És semmi vért se egyetek meg bármely lakhelyeteken: se madárnak, se baromnak vérét.

3Mózes 7:26

A Biblia elmondja e-tilalom lényeget, ami abban áll, hogy a vér nem más, mint a lélek hordozója.

A zsidóság, a mai napig nagyon szigorú és pontos eljárással kezeli a húst, hogy abból, semmilyen szinten vér ne kerülhessen a tányérjába. (húsok áztatása langyos vízben, megsózása, nyílt láng felett való kisütése, stb.)

A vér elfogyasztásának tilalma a vadság és az erőszakosság szellemiségének távoltartását célozza elsősorban. A vér látványa, az azzal való folyamatos érintkezés és fogyasztása kinyithat olyan kapukat, ami akár az ember és ember elleni erőszak, háborúskodás és kegyetlenkedéshez vezethet.

Köztudott az is, hogy a legtöbb pogány szertatáson a vérfogyasztása áll a kultusz középpontjában, mikor a szellemvilággal kapcsolatot igyekeznek létrehozni.

Ismeretes az is, hogy kutyáknak, vagy bármiféle állatnak nem ajánlott nyers (véres) húst enni adni, hisz az hamarosan megvadulna és vérengzőssé válna tőle.

Mi tehát a vér?

Minden babonát félretéve elmondhatjuk, hogy a vér elfogyasztása az adott élőlénynek lelkével, egy fajta azonosulást eredményez, melyet azért tilt a Biblia, mert a pogányok szokása és varázslása az. Ha bárminek a vérét, akár fizikálisan is megissza az ember, könnyen válhat démonizálttá.

A szervek átültetése meglehetősen hasonló. Manapság sok olyan tanúvallomást ismerünk, amikor valaki más szervét viselő „gyógyult” ember lélekben megváltozott, amióta idegen szervet ültettek át a testébe. A gyakran halott donor ízlésvilágát, sőt sok esetben a konkrét emlékeivel él tovább az ember, akibe új szívet, vagy vesét ültettek át.

Mégis létezik a Bibliában egy másik parancsolat, mely szerint:

A ki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon.


Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.

János 6:54-55

Yahushua szavai az Újszövetségből egyértelműek, és látszólag ismét ellentmondanak az Atya parancsával miszerint semmilyen vért ne fogyasszatok el (még a Páska bárányáét sem volt szabad).

Igen, Yahushua, a Bárány vére az egyetlen, amit szabad, sőt muszáj elfogyasztani és részesülni belőle, hogy az ember elnyerje az Örök Életet. Az ő vére fogyasztása az egyetlen, ami megengedett és immár megparancsolt, hogy Vele történjen az azonosulás, az Ő Szelleme itassa át lényünket, hogy a bűntől és abból származó haláltól megszabaduljunk. Az Ő Szelleme az Egyetlen, amivel szabad, sőt kell azonosulnunk valamennyinknek.

Ez természetesen nem a jegyek átlényegüléséről szól (transzszubsztancia), melyet néhány egyház gyakorol a mai napig, az egyetlen áldozatra nem emlékezvén, hanem azt önhatalmúlag újra és újra megismételvén Elohimot játszva. Ebben az esetben ismét az emberi vér és bálvány áldozat kategóriájába esik, mely azonos spiritiszta jellegű, mint bármely más véres áldozatos pogány szertatás.

Az orvostudomány is ismeri azt a betegséget, mikor születése után néhány csecsemőnek szükséges kicserélni teste egész vérét, mivel a benne levő vércsoport káros a szervezetére és halálát okozná rövid időn belül.
Mi mindannyian ilyen káros szellemi vércsoporttal születünk anyáinktól. A bűn következményét és öröklődési átkát hordozzuk magunkban, mikor megszületünk.

Azonban van lehetőségünk ezt a vérátömlesztést (transzfúziót) szintén elvégezni, elvégeztetni magunkban Yahushua vére által és az újjászületésünk által.

Mikor szellemben újjászületünk, nem történik más, mint ez az orvosi beavatkozás. Ez a folyamat immáron szellemben történik és megszentelődés folyamata a neve.

Amikor minden régitől, a Szent Szellem, a Messiás Szelleme, mint vér kezd belénk áradni, és fokozatosan kiszorítja a régi vérünket, és annak helyére özönlik. Mikor a törvény által megítél, kegyelmet ad, és életünk azt a részét hatalma alá veszi, új vérrel, a Szent Szellemmel töltődik fel. Mikor a Sátán uralmát fokozatosan kiszorítja, hogy Ő vegye át az uralmat felette. Így válik az óember újemberré.

A vízkeresztség után, jön a tűzzel (tisztítás), majd vérrel való keresztség, mikor az uralomváltás is megtörténik.

Tágabb értelemben véve, nem egyénekre lebontva a folyamatot, a vissza- és beolttatás folyamata és próféciája sem szól másról…
Miután az ág be- vagy visszaolttatik, a gyökérben levő nedv fokozatosan kiszorítja az ágban összegyűlt régi, idegen nedvet, hogy helyét átvegye és abból éljen tovább.

Egyének újjászületése, kereszténység újjászületése, krisztusivá válásuk…

Lásd még: Ne kövessük a világot

Pin It on Pinterest

Share This