1Kelj fel, tündökölj,
mert eljött világosságod,
és Yahuwah dicsősége rád ragyogott.
2Mert íme, sötétség borítja a földet,
és sűrű homály a nemzeteket,
de fölötted felragyog Yahuwah,
és dicsősége megjelenik rajtad.
3És világosságodhoz jönnek a nemzetek,
és királyok ragyogásod fényéhez.
4Emeld föl körös-körül szemeidet, és lásd!
Mindnyájan összegyűltek, hozzád jöttek;
fiaid messziről jönnek,
és leányaid oldalon (csípőn) hordoztatnak.
5Akkor majd látod és felragyogsz,
és megremeg és kitágul szíved,
mert hozzád fordul a tenger gazdagsága,
a nemzetek hadereje hozzád jön.
6Tevék áradata borít el téged,
Midján és Éfá tevecsikói;
mindnyájan Shevából jönnek,
aranyat és tömjént hoznak,
és Yahuwah dicséreteit hirdetik.
7Kédár minden nyája hozzád gyűlik,
Nevájot kosai szolgálnak neked,
feljönnek kedvesként oltáromra,
és dicsőségem Házát megdicsőítem.
8Kik ezek, akik mint a felhő repülnek,
és mint a galambok dúcaikhoz?
9Bizony engem várnak a szigetek,
és Tarshish hajói elsőként,
hogy elhozzák fiaidat messziről,
ezüstjük és aranyuk velük,
Yahuwah Elohimod nevének,
és Yiszrá’El Szentjének, mert megdicsőített téged.
10És idegenek fiai építik kőfalaidat,
és királyaik szolgálnak neked,
mert haragomban megvertelek,
de jóakaratomban irgalmaztam neked.
11És kapuid állandóan nyitva lesznek,
nappal és éjjel nem záródnak be,
hogy elhozzák hozzád a nemzetek haderejét,
és királyaik vezettetve.
12Mert az a nemzet és az a királyság,
amely nem szolgál téged, elvész,
és azok a nemzetek teljesen kipusztulnak.
13A Levánon dicsősége hozzád jön,
ciprus, platán és fenyő egyaránt,
hogy megdicsőítse Mikdáshom helyét,
és lábaim helyét megdicsőítem.
14És meghajolva jönnek hozzád sanyargatóid fiai,
és lábaid talpaihoz borulnak mind, akik megvetettek,
és így neveznek: Yahuwah városa,
Yiszrá’El Szentjének Tzionja.
15Ahelyett, hogy elhagyott és gyűlölt voltál,
és senki sem ment át rajtad,
örök büszkeséggé teszlek,
örömmé nemzedékről nemzedékre.
16És szopod a nemzetek tejét,
és királyok emlőit szopod,
és megtudod, hogy én, Yahuwah, vagyok szabadítód,
és megváltód, Yá’ákov Hatalmasa.
17Réz helyett aranyat hozok,
és vas helyett ezüstöt hozok,
és fa helyett rezet,
és kövek helyett vasat;
és elöljáróddá teszem a békét,
és igazsággá hajtóidat.
18Nem hallatszik többé erőszak a földeden,
pusztítás és romlás határaidban,
és kőfalaidat Szabadításnak nevezed,
és kapuidat Dicséretnek.
19Nem lesz többé a nap napvilágod,
és fényességül nem világít neked a hold,
hanem Yahuwah lesz neked örök világosságod,
és Elohimod ékességed.
20Nem nyugszik le többé napod,
és holdad nem fogy el,
mert Yahuwah lesz neked örök világosságod,
és letelnek gyászod napjai.
21És néped mind igaz lesz,
örökre birtokolják a földet;
ültetésem hajtása,
kezeim alkotása, hogy megdicsőüljek.
22A kicsiny ezerré lesz,
és a legkisebb hatalmas nemzetté;
én, Yahuwah, a maga idejében sietve megteszem ezt.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Mikdásh (מִקְדָּשׁ – 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Tzion (צִיּוֹן – 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany