Szeresd YHWH-t, a te Elohimodat teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.

Szeresd felebarátodat, mint magadat.

Ez a két Parancsolat tartalmazza az összes többit. Ez azt jelenti, hogy a 10 Parancsolat, 5+5 ennek a kettőnek a kifejtése és pontosítása: HOGYAN szeresd YHWH-t és Felebarátodat.

A Tórában (Mózes 5 könyvében) leírt összes többi parancsolat pedig tovább kifejti és magyarázza a kettőt, illetve az abból fakadó tízet, hogy konkrét esetekben, hogyan cselekedjünk.

Ha Jézus a Testté lett Ige (János 1:14), ha Jézus maga a Szeretet, hogyan mondhatja bárki, hogy a törvény érvénytelen? Pál sem tett ilyen kijelentést, bár annak tűnhetett (nem vagyunk a törvény alatt), de mi a kontextus, ki az aki Szellemben ezt érti? Mert, ha csak azt nézzük, hogy a Parancsolatok a Szent Szellemmel való betöltekezés által a szívünkbe vésődött, akkor már csak azért sem vagyunk a törvény alatt, mert a szívünk a fejünk alatt van, azaz kimondható, hogy a Törvény felett vagyunk. De a viccet félretéve (bár ennek a ténynek talán igenis van fajsúlyos szellemi tartalma),

ha bennünk Krisztus Szelleme él és Ő betartja a törvényt, akkor a törvény minket már nem tud megítélni, és így valóban nem vagyunk alatta.

Vajon a Szent Szellem onnan belülről, milyen egyéb szabályok szerint vezetne bennünket, ha nem kizárólag a Szeretet szabálya szerint, mely kibővítése az összes többi Tóra-i parancsolat?

Az ítélet végrehajtását vette el Jézus az emberek kezéből és ültette át saját jogkörébe. Innentől fogva még a halállal járó törvények is érvényesek, csupán Jézus az, aki a halált elvégzi az emberekben. Most még Kegyelmi időket élünk, ezért a ítélet bennünket szellemben súlyt, amikor az óemberünket öli meg, hogy új teremtések lehessünk.

Lásd: A halálbüntetés (az élet kezdete)

Miért mond ellent Pál Jézussal. Nem vagyunk törvény alatt/egy jótányi nem múlik el?

Ha bármilyen ellentmondás van Jézus szavai és egy másik szereplő szavai között, a mérce MINDIG az amit Jézus mond.

Ha nem értjük, ne abba kapaszkodjunk, ami nekünk szimpatikusabb, vagy amit a fejünkbe sulykoltak a teológusok. Amíg nem vagyunk elég felkészültek, hogy a nehezen érthető Pált megértsük, nagyon erősen és kizárólag Jézus szavaihoz ragaszkodjunk és a-szerint járjunk el, mert abból nem származhat baj.

Majd, ha Szellemben és engedelmességben eljutunk arra a szintre, akkor rájövünk, hogy végeredményben

Pál és Jézus sosem mondott ellent egymásnak.

Annyi többlet nehézség volt Pál esetében, hogy Jézussal ellentétben, Pál üzenete főként már újjászületett embereknek szólt, azon belül, igen eltérő szellemi korban és állapotban levőkhöz. Jézusnak úgy mond „egyszerűbb” volt a helyzete, mivel szellemben mindenki azonos szinten volt, azaz újjászületett ember még nem létezett.

Ezért egyesek számára az egyik oldala volt fontos bizonyos dolgoknak, másoknak pedig egy másik aspektusa. Nem szólunk ugyanúgy mi sem egy 3 és egy 13 éves gyerekhez és nem azonos az elvárás irányukba. A kicsitől kevesebbet kérünk számon, a nagyra pedig már több szabály vonatkozik.

Ezért Pál egyfajta együttnevelési módszer szerint írta leveleit, mint a pedagógus, aki két vagy több évfolyamból való diákokat oktat egy tanteremben egybeterelve és párhuzamosan tanítja őket külön-külön tananyagból. Aki pedagógus és azon belül, aki ilyen fajta differenciált oktatást végzett, tudja ennek nehézségeit. Mindenki mindent hall, ami elhangzik, de nem minden szól mindenkihez. Ezért szükséges tisztázni, hogy a hallgató mire figyeljen és mire ne, nehogy összezavarodjon.

Ráadásul Pál szavainak rendszeres eltorzítása, mint a Biblia sok más kijelentésének az esetében, annak köszönhető, hogy

A hívők gyakran hajlamosak egyik vagy másik verset kiragadni a szövegkörnyezetből, hogy olyan jelentést adjanak neki, aminek semmi köze az eredeti jelentéséhez.

Jézus legalább enyhített a Törvényen?

A Törvény nem, hogy érvényes, hanem érvényesebb, mint valaha.

Jézus nem törölte, hanem egy magasabb szellemi síkra emelte, azaz még szigorított rajta.

Hiszen az ószövetségi korban, csak meg kellett fékeznie magát az embernek attól, hogy tiltott dolgokat cselekedjen, Jézustól azonban már a gondolati bűn is annak számít. Nem elég nem lefeküdni valakivel, még elképzelni sem szabad!

Azonban a Kegyelem épp arról szól, hogy ha te bűnbánatra jutsz, bemerítkezel, majd betöltekezel Szent Szellemmel, akkor a bűnös gondolatoktól is megszabadít és megtisztít téged.

Bűnbánatra azonban a törvény megítélése nélkül eljutni lehetetlen:

A Törvény által ismerjük fel a bűneinket.

Róma 3:20

Miben más az Ó- és Újszövetség?

A két Szövetség különbsége a Törvény hordozó anyaga: Kő a régi esetében – hús szív és Szellem a másodikéban.

Az Ó és Új Szövetség között csupán annyi a különbség, mert az első egy kőbevésett szövetség volt, mely erőtlen és lényegében elméleti.

Az Új Szövetség viszont leveszi a Törvény tételes és önerőből való betartását az ember válláról, hogy szívébe ültetése és magától működjön a gyakorlatban.

A Törvény pedig egy jótányit nem változott! És úgy látom, ha nem tévedek, hogy az ég és a föld még mindig áll. Máté 5:18

Régi tömlőbe régi bor, új tömlőbe új bor. A régi bor kőbe vésett betű volt, mely öl, az új pedig szívbe vésett és szellemi, mely életre visz.

Továbbá

nagyobb Krisztus a törvénynél. Ezért aki Őbenne van, felette áll Vele együtt a törvénynek

és annak ítélete nem éri el, így nem vagyunk a törvény alatt. De ettől még a törvény szerint működnek továbbra is a dolgok amíg a világ el nem pusztul.

Továbbá különbség a két Szövetség között, ahogy a Sinai hegy (Hágár a rabszolgaság) Sion hegyének (Sára a szabadság) az előképe, Mózes, Krisztusé,

úgy a kőtáblák előképei a kettős lángnyelveknek, melyek minden tanítvány szívébe vésődött.

Illetve meg kell jegyezni, hogy az Újszövetséget sokkal inkább jelemzi a Törvény, mint az Ószövetséget. A “rabbik” 613 parancsolatot számláltak össze a Tórában a 10 parancsolat és a 2 Szeretet törvényén túl. Valójában 650-700 törvényt tartalmaz, ugyanis több törvényt nem vettek figyelembe.

Az Újszövetségben viszont 1050 utasítás található

Ezek az “új parancsolatok” nem mások, mint a régiek pontosítása, új megfogalmazása, tökéletessé és végső szellmi gyakorlatiasságá tétele. Lényegében egyik sem új, hanem szorosan összefügg a régiekkel és azokat pecsételi meg a Melkishédek rendje szerinti főpapi uralom szerint, amikor a betűből élet lesz.

Ószövetésg – rabság / Újszövetség – szabadság

Rabság az, amikor a törvényt igyekszed betartani, hogy megfelelj valakinak, de közben a szívedben egészen mást cselekednél. Mekkora teher, lelkiismeretfurdalás, önerőből való önmegtartóztatás és energia szükséges ehhez? Az ilyen hasonló sziszifuszhoz, a gályarabokhoz, az egyiptombeli vályog taposókhoz.

Amikor pedig a szíved újjul meg a Szent Szellem által és a Törvény szerint, minden erőfeszités és különösebben elviselhetetlen önmegtartóztatás nélkül, jó szívvel, jó kedvvel meg fogsz felelni YHWH rendeleteinek, a benned élő Fia által.

Mi van a Szentélyt, a papokat és az áldozatokat szabályozó rendeletekkel?

Ugyanúgy működik. Csakhogy ma

egyetlen Főpap van Jézus, mi az Ő Testének tagjai pedig mind Leviták vagyunk.

A földi Szentély, a Mennyei képmása volt, ahogy Mózes ezt megkapta. Ezért a Törvény ugyanaz, csak a rendje, az érvényre jutása módosult. Jézus az emberek kezéből visszavette az ítélet végrehajtásának a jogát. Ő hajtja végre a büntetést, a Kegyelem korszak alatt még kizárólag szellemi síkon, majd amikor visszajön, fizikailag is elpusztítja a bűnösöket, akik nem adták át Neki halára óemberüket.

Az áldozat egyszer és mindenkorra megtörtént.

Azonban további kisebb áldozatok szükségesek ahhoz, hogy Krisztus Teste a Szentély működjön ma is.

Áldozat az, amikor kimegyek szolgálni mások felé, az időmből és energiámból áldozok, sőt mi több, én vetek, de sokszor más arat. Áldozat az, amikor lemondok dolgokról, a zsíros falatokat nem fogyasztom el, hanem feláldozom, elégetem. Áldozat az, amikor böjtölök, félrevonulok imádkozni, nevelem a gyerekeimet az Úr nevében, saját akaratomat az oltárra teszem, hogy az Övé legyen meg.

A régi rendeletek ezeknek a szívből jövő szellemi és tökéletes áldozatoknak voltak csupán képmásai, illetve ígéretei.

Hiszen akkor emberek működtették, most azonban Krisztus és az Ő uralma alatt élő új teremtésű emberek szolgálnak.

De fordítva is működik, nem csak tiltó, hanem „élvezeti” törvények is vannak. A Levitának néha mégis jár a zsírból, a javakból és azokat szíve kedve szerint el is fogyaszthatja. A munkás megérdemli a bérét és sose szégyeljen elfogadni adományt bármilyen formában és élvezni annak áldásait. Csak a mértéket tartsa meg és ne fogadjon el pénzt és adomány attól, akiben érzi, hogy meg akarja őt vásárolni.

Lepel, nemcsak a zsidók szemén

Ahogy a hagyományos zsidókat, a hamis talmudi és egyéb babiloni fertőzések nem engedték felismerni a Testté lett Igét, mely megjelent Jézusban, az a bizonyos lepel, mely a szemükön van, úgy látható, hogy a kereszténység szemén is rajta van. A legjelentősebb az, amelyik nem engedi őket felismerni a törvényt Jézusban, annak ellenére, hogy elfogadják Őt. Mindkét esetben a sátán gondoskodott, hogy a lepel a Törvény és Jézus között legyen.

Az egyik csoport, mely a Törvénynél van, Jézust nem látja, a másik, aki Jézusnál van pedig a Törvényt nem ismeri fel Benne.

Ne féljünk hát a Törvénytől, ő a legjobb barátunk, mely eszköz, amit a mi Urunk bennünk használ, hogy a bűntől való megszabadításunk után, vissza ne essük abba. A törvény tagadása nem más, mint a Szent Szellem munkájának megakadályozása, mely egy idő után az Ő megszomorításához is vezet.

A Törvény olyan, mint az útjelzések, melyek segítenek megtartani az irányt és megmaradni azon a keskeny úton, ami az üdvösséghez vezet. Nem az útitáblák a cél. Aki pedig annak veszi őket, bele is rohan és bele is halhat. Krisztus a cél és aki Felé rohan, Örök Életet kap.

A Törvény a tanítómesterünk, hogy egyre jobban megismerjük Őt és közelebb jussunk hozzá.

Amikor olvassuk az Ószövetségben a Parancsolatokat fokozatosan rádöbbenünk arra, hogy egyáltalán mit jelentenek számunkra a mai viszonylatokban. Mi a szamár, a tehén és egyéb földművelődéshez köthető fogalom, még egy mai városi embernek is megnyílik a szeme, hogy mit jelent, és hogy adott esetben egy-egy törvényt, egy-egy helyzetben tudatlanul is betartott. Nem kényszerből, hanem ösztönösen, jókedvvel, azaz Szeretetből, mert már a szívébe vésődött.

A törvény újjászületésünk után való megismerése megerősíti hitünket, hogy valóban bennünk él Krisztus és bizonyságot tesz a Szent Szellem jelenlétéről.

A törvény akkor válik valóban átokká, amikor emberi kézbe vesszük, a Szent Szellem és Szeretet nélkül kezdjük ismét használni ítélkezésre, illetve amikor magunkra nézve azért tartjuk betartandónak, mert ebből remélünk valami többlet áldást. Ez igen nagy jelzés, hogy a Szövetségünkkel valami gond van. Ilyenkor jusson eszedbe, hogy talán újjászületett embernek gondoltad magad, de valaki félrevezetett. Vizsgáld meg magad és kérd a víz és/vagy tűzkeresztséget, kinek mi hiányzik, azt az adott személy és Elohim tudja. De ha ebben vagy, akkor még a vallásosság és farizeusság szintjén vagy. Ilyenek miatt félnek az emberek a Törvénytől és visszautasítják. Ebben az esteben te is törvénytipró vagy, mert rosszul kezeled, és másokat is azzá teszel, mert visszautasítják és nem veszik észre, hogy maga Krisztusnak egyik esszenciáját utasítják vissza ezáltal.

Az beszéljen a Törvényről, akinek valóban a szívébébe vésetett.

Tanítványi útunkon azáltal Szentelődünk meg egyre inkább, hogy a parancsolatok egymás után helyreállnak és működésbe lépnek bennünk.

Lásd még: Shavuot – Pünkösd és Parancsolatok ma, Krisztusban

richard.sipos/z.shlomo/2022/09/07

Pin It on Pinterest

Share This