1És történt Ácháznak, Yotám fiának, Uzi’Yáhu fiának, Yáhu’Dáh királyának napjaiban, hogy felvonult Recín, Arám királya és Pekach, Remaljáhu fia, Yiszrá’El királya Yerusháláyimhoz harcra ellene, de nem bírt harcolni ellene.
2És hírül adták Dávid házának, mondván: Arám rászállt Efráyimra. És megingott a szíve és népének a szíve, ahogyan megingnak az erdő fái a szél elől. 3És így szólt Yahuwah Yeshá’Yáhuhoz: Menj ki, kérlek, Ácház elé, te és Seár-Jásúv, a fiad, a Felső-tó vízvezetékének végéhez, a Ruhafestők mezejének útjára, 4és mondd neki: Vigyázz és maradj nyugton, ne félj, és a szíved ne lágyuljon meg e két füstölgő üszök-csonk miatt, Recín és Arám, valamint Remaljáhu fia izzó haragja miatt. 5Mivelhogy gonoszat tanácsolt ellened Arám, Efráyim és Remaljáhu fia, mondván: 6Vonuljunk fel Yáhu’Dáh ellen, rettentsük meg, hasítsuk magunkhoz, és tegyük királlyá benne Táv’él fiát –
7Így szól az én URam, Yahuwah:
Nem áll meg és nem lesz meg!
8Mert Arám feje Dámeszek,
és Dámeszek feje Recín;
és még hatvanöt év, és összetörik Efráyim, nép-volta megszűnik;
9és Efráyim feje Shomron,
és Shomron feje Remaljáhu fia.
Ha nem hisztek, bizony meg nem maradtok!
10És tovább szólt Yahuwah Ácházhoz, mondván:
11Kérj magadnak jelet Yahuwahtól, a te Elohimodtól;
kérd mélyen, a Sheol felé, vagy fent a magasból!
12De így szólt Ácház:
Nem kérek, és nem kísértem Yahuwaht.
13És így szólt:
Halljátok hát, Dávid háza!
Kevés-e nektek embereket fárasztani,
hogy Elohimomat is fárasztjátok?
14Ezért maga az én URam ad nektek jelet:
Íme, a fiatal nő teherben van és fiút szül,
és nevezi a nevét Immánu’Élnak.
15Vajat és mézet eszik,
amíg meg nem tanulja megvetni a rosszat és választani a jót.
16Mert mielőtt megtanulja a fiú megvetni a rosszat és választani a jót,
elhagyatott lesz a föld, amelynek két királyától te irtózol.
17Hoz Yahuwah rád és népedre és atyád házára olyan napokat,
amilyenek nem jöttek azon naptól fogva, hogy Efráyim elszakadt Yáhu’Dáhtól –
Áshur királyát.
18És lesz azon a napon:
füttyent Yahuwah a légynek,
amely Mitzráyim folyóinak végén van,
és a méhnek, amely Áshur földjén van.
19És eljönnek, és letelepednek mindnyájan
a meredek völgyekben és a sziklák hasadékaiban,
minden tövisbokron és minden itatóhelyen.
20Azon a napon megborotválja az én URam
a Folyamon túlról bérelt késsel,
Áshur királyával, a fejet
és a lábak szőrzetét,
és a szakállt is leberetválja.
21És lesz azon a napon:
életben tart az ember egy üsző marhát és két juhot.
22És lesz, hogy a tej bősége miatt, amit adnak, vajat eszik;
mert vajat és mézet eszik mindenki, aki megmarad az ország közepén.
23És lesz azon a napon:
minden hely, ahol ezer szőlőtő van, ezer ezüstért,
tövissé és gazzá lesz.
24Nyilakkal és íjjal megy oda az ember,
mert tövis és gaz lesz az egész ország.
25És mind a hegyekre, amelyeket kapával kapálnak,
nem mész oda a tövistől és a gaztól való félelem miatt;
és lesz ökör legeltetésére és aprójószág taposására.
Szójegyzék: Arám (אֲרָם – 𐤀𐤓𐤌) – Szíriai térséget/népet jelölő héber név • Áshur (אַשּׁוּר – 𐤀𐤔𐤅𐤓) – Áshur; az északi nagyhatalmú birodalom • Dámeszek (דַּמֶּשֶׂק – 𐤃𐤌𐤔𐤒) – Damaszkusz • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Efráyim (אֶפְרַיִם – 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Immánu’Él (עִמָּנוּ אֵל – 𐤏𐤌𐤍𐤅𐤀𐤋) – Velünk az Él/Velünk az Elohim • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Shomron (שֹׁמְרוֹן – 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshá’Yáhu (יְשַׁעְיָהוּ – 𐤉𐤔𐤏𐤉𐤄𐤅) – Yahuwah szabadít – Ézsaiás • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa