1Újból haragra gerjedt Yáhuwáh Yiszrá’El ellen, és felingerelte ellenük Dávidot, mondván: Menj, vedd számba Yiszrá’Elt és Yáhu’Dáht! 2Ezt mondta a király Yo’ávnak, a hadsereg parancsnokának, aki vele volt: Járd be Yiszrá’El minden törzsét Dántól Be’er-Sheváig, és vegyétek számba a népet, hogy megtudjam a nép számát. 3Yo’áv ezt mondta a királynak: Tegye hozzá Yáhuwáh, a te Elohimod a néphez százszor annyit, mint amennyi most, és Ádoni HáMelekh [Uam, a Király] szemei lássák; de Ádoni HáMelekh miért leli kedvét ebben a dologban? 4De a király szava erősebb volt Yo’ávnál és a sereg parancsnokainál. Kiment tehát Yo’áv és a sereg parancsnokai a király arcai elől, hogy számba vegyék a népet, Yiszrá’Elt. 5Átkeltek a Yárdenen, és Áro’ernél táboroztak, a várostól jobbra, amely a völgy közepén van, Gád felé, és Yá’zer felé. 6Azután elérkeztek Gil’ádba és Táchtim Chodshi földjére, majd elérkeztek Dán–Yá’ánba és Tzidon környékére. 7Azután elérkeztek Tzor erődjéhez, és a Chivi meg a Kená’áni minden városához, majd kimentek Yáhu’Dáh déli vidékére, Be’er-Shevába. 8Bejárták az egész Országot, és kilenc hónap és húsz nap végén megérkeztek Yerusháláyimba. 9Yo’áv átadta a nép számbavételének számát a királynak: Yiszrá’Elben nyolcszázezer kardrántó vitéz ember volt, Yáhu’Dáh emberei pedig ötszázezer ember. 10De megütötte Dávid szíve őt, miután számba vette a népet, és ezt mondta Dávid Yáhuwáhnak: Nagyot vétkeztem azzal, amit tettem; most pedig, Yáhuwáh, vedd el szolgád vétkét, mert Igen esztelenül cselekedtem.
11Amikor Dávid fölkelt reggel, Yáhuwáh Igéje így szólt Gád prófétához, Dávid látnokához, mondván: 12Menj, és szólj Dávidnak: Ezt mondja Yáhuwáh: Hármat teszek eléd; válassz magadnak egyet közülük, és azt teszem veled. 13Bement Gád Dávidhoz, tudtára adta neki, és ezt mondta neki: Hét év éhínség jöjjön-e országodra, vagy három hónapig menekülj ellenségeid elől, miközben üldöznek téged, vagy három napig dögvész legyen országodban? Most tudd meg és lásd, mit feleljek annak, aki engem küldött! 14Dávid ezt mondta Gádnak: Igen szorongatott helyzetben vagyok; essünk inkább Yáhuwáh kezébe, mert nagy az ő irgalma, de ember kezébe ne essem.
15Yáhuwáh dögvészt bocsátott Yiszrá’Elre reggeltől a kiszabott időig, és meghalt a népből Dántól Be’er-Sheváig hetvenezer ember. 16De amikor a Málákh kinyújtotta kezét Yerusháláyim ellen, hogy elpusztítsa, megbánta Yáhuwáh a veszedelmet, és ezt mondta a Málákhnak, aki pusztított a nép között: Elég, most engedd le kezed! Málákh Yáhuwáh ekkor a Yevuszi Áravnáh szérűjénél volt. 17Dávid ezt mondta Yáhuwáhnak, amikor meglátta a Málákht, aki verte a népet: Íme, én vétkeztem, és én követtem el a bűnt, de ezek a juhok mit tettek? Legyen kezed inkább rajtam és apám házán!
18Eljött Gád Dávidhoz azon a napon, és ezt mondta neki: Menj fel, állíts Yáhuwáhnak oltárt a Yevuszi Áravnáh szérűjén! 19Fölment Dávid Gád szava szerint, ahogyan megparancsolta Yáhuwáh. 20Amikor Áravnáh kitekintett és látta a királyt meg szolgáit, akik feléje tartottak, kiment Áravnáh, és leborult a király előtt arcaival a földre. 21Ezt mondta Áravnáh: Miért jött Ádoni HáMelekh a szolgájához? Dávid ezt mondta: Hogy megvegyem tőled a szérűt, hogy oltárt építsek Yáhuwáhnak, és megálljon a csapás a nép fölött. 22Áravnáh ezt mondta Dávidnak: Vegye és áldozza fel Ádoni HáMelekh azt, ami jó az ő szemeiben; nézd, itt vannak a marhák az égőáldozatra, meg a cséplőszánok és a marhák szerszámai tűzifának. 23Mindezt Áravnáh, a király, a királynak adta. Majd ezt mondta Áravnáh a királynak: Yáhuwáh, a te Elohimod fogadjon kegyébe téged! 24De a király ezt mondta Áravnáhnak: Nem, hanem áron veszem meg tőled, és nem viszek Yáhuwáhnak, az én Elohimomnak ingyen égőáldozatokat. Megvette Dávid a szérűt és a marhákat ötven ezüst shekelért. 25És oltárt épített ott Dávid Yáhuwáhnak, és bemutatott égőáldozatokat meg békeáldozatokat. Yáhuwáh pedig meghallgatta az ország könyörgését, és megállt a csapás Yiszrá’El fölött.
Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram • Ádoni HáMelekh (אֲדֹנִי הַמֶּלֶךְ – 𐤀𐤃𐤍𐤉 𐤄𐤌𐤋𐤊) – Uram, A Király/Uram, A Királyom • Áravnáh (אֲרַוְנָה – 𐤀𐤓𐤅𐤍𐤄) – Yevuszi földbirtokos neve • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áro’er (עֲרֹעֵר – 𐤏𐤓𐤏𐤓) – csupasz/kopár – város az Árnon partján • Be’er-Shevá (בְּאֵר שֶׁבַע – 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja – ősi szent hely • Chivi (חִוִּי – 𐤇𐤅𐤉) – Hivvi/Falusi – pogány nemzetség • Dán (דָּן – 𐤃𐤍) – Bíró/Ítélet – Yá’ákov fia [köve: a Leshem] • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ezüst (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Keszef: ezüst/Pénz • Gád (גָּד – 𐤂𐤃) – Szerencse/Csapat – Yá’ákov fia [köve: az Áchlámáh] • Gil’ád (גִּלְעָד – 𐤂𐤋𐤏𐤃) – tanúság halma – terület a Yárden keleti oldalán • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Kená’án (כְּנַעַן – 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – ezüst/Pénz • Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Ország (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Áretz/Eretz: Föld/Ország/Terület – teremtett élettér • Shekel (שֶׁקֶל – 𐤔𐤒𐤋) – Mérték/Súlyegység – kb. 11-14 gramm • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Táchtim Chodshi (תַּחְתִּים חָדְשִׁי – 𐤕𐤇𐤕𐤉𐤌𐤇𐤃𐤔𐤉) – Földrajzi név • Tzidon (צִידוֹן – 𐤑𐤉𐤃𐤅𐤍) – Halászat/Vadászat – Szidon főníciai kikötőváros a mai Libanon területén • Tzor (צֹר – 𐤑𐤓) – föníciai kikötőváros – pogány főníciai főváros (Tyrosz) • Yá’án (יַעַן – 𐤉𐤏𐤍) – Mivel/Hogy/Mert; Valami Miatt/Valamire Tekintettel • Yá’zer (יַעְזֵר – 𐤉𐤏𐤆𐤓) – Segítő – Gád Levita városa • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yevuszi (יְבוּסִי – 𐤉𐤁𐤅𐤎𐤉) – Jebúszi/Letaposó – Yerusháláyim őslakói • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yo’áv (יוֹאָב – 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yáhuwáh atya