1És azután bement Mosheh és Áháron, és ezt mondták Pár’ohnak: Így szól Yahuwah, Yiszrá’El Elohimja: Bocsásd el népemet, hogy ünnepet üljenek nekem a pusztában! 2És mondta Pár’oh: Ki Yahuwah, hogy hallgassak a szavára, hogy elbocsássam Yiszrá’Elt? Nem ismerem Yahuwaht, és Yiszrá’Elt sem fogom elbocsátani. 3És mondták: Az Ivrim Elohimja megjelent nekünk. Hadd menjünk, kérünk, háromnapi útra a pusztába, és áldozzunk Yahuwahnak, Elohimunknak, nehogy ránk támadjon dögvésszel vagy karddal. 4És mondta nekik Mitzráyim királya: Miért, Mosheh és Áháron, vonjátok el a népet a munkáitól? Menjetek a robotmunkáitokhoz! 5És mondta Pár’oh: Íme, sok most a föld népe, ti pedig megszüntetnétek a robotmunkájukat!
6És megparancsolta Pár’oh azon a napon a nép sanyargatóinak és felügyelőinek, mondván: 7Ne adjatok többé szalmát a népnek a vályogvetéshez, mint tegnap és tegnapelőtt. Ők menjenek, és gyűjtsenek maguknak szalmát. 8De a vályog kiszabott mennyiségét, amennyit tegnap és tegnapelőtt vetettek, vessétek ki rájuk, ne vegyetek el belőle, mert lusták ők, azért kiáltoznak, mondván: Hadd menjünk, áldozzunk Elohimunknak! 9Nehezedjék a munka az embereken, hogy azzal foglalkozzanak, és ne hederítsenek hazug beszédekre. 10És kimentek a nép sanyargatói és felügyelői, és szóltak a néphez, mondván: Így szól Pár’oh: Nem adok nektek szalmát. 11Magatok menjetek, vegyetek magatoknak szalmát, ahol találtok, mert nem vesznek el a munkátokból semmit.
12És szétszéledt a nép egész Mitzráyim földjén, hogy tarlót gyűjtsenek szalmának. 13A sanyargatók pedig szorították, mondván: Végezzétek el munkáitokat, a napi dolgot a maga napján, mint amikor szalma volt! 14És megverték Yiszrá’El fiainak felügyelőit, akiket föléjük rendeltek Pár’oh sanyargatói, mondván: Miért nem végeztétek el szabott munkátokat, hogy vályogot vessetek, mint tegnapelőtt, sem tegnap, sem ma?
15És bementek Yiszrá’El fiainak felügyelői, és kiáltottak Pár’ohhoz, mondván: Miért teszel így szolgáiddal? 16Szalmát nem adnak szolgáidnak, a vályogot meg azt mondják nekünk: készítsétek! És íme, szolgáidat verik, és vétkezik a te néped. 17És mondta: Lusták vagytok, lusták! Azért mondjátok: Hadd menjünk, áldozzunk Yahuwahnak. 18És most menjetek, dolgozzatok! Szalmát nem adnak nektek, a vályog mennyiségét pedig adjátok be!
19És látták Yiszrá’El fiainak felügyelői magukat bajban, mondván: Ne vegyetek el vályogaitokból, a napi dologból a maga napján! 20És találkoztak Moshehval és Áháronnal, akik ott álltak, hogy találkozzanak velük, amikor kijöttek Pár’ohtól. 21És mondták nekik: Tekintsen rátok Yahuwah, és ítéljen, amiért bűzössé tettétek szagunkat Pár’oh szemében és szolgái szemében, kardot adva a kezükbe, hogy megöljenek minket.
22És visszatért Mosheh Yahuwahhoz, és mondta: Ádonáj, miért tettél rosszat ezzel a néppel? Miért is küldtél engem? 23Mert amióta bementem Pár’ohhoz, hogy beszéljek a nevedben, rosszat tett ezzel a néppel, te pedig megszabadítván nem szabadítottad meg népedet.
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Áháron (אַהֲרֹן – 𐤀𐤄𐤓𐤍) – Bizonytalan jelentésű – hagyományos héber magyarázat szerint Hegylakó/Magasztos/Felmagasztalt (a har ’hegy’ tőből), illetve Fényhozó; lehetséges egyiptomi eredet szerint harcos oroszlán (bizonytalan • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ivri (עִבְרִי – 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrik – Yiszrá’El fiainak egyik önmegnevezése • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Pár’oh (פַּרְעֹה – 𐤐𐤓𐤏𐤄) – Nagy Ház/Fáraó – Mitzráyim uralkodója • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa