1Így szólt hozzám Yahuwah Igéje: 2Emberfia, fordítsd arcaidat Yerusháláyim felé, és prédikálj a Mikdáshok felé, és prófétálj Yiszrá’El termőföldje ellen! 3Mondd Yiszrá’El termőföldjének: Így szól Yahuwah: Íme, én rád támadok, és kihúzom kardomat hüvelyéből, és kiirtok belőled igazat és bűnöst. 4Mivelhogy kiirtok belőled igazat és bűnöst, azért megy ki kardom hüvelyéből minden test ellen déltől északig. 5És megtudja minden test, hogy én, Yahuwah, kihúztam kardomat hüvelyéből: nem tér az vissza többé!
6Te pedig, emberfia, sóhajtozz! Roskadozó derékkal és keserűséggel sóhajtozz a szemük láttára! 7És lesz, ha majd kérdezik tőled: Miért sóhajtozol? — így felelj: Egy hír miatt, mert eljön; és megolvad minden szív, és minden kéz elernyed, és elcsügged minden Ruách, és minden térd vizekké folyik. Íme, eljön és beteljesül — így szól az én Ádonájom, Yahuwah.
8Így szólt hozzám Yahuwah Igéje: 9Emberfia, prófétálj, és mondd: Így szól az én Ádonájom: Mondd:
Kard, kard! Ki van köszörülve,
és ki is van fényesítve! 10Azért, hogy mészárlással mészároljon, van kiköszörülve,
azért, hogy villámja legyen, van kifényesítve.
Vagy örvendezzünk-e? Fiam pálcája megvet minden fát!
11És odaadta azt fényesítésre, hogy marokba fogják.
Kiköszörült kard ez, és kifényesített,
hogy az öldöklő kezébe adják.
12Kiálts és jajgass, emberfia,
mert ez népem ellen van, ez Yiszrá’El minden fejedelme ellen:
kardnak odavetve lettek népemmel együtt.
Azért verd a combodat!
13Mert próbatétel ez; és mi lesz, ha a megvető pálca sem lesz többé?
— így szól az én Ádonájom, Yahuwah.
14Te pedig, emberfia, prófétálj,
és csapd össze a kezeidet!
Kétszereződjék a kard, harmadszorra is,
a megöltek kardja ez,
a nagy megöltnek a kardja,
amely körülveszi őket.
15Azért, hogy megolvadjon a szív, és sokasodjanak az elbukások,
minden kapujuk ellen a kard hegyét fordítottam.
Jaj, villámlásra van készítve,
ki van élesítve a mészárlásra!
16Egyesülj, fordulj jobbra,
helyezkedj, fordulj balra,
hová irányulnak arcaid?
17És én is összecsapom kezemet kezemmel,
és lecsillapítom haragomat!
Én, Yahuwah, szóltam!
18Így szólt hozzám Yahuwah Igéje: 19Te pedig, emberfia, jelölj ki magadnak két utat, amelyen eljöjjön Bável királyának kardja; egy földről induljanak ki mindketten! És faragj kézjelet, az út fejénél, a város felé faragd! 20Utat jelölj ki, amelyen eljöjjön a kard Rábát Bené-Ámon ellen, meg Yáhu’Dáh ellen, a megerősített Yerusháláyimban. 21Mert odaáll Bável királya az út elágazásához, a két út fejéhez, hogy jóslást jósoltasson: megrázza a nyilakat, megkérdezi a teráfimot, megnézi a májat. 22Jobbjában van a jóslat: Yerusháláyim! — hogy faltörő kosokat állítson, hogy megnyissa a száját öldöklésre, hogy felemelje hangját harci kiáltással, hogy faltörő kosokat állítson a kapuk ellen, hogy sáncot hányjon, hogy ostromtornyot építsen. 23De ez hiábavaló jóslásnak tűnik a szemükben, akiknek esküvel esküdtek; de ő emlékezetbe hozza a bűnt, hogy kézre kerüljenek.
24Ezért így szól az én Ádonájom, Yahuwah: Mivelhogy emlékezetbe hozzátok bűnötöket, leleplezve hűtlenségeiteket, megmutatva vétkeiteket minden cselekedetetekben — mivelhogy emlékezetbe kerültök, kézre kerültök! 25Te pedig, megölésre szánt bűnös, Yiszrá’El fejedelme, akinek eljött a napja a vég bűnének idejében, 26így szól az én Ádonájom, Yahuwah: Le a süveggel, és le a koronával! Ez nem ez marad! Az alacsonyat felmagasztalom, és a magasat megalázom! 27Rommá, rommá, rommá teszem azt! Ez sem volt még, míg el nem jön az, akié az ítélet, mert neki adom!
28Te pedig, emberfia, prófétálj és mondd: Így szól az én Ádonájom, Yahuwah Bené-Ámon felől és gyalázkodásuk felől, és mondd:
Kard, kard! Ki van húzva a mészárlásra, ki van fényesítve, hogy emésszen, hogy villámja legyen! 29Míg hiábavalóságot látnak felőled, míg hazugságot jósolnak felőled, hogy odategyenek téged a megölésre szánt bűnösök nyakára, akiknek eljött a napja a vég bűnének idejében. 30Térj vissza hüvelyedbe! Azon a helyen, ahol teremtettél, származásod földjén ítéllek meg téged! 31És kiárasztom rád bosszúmat, haragom tüzével fújok rád; és kezébe adlak nyers embereknek, akik a pusztítás mesterei. 32A tűznek leszel eledele, véred a föld közepén lesz, nem emlékeznek rád többé! Mert én, Yahuwah, szóltam!
Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bável (בָּבֶל – 𐤁𐤁𐤋) – Babilon/Zűrzavar • Bené-Ámon (בְּנֵי עַמּוֹן – 𐤁𐤍𐤉 𐤏𐤌𐤅𐤍) – Ámon fiai – Lót leszármazottai • Mikdásh (מִקְדָּשׁ – 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa