1És történt azokban a napokban, amikor nem volt király Yiszrá’Elben, hogy volt egy Levi férfi, aki jövevényként lakott Efráyim hegyvidékének peremén, és vett magának egy asszonyt, ágyas-feleséget, a Yáhu’Dáhi Beit-Lechemből. 2De ágyasa paráználkodott ellene, és elment tőle apja házához, a Yáhu’Dáhi Beit-Lechembe, és ott volt napokig, négy hónapig. 3És fölkelt a férje, és elment utána, hogy szívére beszéljen, hogy visszavigye őt; szolgája pedig vele volt, és egy pár szamár. És bevitte őt apja házába, és mikor meglátta őt a leány apja, megörült elébe menve. 4És erősen tartotta őt az apósa, a leány apja, és nála maradt három napig; és ettek és ittak és ott töltötték az éjszakát. 5És történt a negyedik napon, hogy korán fölkeltek reggel, és ő fölkelt, hogy menjen; de azt mondta a leány apja a vejének: Erősítsd meg szívedet egy falat kenyérrel, és azután mehettek. 6És leültek, és ettek mindketten együtt, és ittak; és azt mondta a leány apja a férfinak: Szánd rá magad, kérlek, és tölts itt az éjjelt, és legyen jó a szíved. 7És fölkelt a férfi, hogy menjen; de unszolta őt az apósa, és visszatért, és ott töltötte az éjjelt. 8És korán fölkelt reggel az ötödik napon, hogy menjen; de azt mondta a leány apja: Erősítsd meg, kérlek, szívedet, és időzzetek, míg lehajlik a nap. És ettek mindketten. 9És fölkelt a férfi, hogy menjen, ő és ágyasa és szolgája; de azt mondta neki az apósa, a leány apja: Íme kérlek, ellankadt a nap esteledéshez, töltsétek itt az éjjelt, kérlek; íme a nap hanyatlása, tölts itt az éjjelt, és legyen jó a szíved; és keljetek fel korán holnap az utatokra, és elmész sátradhoz. 10De nem akart a férfi ott éjszakázni, és fölkelt és elment, és eljutott Yevuszszal szemközt — ez Yerusháláyim —, és vele egy pár fölnyergelt szamár, és ágyasa vele.
11Ők Yevusznál voltak, és a nap nagyon lehanyatlott; és azt mondta a szolga az urának: Gyere, kérlek, és térjünk be ebbe a Yevuszi-városba, és töltsük benne az éjjelt. 12De azt mondta neki az ura: Nem térünk be idegen városba, amely nem Yiszrá’El fiaié; hanem átmegyünk Giv’áhig. 13És azt mondta a szolgájának: Gyere, és közeledjünk az egyik helységhez, és töltsük az éjjelt Giv’áhban vagy Rámáhban. 14És átmentek és mentek; és lement nekik a nap Giv’áh mellett, amely BenYáminé. 15És betértek oda, hogy bemenjenek éjszakázni Giv’áhban; és bement és leült a város terén, de nem volt senki, aki házába fogadta volna őket éjszakázni.
16És íme, egy öregember jött munkájából, a mezőről, este, és a férfi Efráyim hegyvidékéről való volt, ő pedig jövevényként lakott Giv’áhban; a helység emberei pedig BenYáminiak. 17És fölemelte szemeit, és meglátta az úton levő férfit a város terén; és azt mondta az öregember: Hová mész, és honnan jössz? 18És azt mondta neki: Átutazóban vagyunk a Yáhu’Dáhi Beit-Lechemből Efráyim hegyvidékének pereméig — onnan való vagyok, és elmentem a Yáhu’Dáhi Beit-Lechemig —, és Beit–Yahuwahhoz megyek én, de nincs senki, aki házába fogadna engem. 19Pedig van szalma is, abrak is a szamarainknak, és van kenyér és bor is nekem és szolgálódnak és a legénynek, aki szolgáiddal van; nincs hiány semmi dologban. 20És azt mondta az öregember: Shálom neked, csak minden hiányod énrám tartozik; csak a téren ne tölts éjjelt. 21És bevezette házába, és abrakot kevert a szamaraknak; és megmosták lábaikat, és ettek és ittak.
22Ők éppen jóra hangolták szívüket, és íme, a város emberei, Beli’ál fiainak emberei, körülvették a házat, döngették az ajtót; és szóltak a férfihoz, a ház gazdájához, az öreghez, mondván: Hozd ki a férfit, aki házadba jött, hadd ismerjük meg őt. 23És kiment hozzájuk a férfi, a ház gazdája, és azt mondta nekik: Ne, testvéreim, ne cselekedjetek rosszat, kérlek; miután bejött ez a férfi a házamba, ne kövessétek el ezt a gyalázatosságot. 24Íme a leányom, a hajadon, és ágyasa; hadd hozzam ki őket, és kínozzátok meg őket, és tegyetek velük, ami jó a szemeitekben; de ezzel a férfival ne kövessétek el ezt a gyalázatos dolgot. 25De nem akartak a férfiak hallgatni rá; és megragadta a férfi az ágyasát, és kivitte hozzájuk kifelé; és megismerték őt, és erőszakoskodtak vele egész éjjel reggelig, és elengedték őt hajnalhasadtakor. 26És megjött az asszony reggel felé, és leesett a férfi háza bejáratánál, ahol az ura volt, míg világos nem lett. 27És fölkelt az ura reggel, és kinyitotta a ház ajtajait, és kiment, hogy útjára menjen; és íme, az asszony, ágyasa, leesve a ház bejáratánál, és kezei a küszöbön. 28És azt mondta neki: Kelj föl, és menjünk; de nem volt felelet. És fölvette őt a szamárra, és fölkelt a férfi, és elment a helyére. 29És bement házába, és vette a kést, és megragadta ágyasát, és földarabolta őt csontjai szerint tizenkét darabra, és szétküldte Yiszrá’El egész határába. 30És volt, hogy mindenki, aki látta, azt mondta: Nem történt és nem láttak ilyet attól a naptól fogva, hogy fölmentek Yiszrá’El fiai Mitzráyim földjéről, e mai napig; vegyétek szívetekre őt, tanácskozzatok és szóljatok.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Beit-Lechem (בֵּית לֶחֶם – 𐤁𐤉𐤕𐤋𐤇𐤌) – A kenyér háza – Zvulun városa • Beit-Yahuwah (בֵּית יְהוָה – 𐤁𐤉𐤕𐤉𐤄𐤅𐤄) – Yahuwah Háza • Beli’ál (בְּלִיַּעַל – 𐤁𐤋𐤉𐤏𐤋) – haszontalanság, semmirekellőség; lázadó/Yahuwah-ellenes szellemiség • BenYámin (בִּנְיָמִין – 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia • Efráyim (אֶפְרַיִם – 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia • Giv’áh (גִּבְעָה – 𐤂𐤁𐤏𐤄) – Domb (Shá’ul szülővárosa, BenYáminban – BenYámin városa • Levi (לֵוִי – 𐤋𐤅𐤉) – csatlakozó – Yá’ákov fia, a papi/szolgáló törzs • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Rámáh (רָמָה – 𐤓𐤌𐤄) – Magaslat – város BenYáminban • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Teljesség/Jólét/Épség • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yevusz (יְבוּס – 𐤉𐤁𐤅𐤎) – Yerusháláyim korábbi neve • Yevuszi (יְבוּסִי – 𐤉𐤁𐤅𐤎𐤉) – Jebúszi/Letaposó – Yerusháláyim őslakói • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa