1Ki ez, aki Edomból jön, vörösre festett ruhában Bocrából,
ez, aki pompás öltözetében, ereje sokaságában lépdel?
Én, aki igazságban beszélek, nagy a szabadításra.
2Miért vörös az öltözeted,
és ruháid, mint annak, aki sajtóban tapos?
3A sajtót egyedül tapostam,
és a népek közül nincs ember velem.
Tapostam őket haragomban,
tiportam őket hevemben.
Levük a ruháimra fröccsent,
és egész öltözetemet beszennyeztem.
4Mert a bosszú napja van szívemben,
és megváltottjaim esztendeje eljött.
5Föltekintettem, és nincs segítő,
és elámultam, hogy nincs támogató.
Akkor szabadulást szerzett nekem saját karom,
és hevem, az támogatott engem.
6És tapostam népeket haragomban,
és megrészegítettem őket hevemben,
és a földre öntöttem levüket.
7Yahuwah hűségszeretetét említem,
Yahuwah dicséreteit,
mindaz szerint, amit Yahuwah tett értünk,
és a sok jóság szerint Yiszrá’El háza iránt,
amit tett értük irgalma szerint és hűségszeretetének sokasága szerint.
8És ezt mondta: Bizony, népem ők,
fiak, akik nem hazudnak.
És szabadítójuk lett.
9Minden szorongatásukban ő szorongott,
és arcainak Málákhja szabadította meg őket.
Szeretetében és könyörületében ő váltotta meg őket,
és felemelte és hordozta őket az ősidők minden napján.
10Ők azonban engedetlenek voltak,
és megszomorították szent Ruáchját.
Ezért ellenségükké fordult,
ő harcolt ellenük.
11És visszaemlékezett népe az ősidők napjaira, Moshehra:
Hol van, aki kihozta őket a tengerből nyája pásztoraival?
Hol van, aki belé helyezte szent Ruáchját?
12Aki Mosheh jobbján vezette dicsőségének karját,
aki kettéhasította a vizeket arcaik elől,
hogy örök nevet szerezzen magának?
13Aki átvezette őket a mélységeken,
mint lovat a pusztán, meg sem botlottak?
14Mint a jószág, amely a völgybe ereszkedik le,
Yahuwah Ruáchja nyugtatta meg őt.
Így terelgetted népedet,
hogy dicső nevet szerezz magadnak.
15Tekints le az Egekből, és láss,
szentséged és dicsőséged hajlékából:
Hol van féltő szereteted és hatalmas tetteid,
beleid megindulása és könyörületed?
Visszatartották magukat tőlem.
16Mert te vagy a mi atyánk,
hiszen Ávráhám nem ismer minket,
és Yiszrá’El nem ismer fel bennünket.
Te, Yahuwah, vagy a mi atyánk,
megváltónk ősidőktől fogva a te neved.
17Miért engeded, Yahuwah,
hogy letévedjünk utaidról,
keménnyé teszed szívünket, hogy ne féljünk téged?
Fordulj vissza szolgáid kedvéért,
örökséged törzseiért!
18Kis ideig birtokolta szent néped,
ellenségeink eltaposták Mikdáshodat.
19Olyanok lettünk, mint akiken ősidőktől fogva nem uralkodtál,
akik fölött nem hívták segítségül a te nevedet.
Bárcsak meghasítanád az Egeket és leszállnál,
orcád elől a hegyek megolvadnának!
Szójegyzék: Ávráhám (אַבְרָהָם – 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Edom (אֱדוֹם – 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Mikdásh (מִקְדָּשׁ – 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa