1És történt, hogy amint elhaladt, meglátott egy embert, aki anyja méhétől fogva vakon született. 2És megkérdezték tőle Tálmidimjai, mondván: „Rabbénu, ki vétkezett, ez az ember vagy a szülei, hogy vakon született?” 3És felelt Yeshuá: „Nem ő vétkezett, és nem is a szülei, hanem azért, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta El cselekedetei. 4Rajtam van, hogy cselekedjem küldőm cselekedeteit, amíg nappal van; mert eljön az éjszaka, és akkor senki sem cselekedhet semmit. 5Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok én.” 6A szó kijött a szájából, és köpött köpést a föld porára, sarat gyúrt, és rákente a szemeire. 7És mondta neki: „Menj el, és mosakodj meg a Shiloách medencéjében” – ami azt jelenti: küldött. És elment, és megmosakodott, és visszajött megnyílt szemekkel. 8És mondták szomszédai, akik ismerték őt korábbról: „Nemde ez az, aki itt ült és adományokat kéregetett?” 9Ezek azt mondták, hogy ez az, amazok pedig: nem így, csak hasonlít hozzá; ő pedig azt mondta: „Én vagyok az.” 10És mondták neki: „Hogyan, miképpen nyíltak hát meg a szemeid?” 11És felelt az ember, akinek a neve Yeshuá: „Sarat gyúrt, és rákente a szemeimre, és így szólt hozzám: Menj el a Shiloách medencéjéhez, és mosakodj meg. És elmentem, és megmosakodtam, és megnyíltak a szemeim.” 12És mondták neki: „És hol van ő?” És mondta: „Nem tudom.”
13És elvezették ezt a vakot, aki most lát, a Perushim elé. 14Az a nap pedig, amelyen Yeshuá a sarat gyúrta, és megnyitotta a szemeit, a Shábát napja volt. 15És ismét megkérdezték őt a Perushim is, hogyan adatott neki a szemei világossága; és elmondta nekik: „Sarat tett a szemeimre, és megmosakodtam, és íme, a szemeim látnak.” 16És voltak a Perushim közül, akik azt mondták: „Ez az ember nem Elohim embere, mert nem őrzi a Shábátot”; és voltak, akik azt mondták: „Hogyan tehetne egy vétkező ember ilyen csodajeleket?” És viszály támadt köztük. 17És ismét szóltak a vakhoz: „És te mit mondasz őróla, hogy megnyitotta a szemeidet?” És ő azt mondta: „Próféta ő.” 18És nem hitték el róla a Yáhu’dim, hogy vak volt, és megadatott neki a szemei világossága, mígnem hívták a most látó vak szüleit. 19És megkérdezték őket, mondván: „Ez a ti fiatok, akiről azt mondjátok, hogy vakon született? És hogyan lát most?” 20És feleltek a szülei, és mondták: „Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született, 21de azt nem tudjuk, hogyan lát most, és azt sem tudjuk, ki nyitotta meg a szemeit; nemde benne van a korban, kérdezzétek meg őt, és ő a maga szájával fog megmondani nektek.” 22Így beszéltek a szülei, mert féltek a Yáhu’dimtól, akik már elhatározták, hogy kizárnak mindenkit, aki vallja, hogy ő a Máshiách. 23Ezért mondták a szülei: „Benne van az években, kérdezzétek meg a száját.”
24Akkor másodszor is hívták a most látó vakot, és mondták neki: „Adj kérlek dicsőséget Elohimnak: mi tudjuk, hogy ez az ember vétkező.” 25És felelt, és mondta: „Ha vétkező-e, nem tudom; csak egyet tudok: hogy vak voltam, és most íme, látok.” 26És mondták neki: „Mit tett veled? Hogyan nyitotta meg a szemeidet?” 27És felelt nekik: „Nemde megmondtam már nektek, és nem hallottátok; mi végre akarjátok másodszor is hallani? Talán ti is az ő Tálmidimjai akartok lenni?” 28És szidalmazták őt, és mondták: „Te vagy az ő tanítványa, mi pedig Mosheh Tálmidimjai vagyunk. 29Mi tudjuk, hogy Moshehhoz szólt Elohim, de erről nem tudjuk, honnan való.” 30És felelt az ember, és mondta nekik: „Csodálatos dolog ez, hogy ti nem tudjátok, honnan való, ő pedig megnyitotta a szemeimet. 31És mi tudjuk, hogy a vétkezőket nem hallgatja meg Elohim, hanem azt, aki HáElohimot féli, és az ő akaratát cselekszi, azt meghallgatja. 32Ki hallotta valaha, hogy megnyitotta volna valaki egy anyja méhétől fogva vakon született ember szemeit? 33Ha ez nem volna Elohim embere, semmit sem tehetett volna.” 34És feleltek, és mondták neki: „Íme, vétekben fogantattál, és te tanítasz minket?” És kitaszították őt a színük elől.
35És Yeshuá meghallotta, hogy kitaszították őt a színük elől, és találkozott vele, és mondta: „Hiszel-e Ben HáElohimban?” 36És felelt, és mondta: „És ki az, Ádoni, hogy higgyek benne?” 37És mondta neki Yeshuá: „Nemde láttad őt, és íme, aki veled beszél, ő az.” 38És mondta: „Íme, hiszek, Ádoni.” És leborult előtte. 39És mondta Yeshuá: „Én ítéletre jöttem e földre, hogy a vakok lássanak, és a látók vakok legyenek.” 40És a Perushim közül, akik vele voltak és hallották a szavait, mondták: „Talán mi is vakok vagyunk?” 41És mondta nekik Yeshuá: „Ha vakok volnátok, nem volna bennetek vétek; de mivel azt mondjátok: íme, látunk, ezért vétek találtatik bennetek.”
Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Ben (בֵּן – 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáElohim (בֶּן הָאֱלֹהִים – 𐤁𐤍𐤄𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Elohim Fia • Él (אֵל – 𐤀𐤋) – Elohim/Hatalmas • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Perushim (פְּרוּשִׁים- 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – Elkülönülők/Farizeusok • Rabbénu (רַבֵּנּו – 𐤓𐤁𐤍𐤅) – Mesterünk • Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shiloách (שִׁלֹחַ – 𐤔𐤋𐤇) – küldött/elküldött • Tálmidim (תַּלְמִידִים – 𐤕𐤋𐤌𐤉𐤃𐤉𐤌) – Tanítványok • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment