Rivká

A világban gyakran esik szó a tökéletes nő fogalmáról. Magam részéről a tökéletes nőt egy szóban, pontosabban egy névben össze tudom foglalni: Rivká (Rebeka). A Szentírás kiemelkedő és egyik legnagyszerűbb szereplője. Ő, aki megtestesíti mindazt az erényt, amit olvashatunk a derék asszony dicséretében Péld 31:10-31.

Ábrahám küldöttjének pontos fogalma volt arról, hogy milyen az ideális nő.

Amikor elindult Izsáknak feleséget keresni, nem csupán egy vendégszerető nőt kért Yahuwah-tól, aki nem csak az emberről gondoskodik (ilyen vendégszeretettel gyakran találkozni, emberközpontú és nem mindig érdek nélküli), hanem olyat kért, akinek az állatokra, az eszközökre is gondja van.

Talán jelentéktelennek tűnik ez a részlet, mégis arról tesz bizonyságot, hogy nem tetszésből, nem viszonzási vágyból, vagy fizetségért gondoskodik Ábrahám szolgájáról, hanem

benne van az önzetlenség, ami által szeretettel bánik a viszonozni nem tudó állatokkal is.

Egy pásztorkodó társadalom idején különös erény volt ez, hisz a férj megélhetésében és elhívásában fontos szerepet töltött be a jó háziasszony, a vagyonnal gazdálkodni tudó feleség. Rebeka kiemelkedő nagyszerűsége tovább rajzolódik, mikor a jövő heti szakaszban kiderül, hogy meggyengült férjénél jobban látta Elohim akaratát fia Jákob életére nézve. Rebeka jól sáfárkodott, hű volt a kevésen, így mehetett tovább, jóval nagyobb feladatot betölteni ősatyánk, Izsák mellett.

Rebeka története számomra egy olyan csodás eseményt ír le, amire apaként magam is nagyon vágyom. Vágyom, hogy amikor eljön az idő, legyen egy olyan Küldött, aki fiaimnak elmegy megkeresni azokat a feleségeket, akiken Yahuwah Szelleme nyugszik, lányomért pedig eljön, hogy odavezesse ahhoz a férjhez, akiben ugyanaz a Szent Szellem lakozik. Valójában a Küldött megvan. Rajtam áll, hogy tudom-e kérni, hogy menjen el értük. Hívő szülőként a legnagyobb öröm, amikor gyermekeink házassága a Messiás-ban köttetnek. Olyan házastársakkal, akik egymást támogatják, kiegészítik és erősítik, amikor az egyik vagy a másik meggyengül vagy elbotlik, amint azt olvassuk majd a jövő heti tórai szakaszban.

Sára

A hetiszakasz második ősanyánk Rebeka találkozását írja le Izsákkal. Sáráról van mégis elnevezve ez a Shabbat. Sára élt 100 évet és 20 évet és 8 évet. Magyar fordításban 128 év szerepel. Azonban a héberben három külön részre van osztva a kora, és úgy van felsorolva, ahogy az előbb említettem. A zsidó hagyomány úgy tartja, hogy 100 évesen olyan szép volt, mint 20 évesen és 20 évesen olyan ártatlan, mint 8 évesen.

Bármi is legyen ennek üzenete, a hetiszakasz egy folytonosságot ír le. Sára tovább megy, Rebeka pedig a helyébe lép. Az egyik nő halála űrt hagy maga után, melyet egy másik betölt Izsák életében, de az egész közösség életében is. Hasonló módon, mint számtalan más helyen a Szentírásban, mikor egy idős ember meghal és utódot nevez ki (Mózes Józsuét, Éli Sámuelt, Dávid Salamont, Illés Elizeust, stb.)

Rebeka is Sára méltó utódaként szerepel. Izsák megvigasztalódik, mert hiányzott a női jelenlét. Egy ház, (vagy inkább sátor az ő esetükben) hideg és üres, ha nem tölti azt be egy Nő. Más nyelveken a nő képletesen a ház kályhájának szokták nevezni. Yahuwah nem csak a pátriárkák, a próféták és királyok utódlását biztosítja. Fontos a női folytonosság is.

Lányként is rengeteg tanulni valója van az embernek, anyaként pedig ugyanannyi tanítani valója.

Ennek a tudásnak, szerepnek átadása és jogfolytonossága ugyanolyan fontos és nélkülözhetetlen, mint amit a férfinak kell átadnia utódainak, hisz ők, a nők a mi társaink, segítőink, akik nélkül tehetetlenek lennénk. Fontos a nők helyreállásáért is imádkozni, hisz az ő helyreállásuk nagymértékben biztosítja a mi helyreállásunkat is!

Nem úgy, ahogy azt ma látjuk az Egyházban, ahol egyrészt szám szerint is túlsúlyban vannak a nők, de sok esetben szerepüket és identitásukat túllépve, az egyébként valóban elpuhult és elnőiesedett férfiak helyeit annyira elfoglalják, hogy már eszükbe sem jut visszaengedni azt nekik, amikor végül egy-egy esetben egy igazi férfi, aki a helyén van fel is bukkan az életükben. Így bitorolnak sokan szolgálati helyeket, szerepeket, többet csinálnak, mint amit elvárna tőlük Elohim, mint amit elbírnak egyáltalán, közben azokat nem engedik érvényesülni, akiknek jogos feladatuk lenne.

A nőkért való imádkozást, ilyen értelemben gondolom, hogy először is kerüljenek vissza a helyükre, a jogos helyükre, hogy onnan ők is úgy tudjanak értünk imádkozni, hogy a helyünkön erősödjünk meg. De amíg egymás helyét bitoroljuk, addig jobb, ha nem is imádkozunk egymásért. De mi viszont ezt mégis kezdjük el és jelentsük ki, hogy

Tegye Yahuwah a mai nőket olyanokká, mint Sára és Rebeka.

Következő hetiszakasz: TÓLEDÓTH

Pin It on Pinterest

Share This