1Shmu’El meghalt, és összegyűlt egész Yiszrá’El, gyászt tartottak fölötte, és eltemették őt házánál, Rámáhban. Dávid pedig fölkelt, és lement Párán pusztájába.
2Volt egy ember Má’onban, akinek a műve Kármelban volt; az az ember igen nagy volt, és volt neki háromezer juha és ezer kecskéje. És éppen juhait nyírta Kármelban. 3Az ember neve Návál, feleségének neve pedig Ávigáyil; az asszony jó eszű és szép formájú volt, az ember azonban kemény és gonosz cselekedetű, és Kálebi volt. 4És meghallotta Dávid a pusztában, hogy Návál a juhait nyírja. 5És elküldött Dávid tíz legényt, és ezt mondta Dávid a legényeknek: Menjetek föl Kármelba, menjetek el Náválhoz, és kérdezzétek meg őt a nevemben Shálom felől. 6És ezt mondjátok: Az élethez! Te is békességben, házad is békességben, és minden, ami a tiéd, békességben! 7Most pedig hallottam, hogy nyíróid vannak. Most a te pásztoraid velünk voltak, nem szégyenítettük meg őket, és nem hiányzott nekik semmijük az egész idő alatt, amíg Kármelban voltak. 8Kérdezd meg legényeidet, és megmondják neked. Találjanak hát kegyelmet legényeim a szemeidben, mert jó napra jöttünk. Adj, kérlek, amit a kezed talál, szolgáidnak és fiadnak, Dávidnak.
9És megérkeztek Dávid legényei, és elmondták Náválnak mindezeket a szavakat Dávid nevében, azután megpihentek. 10De Návál így felelt Dávid szolgáinak, és ezt mondta: Ki Dávid, és ki Yisháj fia? Manapság sok a szolga, akik elszakadtak, ki-ki az urától. 11Vegyem-e a kenyeremet és a vizeimet és a vágott marháimat, amelyeket nyíróimnak vágtam, és adjam olyan embereknek, akikről nem tudom, honnan valók? 12És megfordultak Dávid legényei az útjukon, visszatértek, megérkeztek, és elmondtak neki mindent e szavak szerint. 13Akkor ezt mondta Dávid az embereinek: Kösse fel mindenki a kardját! És felkötötte mindenki a kardját, és felkötötte Dávid is a kardját. És felment Dávid után mintegy négyszáz ember, kétszáz pedig a fölszerelésnél maradt.
14Ávigáyilnak, Návál feleségének pedig megmondta egy legény a legények közül, és ezt mondta: Íme, Dávid követeket küldött a pusztából, hogy áldják urunkat, de ő rájuk támadt. 15Pedig azok az emberek igen jók voltak hozzánk, nem szégyenítettek meg, és nem hiányzott nekünk semmink az egész idő alatt, amíg velük jártunk, amikor a mezőn voltunk. 16Falként voltak körülöttünk éjjel is, nappal is, mindvégig, amíg velük voltunk, a juhokat legeltetve. 17Most pedig tudd meg és lásd, mit teszel, mert eldöntött a gonoszság urunk ellen és egész háza ellen. Ő pedig olyan hitvány ember, hogy nem lehet hozzá szólni.
18Akkor Ávigáyil sietett, és vett kétszáz kenyeret, két tömlő bort, öt elkészített juhot, öt mérték pörkölt gabonát, száz aszúszőlő-fürtöt és kétszáz fügekalácsot, és szamarakra rakta. 19És ezt mondta legényeinek: Menjetek át előttem, íme, én jövök utánatok. De a férjének, Náválnak nem mondta meg. 20És történt, amint a szamáron ülve lement a hegy rejtekében, íme, Dávid és emberei lefelé jöttek vele szemközt, és összetalálkozott velük. 21Dávid pedig ezt mondta: Bizony hiába őriztem meg mindazt, ami ezé az emberé a pusztában, és semmi sem hiányzott mindabból, ami az övé, mert rosszal fizetett a jóért. 22Így tegyen Elohim Dávid ellenségeivel, és így adjon hozzá, ha reggelig meghagyok mindabból, ami az övé, akár egy falra vizelőt is!
23És meglátta Ávigáyil Dávidot, sietett, és leszállt a szamárról, és Dávid arcai elé borult arcára, és a földre hajolt. 24És a lábaihoz borult, és ezt mondta: Rajtam, uram, rajtam a vétek! Hadd szóljon, kérlek, szolgálóleányod a füleidbe, és hallgasd meg szolgálóleányod szavait! 25Ne tegye, kérlek, uram, a szívét erre a hitvány emberre, Náválra, mert amilyen a neve, olyan ő maga is: Návál – Bolond a neve, és bolondság van vele. Én, a te szolgálóleányod pedig nem láttam uram legényeit, akiket küldtél. 26Most pedig, uram, az élő Yahuwahra és a te életedre mondom: Yahuwah visszatartott téged a vérontásba meneteltől és attól, hogy kezed szabadítson meg téged. Most pedig legyenek olyanok, mint Návál, az ellenségeid és azok, akik uram ellen rosszat keresnek. 27Most pedig ezt az áldást, amelyet szolgálód hozott uramnak, adják a legényeknek, akik uram lábai nyomában járnak. 28Bocsásd meg, kérlek, szolgálóleányod vétkét, mert bizonyosan maradandó házat épít Yahuwah az én uramnak, mert uram Yahuwah harcait harcolja, és rossz nem találtatik benned a te napjaidban. 29És ha támad ember, hogy üldözzön téged, és életedre törjön, uram élete az élők csomójába lesz kötve Yahuwahnál, a te Elohimodnál; ellenségeid életét pedig elhajítja a parittya öblében. 30És lesz, amikor Yahuwah megteszi uramnak mindazt a jót, amit szólt felőled, és Yiszrá’El fölé Nágiddá rendel téged, 31akkor ez ne legyen neked botlássá és uram szívének akadályává, hogy ok nélkül ontottál vért, és hogy uram maga szabadította meg magát. És amikor Yahuwah jót tesz urammal, emlékezzél meg szolgálóleányodról!
32Akkor ezt mondta Dávid Ávigáyilnak: Áldott Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja, aki elém küldött téged a mai napon! 33És áldott a te eszességed, és áldott vagy te magad, aki visszatartottál ma engem a vérontásba meneteltől, és attól, hogy kezem szabadítson meg engem! 34De bizony, az élő Yahuwahra, Yiszrá’El Elohimjára mondom, aki visszatartott engem attól, hogy rosszat tegyek veled: ha nem siettél volna, és nem jöttél volna elém, bizony reggel virradatáig nem maradt volna Náválnak egy falra vizelője sem! 35És elvette Dávid a kezéből, amit hozott neki, és ezt mondta neki: Menj fel békességben a házadba! Lásd, hallgattam a szavadra, és felemeltem orcádat.
36És megérkezett Ávigáyil Náválhoz, és íme, lakomája volt a házában, mint a király lakomája, és Návál szíve jó hangulatban volt rajta, mert igen részeg volt; ezért nem mondott meg neki semmit, sem kicsit, sem nagyot, a reggel világosságáig. 37És történt reggel, amikor kiment a bor Náválból, megmondta neki a felesége ezeket a dolgokat, és meghalt benne a szíve, és ő kővé lett. 38És történt mintegy tíz nap múlva, hogy megverte Yahuwah Návált, és meghalt.
39És meghallotta Dávid, hogy meghalt Návál, és ezt mondta: Áldott Yahuwah, aki megvívta gyalázatom perét Návál kezéből, és szolgáját visszatartotta a rossztól, Návál rosszaságát pedig visszafordította Yahuwah a fejére! Azután elküldött Dávid, és szólt Ávigáyil felől, hogy feleségül vegye őt magának. 40És megérkeztek Dávid szolgái Ávigáyilhoz Kármelba, és szóltak hozzá, ezt mondva: Dávid küldött minket hozzád, hogy feleségül vegyen téged magának. 41És fölkelt, arcára borult a földre, és ezt mondta: Íme, szolgálóleányod szolgáló, hogy mossa uram szolgáinak lábait. 42És sietett, és fölkelt Ávigáyil, és szamárra ült, és öt leánya, akik a lábai nyomában jártak; és ment Dávid követei után, és a felesége lett.
43És Áchino’ámot Dávid Yizre’Elből vette el, és mindketten a feleségei lettek. 44Shá’ul pedig odaadta leányát, Mikhált, Dávid feleségét, Páltinak, Láyish fiának, aki Gálimból való volt.
Szójegyzék: Áchino’ám (אֲחִינֹעַם – 𐤀𐤇𐤉𐤍𐤏𐤌) – testvérem a kedvesség – Dávid Yizre’Eli felesége • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávigáyil (אֲבִיגַיִל – 𐤀𐤁𐤉𐤂𐤉𐤋) – Atyám öröme – Dávid felesége, Návál özvegye • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálim (גַּלִּים – 𐤂𐤋𐤉𐤌) – Halmok/Hullámok • Káleb (כָּלֵב – 𐤊𐤋𐤁) – Hűséges – hűséges kém, Yefuneh fia • Kármel (כַּרְמֶל – 𐤊𐤓𐤌𐤋) – Gyümölcsöskert – hegység és terület • Láyish (לַיִשׁ – 𐤋𐤉𐤔) – Oroszlán • Má’on (מָעוֹן – 𐤌𐤏𐤅𐤍) – Lakóhely/Hajlék – város a hegyvidéken • Máyim (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Vizek • Mikhál (מִיכַל – 𐤌𐤉𐤊𐤋) – Ki olyan, mint El?/Patak • Nágid (נָגִיד – 𐤍𐤂𐤉𐤃) – Fejedelem/Kijelölt vezető (a magyar „fejedelem” ezt adja vissza) • Návál (נָבָל – 𐤍𐤁𐤋) – Bolond/Ostoba – Ávigáyil első férje • Nevaláh (נְבָלָה – 𐤍𐤁𐤋𐤄) – Bolondság/Gyalázatos tett • Pálti (פַּלְטִי – 𐤐𐤋𐤈𐤉) – Megszabadításom • Párán (פָּארָן – 𐤐𐤀𐤓𐤍) – Dicsőséges/Ékességek helye • Rámáh (רָמָה – 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Shmu’El (שְׁמוּאֵל – 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yisháj (יִשַׁי – 𐤉𐤔𐤉) – Létezik/Yahuwah ajándéka • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yizre’El (יִזְרְעֶאל – 𐤉𐤆𐤓𐤏𐤀𐤋) – Elohim vet – síkság Yiszrá’El északi részén