1Így lett Yahuwah Igéje hozzám a kilencedik évben, a tizedik hónapban, a hónap tizedikén, mondván: 2Emberfia! Írd föl magadnak a nap nevét, éppen ennek a napnak a lényegét: rátámaszkodott Bável királya Yerusháláyimra éppen ezen a napon. 3És mondj a lázadó háznak példázatot, és mondd nekik: Így szólt az én Ádonájom, Yahuwah:
Tedd föl a fazekat, tedd föl,
és önts is bele vizeket! 4Gyűjtsd bele a darabjait,
minden jó darabot, combot és lapockát,
a java csontokkal töltsd meg!
5A nyáj javát vedd,
és rakásba is a csontokat alá,
forrald a forrásait,
főjenek meg a csontjai is benne!
6Azért így szólt az én Ádonájom, Yahuwah:
Jaj a vérek városának,
a fazéknak, amelyben a rozsdája van,
és a rozsdája nem ment ki belőle!
Darabonként, darabonként hozd ki,
nem esett rá sors!
7Mert a vére benne van,
a csupasz sziklára tette,
nem öntötte ki a földre,
hogy por fedné be rajta.
8Hogy haragot vigyek föl,
hogy bosszúval álljak bosszút,
a csupasz sziklára tettem a vérét,
hogy ne fedessék be.
9Azért így szólt az én Ádonájom, Yahuwah:
Jaj a vérek városának!
Én is naggyá teszem a máglyát:
10sokasítsd a fát, gyújtsd meg a tüzet,
emészd el a húst, készítsd a keveréket,
és a csontok égjenek el!
11És állítsd üresen a parazsára,
hogy fölhevüljön, és izzék a réze,
és olvadjon meg benne a tisztátalansága,
fogyjon el a rozsdája.
12Fáradozással kifárasztotta,
és nem ment ki belőle sok rozsdája,
tűzben a rozsdája.
13Tisztátalanságodban fajtalanság van. Mivel tisztogattalak, és nem tisztultál meg, tisztátalanságodtól nem tisztulsz meg többé, míg meg nem nyugtatom rajtad haragomat.
14Én, Yahuwah, szóltam, eljön és megteszem, nem hagyom abba, nem szánakozom, és nem bánom meg! Útjaid szerint és tetteid szerint megítéltek téged – így szól az én Ádonájom, Yahuwah.
15És lett Yahuwah Igéje hozzám, mondván: 16Emberfia! Íme, én elveszem tőled szemeid kívánságát csapással, de ne gyászolj, és ne sírj, és ne hulljanak könnyeid! 17Sóhajts csendben, halottakért gyászt ne tarts, fejdíszedet kösd magadra, és saruidat tedd lábaidra, ne fedd be bajuszodat, és emberek kenyerét ne edd!
18És szóltam a néphez reggel, és estére meghalt a feleségem; és úgy tettem reggel, ahogy parancsoltatott nekem. 19És így szólt hozzám a nép: Nem mondod-e meg nekünk, mit jelentenek ezek nekünk, hogy te így teszel? 20És mondtam nekik: Yahuwah Igéje lett hozzám, mondván: 21Mondd meg Yiszrá’El házának: Így szólt az én Ádonájom, Yahuwah: Íme, én meggyalázom Mikdáshomat, erősségetek büszkeségét, szemeitek kívánságát és lelketek kíméltjét; fiaitok és leányaitok pedig, akiket elhagytatok, kard által esnek el. 22És úgy tesztek, ahogy én tettem: bajuszotokat nem feditek be, és emberek kenyerét nem eszitek; 23és fejdíszeitek fejeiteken, és saruitok lábaitokon; nem gyászoltok, és nem sírtok, hanem elsorvadtok bűneitekben, és nyögtök, ki-ki a testvére felé. 24És Yechezk’El jellé lesz nektek: egészen úgy, ahogy ő tett, tesztek ti is. Amikor eljön, megtudjátok, hogy én vagyok az én Ádonájom, Yahuwah.
25Te pedig, emberfia, nemde azon a napon, amelyen elveszem tőlük erősségüket, ékességük örömét, szemeik kívánságát és lelkük vágyát, fiaikat és leányaikat, 26azon a napon eljön hozzád a menekült, hogy hírül adja füleidnek. 27Azon a napon megnyílik szád a menekülttel, és beszélsz, és nem némulsz el többé; és jellé leszel nekik, és megtudják, hogy én vagyok Yahuwah.
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bável (בָּבֶל – 𐤁𐤁𐤋) – Babilon/Zűrzavar • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Máyim (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Vizek • Mikdásh (מִקְדָּשׁ – 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yechezk’El (יְחֶזְקֵאל – 𐤉𐤇𐤆𐤒𐤀𐤋) – Ezékiel/El megerősít • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa