1Akkor megszólalt Iyov, és ezt mondta:
2Hallottam ilyesmit eleget,
nyomorúságos vigasztalók vagytok mindnyájan!
3Vége van-e a szél-szavaknak?
Vagy mi sarkall téged, hogy válaszolsz?
4Én is beszélhetnék, mint ti,
ha a ti Nefeshetek volna az én Nefeshem helyén;
szavakat fűzhetnék össze ellenetek,
és csóválhatnám fölöttetek a fejemet.
5Erősíthetnélek titeket szájammal,
és ajkaim rezdülése nem fogná vissza magát.
6Ha beszélek, nem enyhül fájdalmam,
és ha abbahagyom, mi múlik el tőlem?
7Bizony most kimerített engem;
elpusztítottad egész közösségemet.
8Összeráncoltál engem, tanúvá lett,
és ellenem támadt soványságom,
arcaim ellen tanúskodik.
9Haragja szétszaggatott és gyűlöl engem,
fogait csikorgatja ellenem,
szorongatóm élesíti ellenem szemeit.
10Feltátották ellenem szájukat,
gyalázattal verték arcaimat,
együtt gyűlnek össze ellenem.
11Kiszolgáltat engem El a galádnak,
és a bűnösök kezébe vet engem.
12Nyugodt voltam, de szétmorzsolt,
nyakon ragadott és összezúzott,
és céltáblául állított magának.
13Körülvettek engem íjászai,
felhasítja veséimet és nem könyörül,
kiontja a földre epémet.
14Rést tör rajtam rés után,
rám rohan, mint egy hős.
15Zsákruhát varrtam bőrömre,
és a porba fúrtam szarvamat.
16Arcaim kivörösödtek a sírástól,
és szempilláimon a halál árnyéka.
17Pedig nincs erőszak tenyereimben,
és imádságom tiszta.
18Föld, ne takard be véremet,
és ne legyen hely kiáltásomnak!
19Most is, íme, az Egekben a tanúm,
és bizonyságom a magasságokban.
20Csúfolóim a társaim,
Eloahhoz könnyezik szemem.
21Bárcsak igazságot tenne a férfinak Eloahval,
és az ember fiának a társával szemben!
22Mert a megszámlált évek eljönnek,
és olyan ösvényen megyek el, amelyről nem térek vissza.
Szójegyzék: Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Eloah (אֱלוֹהַּ – 𐤀𐤋𐤅𐤄) – Teremtő/Hatalmasság • Iyov (אִיּוֹב – 𐤀𐤉𐤅𐤁) – Jób • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet