1A tizenegyedik évben, a hónap elsején így szólt hozzám Yahuwah Igéje: 2Emberfia! Mivel Cor ezt mondta Yerusháláyim ellen: Haha! Összetört a népek kapuja, felém fordult! Megtelek, mert rommá lett! 3Ezért így szól az én Ádonájom, Yahuwah: Íme, ellened fordulok, Cor, és sok népet hozok fel ellened, ahogyan a tenger hozza fel hullámait. 4Lerombolják Cor várfalait, és ledöntik tornyait. Lekaparom róla porát is, és csupasz sziklává teszem. 5Hálók szárítóhelye lesz a tenger közepén, mert én szóltam – így szól az én Ádonájom, Yahuwah: a népek zsákmánya lesz! 6A mezőn levő leányai fegyverrel öletnek meg. Majd megtudják, hogy én vagyok Yahuwah!
7Mert ezt mondja az én Ádonájom, Yahuwah: Íme, elhozom Cor ellen Nevukhádretzárt, Bável királyát északról, a királyok királyát, lovakkal, harci kocsival, lovasokkal, gyülekezéssel és sok néppel. 8Leányaidat a mezőn fegyverrel öli meg. Ostromtornyot állít ellened, sáncot emel ellened, és pajzst állít fel ellened. 9Faltörő ütése csap várfalaidra, tornyaidat pedig lerombolja fegyvereivel. 10Lovainak sokaságától por borít be téged; a lovasok, a kerekek és a harci kocsi zajától megrendülnek várfalaid, amikor betör kapuidon, ahogy betörnek egy áttört városba. 11Lovainak patáival tiporja minden utcádat, népedet fegyverrel öli meg, erősséged oszlopai a földre zuhannak. 12Zsákmányul ejtik gazdagságodat, és prédára vetik áruidat; ledöntik várfalaidat, gyönyörűséges házaidat lerombolják, köveidet, fáidat és porodat a vizek közepébe vetik. 13Megszüntetem énekeid zaját, és citeráid hangja nem hallatszik többé. 14Csupasz sziklává teszlek, hálók szárítóhelye leszel, nem építenek fel többé; mert én, Yahuwah, szóltam – így szól az én Ádonájom, Yahuwah.
15Ezt mondja az én Ádonájom, Yahuwah Cornak: Vajon nem rendülnek-e meg a szigetek bukásod hangjától, amikor nyögnek a halálra sebzettek, amikor öldöklés folyik benned? 16Leszállnak trónjaikról a tenger fejedelmei mind, leteszik palástjaikat, és levetik hímzett ruháikat. Rettegésbe öltöznek, a földre ülnek, pillanatonként rettegnek és megborzadnak rajtad. 17Siratóéneket kezdenek rólad, és ezt mondják neked:
Jaj, hogyan pusztultál el,
te tengerekről benépesült,
dicsőített város,
mely erős volt a tengeren, ő és lakói,
akik rettegésüket vetették minden ott lakóra!
18Most megrendülnek a szigetek
bukásod napján,
és megriadnak a tengeren levő szigetek
elmúlásodtól.
19Mert ezt mondja az én Ádonájom, Yahuwah: Amikor pusztává tett várossá teszlek, amilyenek a lakatlan városok, amikor felhozom rád a mélységet, és elborítanak a nagy vizek, 20akkor letaszítalak a sírgödörbe szállókkal együtt, az őskor népéhez, és a föld mélyén lakatlak, az ősidők óta puszta helyeken, a sírgödörbe szállókkal együtt, hogy ne légy lakott; és dicsőséget adok az élők földjén. 21Rettenetté teszlek, és nem leszel többé; keresni fognak, de nem találnak meg soha többé – így szól az én Ádonájom, Yahuwah.
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bável (בָּבֶל – 𐤁𐤁𐤋) – Babilon/Zűrzavar • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Cor (צֹר – 𐤑𐤓) – Tzor/Szikla • Máyim (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Vizek • Nevukhádretzár (נְבוּכַדְרֶאצַּר – 𐤍𐤁𐤅𐤊𐤃𐤓𐤀𐤑𐤓) – Nabukodonozor/Nebó védje a koronát • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem