1Történt azokban a napokban, hogy a Pelishtim összegyűjtötték táboraikat a sereghez, hogy harcoljanak Yiszrá’El ellen. Ákish ezt mondta Dávidnak: Tudd meg jól, hogy velem együtt vonulsz ki a táborba, te és embereid. 2Dávid ezt mondta Ákishnak: Így majd megtudod, mit tesz szolgád. Ákish ezt mondta Dávidnak: Ezért fejem őrzőjévé teszlek minden napokra.
3Shmu’El pedig meghalt, és gyászolta őt egész Yiszrá’El, és eltemették Rámáhban, az ő városában. Shá’ul pedig eltávolította a halottidézőket és a jövendőmondókat az országból. 4A Pelishtim összegyűltek, eljöttek, és tábort ütöttek Shunemben. Shá’ul pedig összegyűjtötte egész Yiszrá’Elt, és tábort ütöttek Gilboán. 5Shá’ul meglátta a Pelishtim táborát, megfélemlett, és igen megreszketett a szíve. 6Shá’ul megkérdezte Yahuwaht, de Yahuwah nem válaszolt neki sem álmokban, sem az Urim által, sem a próféták által.
7Shá’ul ezt mondta szolgáinak: Keressetek nekem egy asszonyt, aki halottidéző úrnője, hadd menjek hozzá, és kérdezzem meg őt. Szolgái ezt mondták neki: Íme, van egy halottidéző úrnője asszony Ein-Dorban. 8Shá’ul elváltoztatta magát, más ruhákat öltött, elment ő és két ember vele, és odaértek az asszonyhoz éjjel. Ezt mondta: Jövendölj nekem a halottidézés által, és hozd fel nekem azt, akit mondok neked. 9Az asszony ezt mondta neki: Íme, te tudod, mit tett Shá’ul, hogyan irtotta ki a halottidézőket és a jövendőmondókat az országból; miért vetsz hát csapdát életemnek, hogy megöless engem? 10Shá’ul megesküdött neki Yahuwahra, mondván: Él Yahuwah, nem ér téged büntetés ebben a dologban. 11Az asszony ezt mondta: Kit hozzak fel neked? Ő ezt mondta: Shmu’Elt hozd fel nekem. 12Az asszony meglátta Shmu’Elt, és nagy hanggal felkiáltott; ezt mondta az asszony Shá’ulnak, mondván: Miért csaltál meg engem, hiszen te vagy Shá’ul! 13A király ezt mondta neki: Ne félj! Hát mit láttál? Az asszony ezt mondta Shá’ulnak: Elohimot láttam feljönni a földből. 14Ezt mondta neki: Milyen az alakja? Ő ezt mondta: Egy vén ember jön fel, és köpenybe burkolózik. Shá’ul megtudta, hogy Shmu’El az; arcaival a földig hajolt, és leborult.
15Shmu’El ezt mondta Shá’ulnak: Miért háborgattál, hogy felhozass engem? Shá’ul ezt mondta: Igen szorongatott helyzetben vagyok, a Pelishtim harcolnak ellenem, és Elohim eltávozott tőlem, és nem válaszol nekem többé, sem a próféták keze által, sem álmokban; ezért hívtalak téged, hogy tudasd velem, mit tegyek. 16Shmu’El ezt mondta: Miért kérdezel hát engem, ha Yahuwah eltávozott tőled, és ellenségeddé lett? 17Yahuwah úgy tett magának, ahogyan kezem által szólt: elszakította Yahuwah a királyságot a kezedből, és társadnak, Dávidnak adta. 18Mivel nem hallgattál Yahuwah hangjára, és nem hajtottad végre haragja izzását Ámáleken, azért ezt a dolgot tette veled Yahuwah ezen a napon. 19Yahuwah veled együtt Yiszrá’Elt is a Pelishtim kezébe adja, és holnap te és fiaid velem lesztek; Yiszrá’El táborát is a Pelishtim kezébe adja Yahuwah.
20Shá’ul sietve teljes hosszában a földre esett, és igen megfélemlett Shmu’El szavaitól; nem is volt erő benne, mert nem evett kenyeret egész nap és egész éjjel. 21Az asszony odament Shá’ulhoz, látta, hogy igen megrémült, és ezt mondta neki: Íme, hallgatott szolgálóleányod a hangodra, kezembe tettem életemet, és hallgattam szavaidra, amelyeket szóltál hozzám. 22Most pedig hallgass te is, kérlek, szolgálóleányod hangjára: hadd tegyek eléd egy falat kenyeret, egyél, hogy legyen benned erő, amikor útra kelsz. 23De ő vonakodott, és ezt mondta: Nem eszem. Szolgái azonban, és az asszony is, unszolták őt, és hallgatott a hangjukra; felkelt a földről, és leült az ágyra. 24Az asszonynak volt egy hizlalt borja a házban; sietve levágta, lisztet vett, gyúrta, és kovásztalan kenyereket sütött belőle. 25Odavitte Shá’ul elé és szolgái elé, és ettek; majd felkeltek, és elmentek azon az éjszakán.
Szójegyzék: Ákish (אָכִישׁ – 𐤀𐤊𐤉𐤔) – Pelishti király Gátban; etimológiája bizonytalan • Ámálek (עֲמָלֵק – 𐤏𐤌𐤋𐤒) – Völgy népe/Nyaló nép – Eszáv leszármazottja • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Ein-Dor (עֵין־דּוֹר – 𐤏𐤉𐤍𐤃𐤅𐤓) – Dor forrása – pogány város • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gilboá (גִּלְבֹּעַ – 𐤂𐤋𐤁𐤏) – hegység neve • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Rámáh (רָמָה – 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shmu’El (שְׁמוּאֵל – 𐤔𐤌𐤅𐤀𐤋) – Elohim meghallgatta • Shunem (שׁוּנֵם – 𐤔𐤅𐤍𐤌) – Kettős nyugalom – Yiszákhár városa • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Urim (אוּרִים – 𐤀𐤅𐤓𐤉𐤌) – Fények – a sorsvetőkövek egyike • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa