[HU] Mishlei 7

¹Fiam, őrizd meg mondásaimat,
és parancsaimat rejtsd magadba!

²Őrizd meg parancsaimat, és élj,
Toráhmat, mint szemeid fényét!

³Kösd őket ujjaidra,
írd föl őket szíved táblájára!

⁴Mondd a bölcsességnek: lánytestvérem vagy,
és az értelmet nevezd jó ismerősödnek,

⁵hogy megőrizzen az idegen asszonytól,
a más nőtől, aki mondásait simára csiszolta.

⁶Mert házam ablakán,
rácsom mögül kitekintettem,

⁷és láttam a tapasztalatlanok között,
észrevettem a fiúk között egy szív nélküli ifjút.

⁸Átment az utcán a nő sarka mellett,
és háza útján lépdelt,

⁹alkonyatkor, a nap estéjén,
az éjszaka és a sűrű sötétség közepén.

¹⁰És íme, egy asszony jött elébe,
parázna öltözékében és álnok szívvel.

¹¹Lármás ő és féktelen,
lábai nem nyughatnak házában,

¹²egyszer kint az utcán,
egyszer a tereken,
és minden sarok mellett leselkedik.

¹³Megragadta őt és megcsókolta,
felbátorította arcait, és így szólt hozzá:

¹⁴Békeáldozatok terhe volt rajtam,
ma fizettem meg fogadalmaimat,

¹⁵azért jöttem ki eléd,
hogy keressem orcádat,
és megtaláltalak téged!

¹⁶Takarókkal terítettem be fekhelyemet,
egyiptomi színes vásznakkal;

¹⁷meghintettem ágyamat
mirhával, aloéval és fahéjjal.

¹⁸Jöjj, részegedjünk meg a szerelmeskedéstől reggelig,
gyönyörködjünk a szerelmekben!

¹⁹Mert nincs a férfi a házában,
elment messzi útra,
²⁰a pénzes zacskót kezébe vette,
a holdtölte napján tér haza házába.

²¹Sok rábeszélésével eltérítette,
ajkai simaságával elcsábította.

²²Megy a nő után hirtelen,
mint ökör, amely a vágóhídra megy,
és mint béklyó a bolond fenyítésére,

²³míg nyíl hasítja át máját;
mint a madár, amely a kelepcéhez siet,
és nem tudja, hogy az életébe kerül.

²⁴Most azért, fiaim, hallgassatok rám,
és figyeljetek szám mondásaira!

²⁵Ne térjen útjaira szíved,
ne tévedj el ösvényein!

²⁶Mert sok halálra sebzettet ejtett el,
és számosak mind, akiket megölt.

²⁷Háza a She’ol útjai,
amelyek a halál kamráiba szállnak alá.

Szójegyzék: She’ol (שְׁאוֹל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Alvilág/A holtak birodalma – a halál utáni lét helye • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye