1Bo’áz pedig felment a kapuba, és leült ott. És íme, arra ment a megváltó rokon, akiről Bo’áz beszélt. Ezt mondta: Térj be, ülj le ide, te ilyen-amolyan! Az betért és leült. 2Majd vett tíz embert a város vénei közül, és ezt mondta: Üljetek le ide! És leültek. 3Ekkor azt mondta a megváltó rokonnak: A szántóföld-darabot, amely testvérünké, Elimelekhé volt, eladja Ná’omi, aki visszatért a Moáv mezejéről. 4Én pedig úgy gondoltam, feltárom füled előtt, mondván: Szerezd meg az itt ülők előtt és népem vénei előtt! Ha megváltod, váltsd meg; de ha nem váltja meg, mondd meg nekem, hadd tudjam, mert rajtad kívül nincs, aki megváltsa, és én utánad következem. Az így szólt: Én megváltom. 5Akkor azt mondta Bo’áz: Amely napon megszerzed a szántóföldet Ná’omi kezéből, a Moávi Ruthtól is, a meghalt feleségét, megszerzed, hogy fenntartsd a meghalt nevét örökségén. 6Erre azt mondta a megváltó rokon: Nem tudom megváltani magamnak, hogy meg ne rontsam saját örökségemet. Váltsd meg te magadnak az én megváltásomat, mert én nem tudom megváltani!
7Ez pedig régen úgy volt Yiszrá’Elben a megváltásnál és a cserénél, hogy minden dolog megerősítésére az ember lehúzta saruját, és odaadta felebarátjának; ez volt a tanúsítás Yiszrá’Elben. 8Azt mondta tehát a megváltó rokon Bo’áznak: Szerezd meg magadnak! És lehúzta saruját. 9Ekkor azt mondta Bo’áz a véneknek és az egész népnek: Tanúk vagytok ma, hogy megszereztem mindazt, ami Elimelekhé volt, és mindazt, ami Kiljoné és Máchloné volt, Ná’omi kezéből. 10És a Moávi Ruthot is, Máchlon feleségét megszereztem magamnak feleségül, hogy fenntartsam a meghalt nevét örökségén, és ki ne irtassék a meghalt neve testvérei közül és helyének kapujából; tanúk vagytok ma. 11És azt mondta az egész nép, amely a kapuban volt, és a vének: Tanúk! Adja Yahuwah, hogy az asszony, aki házadba jön, olyan legyen, mint Ráchel és mint Leáh, akik ketten építették Yiszrá’El házát! Cselekedj erőt Efrátában, és nevezz nevet Beit-Lechemben! 12És legyen házad olyan, mint Peretz háza, akit Támár szült Yáhu’Dáhnak, abból a magból, amelyet Yahuwah ad neked ettől a leánytól!
13Elvette tehát Bo’áz Ruthot, és az a feleségévé lett, és bement hozzá; és Yahuwah fogantatást adott neki, és fiút szült. 14És azt mondták az asszonyok Ná’ominak: Áldott Yahuwah, aki nem hagyott téged ma megváltó rokon nélkül! Legyen híres a neve Yiszrá’Elben! 15És legyen ő neked életed visszahozója és öregséged táplálója, mert menyed szülte őt, aki szeret téged, aki jobb neked hét fiúnál. 16És fogta Ná’omi a gyermeket, és ölébe helyezte, és dajkájává lett neki. 17És nevet adtak neki a szomszédasszonyok, mondván: Fiú született Ná’ominak! És elnevezték őt ‘Ovednak; ő Dávid apjának, Yishájnak az apja. 18És ezek Peretz nemzetségei: Peretz nemzette Chetzront, 19Chetzron nemzette Rámot, Rám nemzette ‘ÁmiNádávot, 20‘ÁmiNádáv nemzette Náchshont, Náchshon nemzette Szálmáht, 21Szálmon nemzette Bo’ázt, Bo’áz nemzette ‘Ovedet, 22‘Oved nemzette Yishájt, Yisháj pedig nemzette Dávidot.
Szójegyzék: ‘ÁmiNádáv (עַמִּינָדָב – 𐤏𐤌𐤉𐤍𐤃𐤁) – „népem nemes” – Náchshon apja • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Chetzron (חֶצְרוֹן – 𐤇𐤑𐤓𐤅𐤍) – Körbekerített/Udvar – pogány város • go’él (גֹּאֵל – 𐤂𐤀𐤋) – megváltó/kiváltó rokon – a rokoni kötelezettség vállalója • Náchshon (נַחְשׁוֹן – 𐤍𐤇𐤔𐤅𐤍) – Jós/Kígyó • ‘Oved (עוֹבֵד – 𐤏𐤅𐤁𐤃) – „szolgáló” – Ruth és Bo’áz fia, Dávid nagyapja • Peretz (פֶּרֶץ – 𐤐𐤓𐤑) – Áttörés • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve