1Eljöttek a Zifim Shá’ulhoz Gibeába, mondván: Vajon nem rejtőzik-e Dávid a Chákhiláh-halmon, Yeshimon előtt? 2Felkelt Shá’ul, és lement a Zif-pusztába, és vele háromezer válogatott Yiszrá’El-beli ember, hogy megkeresse Dávidot a Zif-pusztában. 3Tábort ütött Shá’ul a Chákhiláh-halmon, amely Yeshimon előtt van, az út mellett. Dávid pedig a pusztában lakott, és látta, hogy Shá’ul utánajött a pusztába. 4Erre kémeket küldött Dávid, és megtudta, hogy Shá’ul bizonyosan megérkezett.
5Akkor felkelt Dávid, és elment arra a helyre, ahol Shá’ul táborozott, és megnézte Dávid a helyet, ahol feküdt Shá’ul és Ávner, Ner fia, hadseregparancsnoka; Shá’ul pedig a szekértáborban feküdt, a hadinép pedig körülötte táborozott. 6Dávid megszólalt, és ezt mondta a Chiti Áchimelekhnek és Ávishájnak, Tzeru’Yáh fiának, Yoáv testvérének, mondván: Ki jön le velem Shá’ulhoz a táborba? Ávisháj így felelt: Én megyek le veled. 7Odament Dávid és Ávisháj a hadinéphez éjjel, és íme, Shá’ul ott feküdt, és aludt a szekértáborban, lándzsája pedig a földbe szúrva a fejénél; Ávner és a hadinép pedig körülötte feküdt. 8Akkor ezt mondta Ávisháj Dávidnak: Bezárta ma Elohim a kezedbe ellenségedet; most hadd üssem őt a lándzsával a földbe is, egy ízben, és nem ismétlem meg neki! 9Dávid azonban ezt mondta Ávishájnak: Ne pusztítsd el, mert ki nyújthatja ki kezét Yahuwah Máshiáchjára, és marad büntetlen? 10És ezt mondta Dávid: Él Yahuwah, bizony Yahuwah veri meg őt, vagy eljön a napja és meghal, vagy harcba megy le és elvész. 11Őrizzen meg engem Yahuwah attól, hogy kinyújtsam kezemet Yahuwah Máshiáchjára! Most azért vedd el, kérlek, a lándzsát, amely a fejénél van, és a vizek korsóját, és menjünk el. 12És elvette Dávid a lándzsát és a vizek korsóját Shá’ul feje mellől, és elmentek; és senki sem látta, senki sem tudta, senki sem ébredt fel, mert mindnyájan aludtak, mert Yahuwah mély álma esett rájuk.
13Átment Dávid a túlsó oldalra, és megállt a hegy tetején messze; nagy volt a távolság közöttük. 14És kiáltott Dávid a hadinépnek és Ávnernak, Ner fiának, mondván: Nem felelsz, Ávner? Ávner így válaszolt, mondván: Ki vagy te, hogy a királyhoz kiáltasz? 15És ezt mondta Dávid Ávnernak: Hát nem férfi vagy te, és ki olyan, mint te Yiszrá’Elben? Miért nem őrizted uradat, a királyt? Mert bement valaki a nép közül, hogy elpusztítsa a királyt, uradat. 16Nem jó ez a dolog, amit tettél. Él Yahuwah, bizony halál fiai vagytok ti, mert nem őriztétek uratokat, Yahuwah Máshiáchját! Most pedig nézd meg, hol van a király lándzsája és a vizek korsója, amely a fejénél volt. 17Megismerte Shá’ul Dávid hangját, és ezt mondta: A te hangod ez, Dávid fiam? Dávid így felelt: Az én hangom, uram, királyom. 18És ezt mondta: Miért üldözi az én uram a szolgáját? Mert mit tettem, és mi gonoszság van a kezemben? 19Most azért hallgassa meg, kérlek, uram, királyom, szolgája szavát: Ha Yahuwah ingerelt fel téged ellenem, szagolja meg az áldozati ajándékot; de ha emberfiak, átkozottak ők Yahuwah színe előtt, mert elűztek engem ma, hogy ne csatlakozzam Yahuwah örökségéhez, mondván: Eredj, szolgálj más elohimnak! 20Most azért ne hulljon vérem a földre Yahuwah színe elől, mert kivonult Yiszrá’El királya, hogy egyetlen bolhát keressen, ahogy a fogolymadarat üldözik a hegyeken. 21Akkor ezt mondta Shá’ul: Vétkeztem, térj vissza, Dávid fiam, mert nem ártok többé neked, mivel értékes volt az életem a szemedben ezen a napon; íme, ostobán cselekedtem, és igen nagyot tévedtem. 22Dávid így felelt, és ezt mondta: Íme, a király lándzsája; jöjjön át egy a legények közül, és vigye el. 23Yahuwah pedig fizessen meg mindenkinek igazsága és hűsége szerint, mert kezembe adott téged ma Yahuwah, de én nem akartam kinyújtani kezemet Yahuwah Máshiáchjára. 24És íme, ahogy nagyra becsültem ma az életedet, úgy becsültessék nagyra az én életem Yahuwah szemében, és mentsen meg engem minden nyomorúságból. 25Akkor ezt mondta Shá’ul Dávidnak: Áldott vagy, Dávid fiam; bizony cselekedni fogsz, és bizonnyal győzni is fogsz. És elment Dávid a maga útjára, Shá’ul pedig visszatért helyére.
Szójegyzék: Áchimelekh (אֲחִימֶלֶךְ – 𐤀𐤇𐤉𐤌𐤋𐤊) – A király testvérem – Kohen, Evyátár apja • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávisháj (אֲבִישַׁי – 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤉) – Apám ajándéka • Ávner (אַבְנֵר – 𐤀𐤁𐤍𐤓) – Atyám a lámpás • Chákhiláh (חֲכִילָה – 𐤇𐤊𐤉𐤋𐤄) – Sötét/Homályos (halom) • Chiti (חִתִּי – 𐤇𐤕𐤉) – Hettita/Rettegő – Hettiták • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gibeá (גִּבְעָה – 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb (Shá’ul városa) • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent • Ner (נֵר – 𐤍𐤓) – Lámpás • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Tzeru’Yáh (צְרוּיָה – 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – Balzsam • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshimon (יְשִׁימוֹן – 𐤉𐤔𐤉𐤌𐤅𐤍) – Pusztaság/Kietlen vidék • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב – 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yahuwah az atya • Zif (זִיף – 𐤆𐤉𐤐) – Fényes/Olvasztott – pogány város • Zifi (זִפִי – 𐤆𐤐𐤉) – Zif lakója/Zif-i • Zifim (זִפִים – 𐤆𐤐𐤉𐤌) – Zif lakói