megtérnek, mert megsanyargattad őket, 36te halld meg az Egekből, és bocsásd meg szolgáid és néped, Yiszrá’El vétkét, mert tanítod őket a jó útra, amelyen járjanak, és adj esőt földedre, amelyet népednek adtál örökségül.
37Ha éhínség lesz a földön, ha dögvész, ha aszály, gabonarozsda, sáska vagy cserebogár lesz, ha szorongatja ellensége földje kapuiban, bármilyen csapás, bármilyen betegség — 38minden imádságot, minden könyörgést, amely lesz bármely embertől, egész néped, Yiszrá’Eltől, akik megismerik, ki-ki a maga szíve csapását, és kiterjeszti tenyereit e Ház felé, 39te halld meg az Egekből, lakóhelyedről, és bocsáss meg, és cselekedj, és adj ki-kinek minden útja szerint, ahogyan ismered szívét — mert te, te egyedül ismered minden ember fiainak szívét —, 40hogy féljenek téged minden napon, amíg élnek a föld színén, amelyet őseinknek adtál.
41És az idegent is, aki nem néped, Yiszrá’Elből való, és eljön távoli földről neved miatt — 42mert hallani fognak nagy nevedről, erős kezedről és kinyújtott karodról —, és eljön és imádkozik e Ház felé, 43te halld meg az Egekből, lakóhelyedről, és cselekedj mindaz szerint, amiért az idegen hozzád kiált, hogy megismerje a föld minden népe nevedet, hogy féljenek téged, mint néped, Yiszrá’El, és hogy megtudják, hogy a te neved hívatott e Házra, amelyet építettem.
44Amikor kivonul néped harcra ellensége ellen az úton, amelyen küldöd őket, és imádkoznak Yahuwahhoz a város felé, amelyet kiválasztottál, és a Ház felé, amelyet nevednek építettem, 45te halld meg az Egekből imádságukat és könyörgésüket, és szolgáltass nekik igazságot.
46Ha vétkeznek ellened — mert nincs ember, aki ne vétkeznék —, és megharagszol rájuk, és odaadod őket az ellenség elé, és foglyul ejtik őket fogvatartóik az ellenség földjére, távolira vagy közelire, 47és szívükre veszik a földön, ahová fogságba vitték őket, és megtérnek és könyörögnek hozzád fogvatartóik földjén, mondván: Vétkeztünk és bűnt követtünk el, gonoszul cselekedtünk, 48és visszatérnek hozzád teljes szívükkel és teljes lelkükkel ellenségeik földjén, akik foglyul ejtették őket, és imádkoznak hozzád földjük felé, amelyet őseiknek adtál, a város felé, amelyet kiválasztottál, és a Ház felé, amelyet nevednek építettem, 49te halld meg az Egekből, lakóhelyedről, imádságukat és könyörgésüket, és szolgáltass nekik igazságot, 50és bocsáss meg népednek, amit ellened vétkeztek, és minden hűtlenségüket, amellyel hűtlenek voltak hozzád, és adj nekik irgalmakat fogvatartóik arcai előtt, hogy irgalmazzanak nekik. 51Mert néped és örökséged ők, akiket kihoztál Mitzráyimból, a vaskohó közepéből. 52Hogy szemeid nyitva legyenek szolgád könyörgésére és néped, Yiszrá’El könyörgésére, hogy meghalld őket mindenben, amiért hozzád kiáltanak. 53Mert te különítetted el őket magadnak örökségül a föld minden népe közül, ahogyan szóltál szolgád, Mosheh keze által, amikor kihoztad őseinket Mitzráyimból, Ádonáj Yahuwah.
54És lett, amikor befejezte Shlomoh, hogy imádkozza Yahuwahhoz ezt az egész imádságot és könyörgést, fölkelt Yahuwah oltára elől, ahol térdelt térdein, tenyereit kiterjesztve az Egek felé. 55És fölállt és megáldotta Yiszrá’El egész gyülekezését nagy hanggal, mondván: 56Áldott Yahuwah, aki nyugalmat adott népének, Yiszrá’Elnek, mindaz szerint, amit szólt; egyetlen szó sem hullott el minden jó szavából, amelyet szólt szolgája, Mosheh keze által. 57Legyen Yahuwah, Elohimunk velünk, ahogyan őseinkkel volt; ne hagyjon el bennünket és ne vessen el bennünket, 58hogy felénk hajlítsa szívünket, hogy minden útján járjunk, és megtartsuk parancsolatait, rendelkezéseit és törvényeit, amelyeket őseinknek parancsolt. 59És legyenek e szavaim, amelyekkel könyörögtem Yahuwah arcai előtt, közel Yahuwahhoz, Elohimunkhoz nappal és éjjel, hogy igazságot szolgáltasson szolgája ügyének és népe, Yiszrá’El ügyének, napról napra való dolgát; 60hogy megtudja a föld minden népe, hogy Yahuwah az Elohim, nincs más. 61És legyen szívetek osztatlan Yahuwahval, Elohimunkkal, hogy rendelkezései szerint járjatok, és megtartsátok parancsolatait, mint e mai napon.
62És a király, és vele egész Yiszrá’El, áldozatot vágtak Yahuwah arcai előtt. 63És levágta Shlomoh a békeáldozatot, amelyet Yahuwahnak vágott: huszonkétezer marhát és százhúszezer juhot; és fölavatták Yahuwah Beitjét a király és Yiszrá’El minden fia. 64Azon a napon szentelte meg a király az udvar közepét, amely Yahuwah Beitjének arcai előtt van, mert ott készítette el az égőáldozatot, az ételáldozatot és a békeáldozatok kövérjét; mert a réz oltár, amely Yahuwah arcai előtt van, kicsi volt ahhoz, hogy befogadja az égőáldozatot, az ételáldozatot és a békeáldozatok kövérjét.
65És megtartotta Shlomoh abban az időben az ünnepet, és vele egész Yiszrá’El — nagy gyülekezés, a Chámáti úttól Mitzráyim patakjáig — Yahuwah, Elohimunk arcai előtt, hét napon és hét napon, tizennégy napon. 66A nyolcadik napon elbocsátotta a népet, és áldották a királyt, és elmentek sátraikba örvendezve és jó szívvel mindazért a jóért, amelyet Yahuwah tett Dáviddal, szolgájával, és Yiszrá’Ellel, népével.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Beit-Yahuwah (בֵּית יְהוָה – 𐤁𐤉𐤕𐤉𐤄𐤅𐤄) – Yahuwah Háza • Chorev (חֹרֵב – 𐤇𐤓𐤁) – szárazság/pusztulás hegye • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Devir (דְּבִר – 𐤃𐤁𐤓) – Hátsó/Szentély – határhely Gád területén • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kohánim (כֹּהֲנִים – 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • K’ruvim (כְּרוּבִים – 𐤊𐤓𐤅𐤁𐤉𐤌) – Kerub/Yahuwah hordozója-futára-hírnöke/Szellemi főfejedelemségek/főangyalok/közelhoz/közeledik/áld/közbenjár/védelmező • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Levi (לֵוִי – 𐤋𐤅𐤉) – csatlakozó – Yá’ákov fia, a papi/szolgáló törzs • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Ohel Mo’ed (אֹהֶל מוֹעֵד – 𐤀𐤄𐤋 𐤌𐤅𐤏𐤃) – Találkozás Sátra – Yahuwah jelenlétének helye • Shlomoh (שְׁלֹמֹה – 𐤔𐤋𐤌𐤄) – Salamon, békés • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tzion (צִיּוֹן – 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa