1Ez az ige szólt Yirmi’Yáhuhoz Yahuwahtól, ezt mondva: 2Állj a Beit–Yahuwah kapujába, és hirdesd ott ezt az igét, és mondd: Halljátok Yahuwah igéjét, egész Yáhu’Dáh, akik bementek ezeken a kapukon, hogy leboruljatok Yahuwah előtt! 3Így szól Yahuwah Tzeváot, Yiszrá’El Elohimja: Jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket, akkor megengedem, hogy ezen a helyen lakjatok! 4Ne bízzatok a hazug szavakban, mondva: Heikhál Yahuwah, Heikhál Yahuwah, Heikhál Yahuwah ezek! 5Mert csak ha jobbítván megjobbítjátok útjaitokat és tetteiteket, ha ítéletet tévén ítéletet tesztek ember és társa között, 6a jövevényt, árvát és özvegyet nem nyomjátok el, és ártatlan vért nem ontotok ezen a helyen, és más elohimot nem követtek a magatok romlására: 7akkor lakni engedlek benneteket ezen a helyen, a földön, amelyet őseiteknek adtam, öröktől fogva mindörökké.
8Íme, ti a hazug szavakban bíztok, amelyek nem használnak. 9Loptok, gyilkoltok és paráználkodtok, hamisan esküsztök, a Bá’álnak tömjéneztek, és más elohimot követtek, akiket nem ismertek, 10azután idejöttök, és megálltok előttem ebben a házban, amely az én nevemről neveztetett el, és ezt mondjátok: Megszabadíttattunk! — hogy elkövessétek mindezeket az utálatosságokat. 11Rablók barlangja lett-e szemetekben ez a ház, amely az én nevemről neveztetett el? Íme, én is, én magam láttam — így szól Yahuwah.
12Mert menjetek csak el helyemre, amely Shilohban van, ahol nevemnek először laktattam lakást, és lássátok meg, mit tettem vele népem, Yiszrá’El gonoszsága miatt! 13És most, mivel megtettétek mindezeket a tetteket — így szól Yahuwah —, és szóltam hozzátok, korán szólva, de nem hallgattatok, és hívtalak benneteket, de nem válaszoltatok: 14azért úgy teszek azzal a házzal, amely az én nevemről neveztetett el, amelyben bíztok, és a hellyel, amelyet nektek és őseiteknek adtam, ahogyan Shilohval tettem. 15És elvetlek benneteket arcaim elől, ahogyan elvetettem minden testvéreteket, Efráyim minden ivadékát.
16Te pedig ne imádkozz ezért a népért, ne emelj értük esdeklést és imádságot, és ne is kérlelj engem, mert nem hallgatlak meg! 17Nem látod-e, mit tesznek Yáhu’Dáh városaiban és Yerusháláyim utcáin? 18A fiak fát szedegetnek, az apák tüzet gyújtanak, az asszonyok pedig tésztát gyúrnak, hogy süteményeket készítsenek az Egek királynőjének, és italáldozatokat öntsenek más elohimnak, hogy bosszantsanak engem. 19Vajon engem bosszantanak — így szól Yahuwah —, nem önmagukat-e, arcaik szégyenére? 20Azért így szól az én Uram, Yahuwah: Íme, haragom és indulatom kiárad erre a helyre, az emberre és az állatra, a mező fájára és a Ádámáh gyümölcsére. Égni fog, és nem alszik ki.
21Így szól Yahuwah Tzeváot, Yiszrá’El Elohimja: Égőáldozataitokat tegyétek vé.resáldozataitokhoz, és egyetek húst! 22Mert nem szóltam őseitekkel, és nem parancsoltam nekik, azon a napon, amelyen kihoztam őket Mitzráyim földjéről, égőáldozat és vé.resáldozat dolgában, 23hanem ezt a dolgot parancsoltam nekik, mondva: Hallgassatok szavamra, akkor én Elohimotok leszek, ti pedig az én népem lesztek, és járjatok mindenben az úton, amelyet parancsolok nektek, hogy jó dolgotok legyen. 24De nem hallgattak, és nem hajtották oda fülüket, hanem jártak a tanácsokban, gonosz szívük megátalkodottságában, és hátrafelé fordultak, nem előre. 25Attól a naptól fogva, hogy kijöttek őseitek Mitzráyim földjéről, mind e mai napig, küldtem hozzátok minden szolgámat, a prófétákat, naponta, korán küldve. 26De nem hallgattak rám, és nem hajtották oda fülüket, hanem megkeményítették nyakukat, gonoszabbak lettek őseiknél. 27És elmondod nekik mindezeket a szavakat, de nem hallgatnak rád, és hívod őket, de nem válaszolnak neked. 28Azért mondd nekik: Ez az a nép, amely nem hallgatott Yahuwah, Elohimjának szavára, és nem fogadott el fenyítést. Elveszett a hűség, kivágatott szájukból.
29Nyírd le hajkoronád, és dobd el,
emelj a hegytetőkön gyászéneket,
mert megvetette és eltaszította Yahuwah
haragja nemzedékét!
30Mert gonoszat tettek Yáhu’Dáh fiai szemeimben — így szól Yahuwah —, förtelmeiket abban a házban helyezték el, amely az én nevemről neveztetett el, hogy beszennyezzék azt. 31És fölépítették a Tófet áldozóhalmait, amely a Ben-Hinnóm völgyében van, hogy elégessék fiaikat és leányaikat a tűzben — amit nem parancsoltam, és nem jött föl szívemre. 32Azért íme, jönnek a napok — így szól Yahuwah —, amikor nem mondják többé a Tófetet és a Ben-Hinnóm völgyét, hanem az Öldöklés völgyét, és temetkeznek a Tófetben, hely híján. 33És e nép holtteste eledelévé lesz az Egek madarainak és a föld állatának, és nem riasztja el senki. 34És megszüntetem Yáhu’Dáh városaiban és Yerusháláyim utcáin az öröm hangját és a vidámság hangját, a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, mert rommá lesz a föld.
Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Beit-Yahuwah (בֵּית יְהוָה – 𐤁𐤉𐤕𐤉𐤄𐤅𐤄) – Yahuwah Háza • Efráyim (אֶפְרַיִם – 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Heikhál (הֵיכָל – 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yirmi’Yáhu (יִרְמְיָהוּ – 𐤉𐤓𐤌𐤉𐤄𐤅) – Jeremiás/Yahuwah felemel • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa