1Ekkor felkelt ott az egész gyülekezet, és elvezették őt Pilátuszhoz. 2És vádolni kezdték őt, mondva: „Úgy találtuk, hogy ez az ember félrevezeti népünket, eltántorítja őket attól, hogy adót adjanak a császárnak, és azt mondja, hogy ő a Melekh Máshiách ➣ a Felkent Király.” 3Pilátusz megkérdezte őt, mondva: „Te vagy a Yáhu’dim királya?” Ő pedig felelt neki, és ezt mondta: „Te mondtad.” 4Pilátusz ekkor így szólt a Kohánim főnökeihez és a nép sokaságához: „Én nem találok bűnt ebben az emberben.” 5De azok még nagyobb erővel mondták: „Fellázítja a népet tanításával egész Yáhu’Dáhban, Gáliltól kezdve egészen idáig.”
6Amint Pilátusz hallotta a Gálil nevét, megkérdezte, hogy ez az ember gálili-e. 7És amikor megtudta, hogy Hordosz hatósága alá számít, elküldte őt Hordoszhez, aki szintén Yerusháláyimban tartózkodott azokban a napokban. 8És lőn, amint Hordosz meglátta Yeshuát, nagyon megörült, mert sok napja vágyott látni őt, mivel hallotta hírét, és remélte, hogy jelt tesz a szemei láttára. 9És különféle kérdéseket kérdezett tőle, de ő semmit nem felelt neki szóval. 10És ott álltak a Kohánim főnökei és az Szoferek, és teljes erejükkel vádolták őt. 11És Hordosz megvetette őt serege hadával együtt, és bíborszínű köntöst adott rá, hogy gúnyt űzzön belőle, és visszaküldte Pilátuszhoz. 12Azon a napon kibékült Hordosz és Pilátusz egymással, mert addig ellenségeskedés volt közöttük.
13És Pilátusz összehívta a Kohánim főnökeit, a fejedelmeket és a népet, 14és ezt mondta nekik: „Elém hoztátok ezt az embert, mint aki félrevezeti a népet, és íme, kivallattam őt a szemeitek láttára, és nem találtam ebben az emberben semmi szemernyi vétket sem abból, amivel vádoljátok őt. 15De még Hordosz sem, mert visszaküldte őt hozzánk, és íme, semmi halálra méltó dolgot nem követett el. 16Ezért megfenyítem őt, és azután elbocsátom.” 17Mert kötelessége volt elbocsátani nekik egy foglyot az ünnep napjain. 18De azok együtt kiáltottak, mondva: „Zárd el ezt az embert, és bocsásd el nekünk Bár-Ábát!” 19Ő az volt, akit a városban történt lázadás és egy gyilkosság miatt vetettek börtönbe. 20Pilátusz ismét szólt hozzájuk, mert szerette volna elbocsátani Yeshuát. 21De ők kiáltoztak, mondva: „Feszítsd meg, feszítsd meg őt!” 22És harmadszor is szólt hozzájuk: „De hát mi rosszat tett ez? Nem találtam benne halálra méltó ítéletet; ezért megfenyítem őt, és elbocsátom.” 23De ők felemelték hangjukat, és követelték és sürgették őt, hogy feszíttessék meg, és győzött a hangjuk és a Kohánim főnökeinek hangja. 24És Pilátusz kihirdette az ítéletet, hogy meglegyen a kérésük. 25És elbocsátotta nekik azt, akit a lázadás és gyilkosság miatt zártak börtönbe, az embert, akit kértek, Yeshuát pedig kiszolgáltatta akaratuknak.
26És elvezették őt onnan, és megragadtak egy embert, aki a mezőről jött, neve cirénei Shim’on, és rátették a keresztet, hogy vigye Yeshuá után. 27És nagy sokaságú nép ment utána, és asszonyok sokasága, akik gyászéneket és siratót emeltek fölötte. 28És Yeshuá feléjük fordult, és ezt mondta: „Yerusháláyim leányai, ne sírjatok énmiattam, hanem sírjatok magatokért és fiaitokért. 29Mert íme, napok jönnek, és ezt mondják majd: Boldogok a meddők és a méhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak! 30Akkor kezdik majd mondani a hegyeknek: Essetek ránk! – és a halmoknak: Borítsatok be minket! 31Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi történik a száraz fával?” 32És két másikat is, gonosztevőket, vittek vele együtt a halálra.
33És eljutottak a helyre, amelyet Gulgoletnek hívnak, és ott megfeszítették őt és a gonosztevőket, egyiket a jobbja, másikat a balja felől. 34És Yeshuá ezt mondta: „Ábám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” És elosztották maguk közt a ruháit, és sorsot vetettek rájuk. 35És a nép ott állt, és nézte őt, és a fejedelmek is gúnyolták őt, mondva: „Másokat megszabadított, szabadítsa hát meg a maga lelkét, ha ő a Máshiách, Elohim választottja!” 36És így a sereg emberei is kicsúfolták őt, odamentek, és ecetet nyújtottak neki, 37és ezt mondták: „Ha te vagy Melekh HáYáhu’dim ➣ a Zsidók Királya, szabadítsd meg a magad lelkét!” 38És felírást helyeztek fölébe, görög, római és héber írással:
Ἰεσσουά ὁ Ναζωραῖος ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων
Ieshuá Názárenus Rex Iudáeorum (INRI)
Melekh HáYáhu’dim
– Ez a Zsidók Királya.
39És a mellette felfeszített gonosztevők egyike szidalmazta őt, mondva: „Nem te vagy a Máshiách? Szabadítsd meg a magad lelkét és a mi lelkünket!” 40De a másik felelt, és megfeddte őt, mondva: „Nem féled Elohimot, hiszen te is ugyanazon büntetés alatt vagy? 41Bizony, mireánk jogosan vettetett az ítélet, mert kezeink cselekedete szerint fizettetett meg nekünk, de ez nem tett semmi rossz dolgot.” 42És ezt mondta Yeshuának: „Emlékezzél meg rólam, Uram, amikor eljössz királyságodban.” 43És Yeshuá ezt mondta neki: „Ámen, mondom néked, ma velem leszel a Gán Edenben.”
44És lőn mintegy a hatodik órában, és sötétség borította be az egész föld színét a kilencedik óráig. 45A nap elsötétült, és a Heikhál kárpitja kettéhasadt, két darabra. 46És Yeshuá nagy hangon kiáltott, és ezt mondta: „A te kezedbe, Ábám, helyezem el az én Ruáchomat.” És amint ezt mondta, kiadta nesámáját.
47És a százados látta, ami történt, és dicsőséget adott Elohimnak, mondva: „Bizony, igaz volt ez az ember.” 48És a nép egész sokasága, amely erre a látványra gyűlt össze, miután látták, ami történt, mellüket verték, és visszatértek. 49És minden ismerőse távol állt, és az asszonyok, akik Gáliltól követték őt, látták mindezeket.
50És volt egy ember, neve Yoszef, jó és igaz ember, a tartomány tanácsosai közül, 51aki nem hajlott az ő tanácsuk és cselekedeteik után, és a zsidók városából, HáRámátáyimból való volt, és várta Elohim Királyságát. 52Ő Pilátusz elé ment, és elkérte tőle Yeshuá testét. 53És levette őt, és gyolcs halotti lepelbe burkolta, és sziklába vájt sírba helyezte, amelyben még nem temettek el embert. 54Az előkészület napja volt, és a Shábát közeledett és jött. 55És az asszonyok, akik vele jöttek Gálilból, utána mentek, és látták a sírt, és azt, hogyan helyezték el benne Yeshuá testét. 56És azután visszatértek, és illatszereket és illatos keneteket készítettek, és a Shábáton megpihentek a parancsolat szerint.
Szójegyzék: Ábá (אָבָא- 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ámen (אָמֵן – 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Bár-Ábá (בַּר־אַּבָּא- 𐤁𐤓𐤀𐤁𐤀) – az atya fia • Elohim (אֱלֹהִים- 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gálil (גָּלִיל- 𐤂𐤋𐤉𐤋) – kerület/vidék – Náftáli északi területe • Gán Eden (גַּןעֵדֶן- 𐤂𐤍𐤏𐤃𐤍) – Éden kertje: Gyönyörűség/Élvezet/Öröm kertje • Gulgolet (גֻּלְגֹּלֶת- 𐤂𐤋𐤂𐤋𐤕) – koponya • Heikhál (הֵיכָל – 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • Hordosz (הוֹרְדוֹס – 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (görög: hős) • Királyság (מַלְכוּת- 𐤌𐤋𐤊𐤅𐤕) – Malchut; uralom, Királyság • Kohánim (כֹּהֲנִים – 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok – T.sz. • Kohen (כֹּהֵן- 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Kohen Gádol (כֹּהֵןגָּדוֹל- 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá’El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh • Máshiách (מָשִׁיחַ- 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Melekh HáYáhu’dim (מֶלֶךְהַיְּהוּדִים- 𐤌𐤋𐤊𐤄𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – a Yáhu’dim királya • Nefesh (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Nesámá (נְשָׁמָה- 𐤍𐤔𐤌𐤄) – lehelet/lélegzet/élet-lehelet • Pilátusz (ôÄĚéěČčĺÉń- 𐤐𐤉𐤋𐤈𐤎) – Pontiusz Pilátusz; római helytartó, jelentés: dárdás• Ruách (רוּחַ- 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shábát (שַׁבָּת- 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shim’on (שִׁמְעוֹן- 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá’ákov fia • Szofer (סוֹפֵר- 𐤎𐤅𐤐𐤓) – írástudó • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה- 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם- 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ- 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yoszef (יוֹסֵף- 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon