1És történt a bírák bíráskodásának napjaiban, hogy éhínség lett az országban. És elment egy férfi Yáhu’Dáhi Beit-Lechemből, hogy jövevényként lakjék Moáv mezein, ő és felesége és két fia. 2A férfi neve Elimelekh, feleségének neve Ná’omi, két fiának neve Máchlon és Kiljon, efrátaiak Beit-Lechemből, Yáhu’Dáhból. És eljutottak Moáv mezeire, és ott voltak. 3És meghalt Elimelekh, Ná’omi férje, és megmaradt ő és két fia. 4És Moávi feleségeket vettek maguknak: az egyiknek neve ‘Orpáh, a másiknak neve Ruth. És laktak ott mintegy tíz évet. 5És meghaltak ők is mindketten, Máchlon és Kiljon, és megmaradt az asszony, két gyermekétől és férjétől megfosztva.
6És felkelt ő és menyei, és visszatért Moáv mezeiről, mert meghallotta Moáv mezején, hogy Yahuwah meglátogatta népét, kenyeret adva nekik. 7És kiment a helyről, ahol volt, és két menye vele, és mentek az úton, hogy visszatérjenek Yáhu’Dáh földjére. 8És azt mondta Ná’omi a két menyének: Menjetek, térjetek vissza, mindegyik az anyja házába! Cselekedjék Yahuwah veletek hűségszeretetet, ahogyan ti cselekedtetek a meghaltakkal és velem. 9Adja meg Yahuwah nektek, hogy nyugalmat találjatok, mindegyik a férje házában. És megcsókolta őket, és felemelték hangjukat és sírtak. 10És azt mondták neki: Bizony veled térünk vissza népedhez. 11És azt mondta Ná’omi: Térjetek vissza, leányaim! Miért mennétek velem? Vannak-e még fiak méhemben, hogy férjeitek lennének? 12Térjetek vissza, leányaim, menjetek, mert öreg vagyok ahhoz, hogy férjhez menjek. Ha azt mondanám is: van reménységem, sőt ma éjjel férjhez is mennék, és fiakat is szülnék, 13vajon várnátok-e rájuk, amíg felnőnek? Vajon visszatartanátok-e magatokat miattuk attól, hogy férjhez menjetek? Ne, leányaim, mert keserűbb nekem nagyon, mint nektek, mert kiment ellenem Yahuwah keze. 14És felemelték hangjukat és sírtak még, és megcsókolta ‘Orpáh az anyósát, Ruth azonban ragaszkodott hozzá.
15És azt mondta: Íme, visszatért sógornőd népéhez és elohimjaihoz; térj vissza te is sógornőd után! 16De Ruth azt mondta: Ne unszolj, hogy elhagyjalak, hogy visszaforduljak mögüled, mert ahová te mész, megyek, és ahol te megszállsz, megszállok; néped az én népem, és Elohimod az én Elohimom. 17Ahol te meghalsz, meghalok, és ott temetkezem; úgy cselekedjék Yahuwah velem, és úgy tegyen hozzá, hogy csak a halál választ el engem és téged. 18És látta, hogy erősködik, hogy vele menjen, és felhagyott azzal, hogy szóljon hozzá.
19És mentek mindketten, amíg el nem jutottak Beit-Lechembe. És történt, amikor Beit-Lechembe értek, megmozdult miattuk az egész város, és azt mondták: Ez Ná’omi? 20És azt mondta nekik: Ne hívjatok engem Ná’ominak, hívjatok engem Márának, mert nagyon megkeserített engem Sháddáj. 21Telve mentem el, és üresen hozott vissza engem Yahuwah. Miért hívnátok engem Ná’ominak, hiszen Yahuwah tanúskodott ellenem, és Sháddáj rosszat tett velem.
22És visszatért Ná’omi, és vele Ruth, a Moávi, a menye, aki visszatért Moáv mezeiről; és ők megérkeztek Beit-Lechembe az árpaaratás kezdetén.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elimelekh (אֱלִימֶלֶךְ – 𐤀𐤋𐤉𐤌𐤋𐤊) – „Elohim-om a király” – Ná’omi férje, Beit-Lechemi • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kiljon (כִּלְיוֹן – 𐤊𐤋𐤉𐤅𐤍) – „pusztulás/sorvadás” – Elimelekh fia, ‘Orpáh férje • Máchlon (מַחְלוֹן – 𐤌𐤇𐤋𐤅𐤍) – „beteg/gyenge” – Elimelekh fia, Ruth férje • Márá (מָרָא – 𐤌𐤓𐤀) – „keserű” – Ná’omi új neve, amelyet magának kért • ‘Orpáh (עָרְפָּה – 𐤏𐤓𐤐𐤄) – „tarkó/elforduló” – Ná’omi menye, aki visszatért Moávba • Sháddáj (שַׁדַּי – 𐤔𐤃𐤉) – Mindenható • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve