[HU] Melákhim álef 2

Szerző: Sipos Richard | máj 10, 2026

¹Közeledtek Dávid napjai a halálhoz, és megparancsolta fiának, Shlomohnak, mondván: ²Én megyek az egész föld útján; légy erős és légy férfivá! ³Őrizd meg Yáhuwáhnak, Elohimodnak megőrzendőjét, járva az ő útjain, megőrizve rendelkezéseit, parancsolatait, döntéseit és bizonyságait, ahogyan meg van írva Mosheh Toráhjában — azért, hogy boldogulj mindenben, amit teszel, és mindenütt, ahová fordulsz; ⁴azért, hogy fenntartsa Yáhuwáh az ő Igéjét, amelyet rólam szólt, mondván: Ha megőrzik fiaid az ő útjukat, hogy előttem járjanak igazságban teljes szívükkel és teljes lelkükkel — mondván: nem irtatik ki tőled férfi Yiszrá’El Kiszéjéről [Királyi Székéről].

⁵De te is tudod, mit tett velem Yoáv, Tzeru’Yáh fia, mit tett Yiszrá’El két hadseregparancsnokával, Ávnerrel, Ner fiával és Ámászával, Yeter fiával — megölte őket, és háború vérét ontotta békében, és háború vérét tette dereka övére, amely az ágyékain volt, és sarujára, amely a lábain volt. ⁶Cselekedj bölcsességed szerint, és ne engedd leszállni ősz fejét békében She’olba. ⁷A Gil’ádi Bárziláj fiaival pedig hűségszeretetet cselekedj, és legyenek asztalod evői között, mert így közeledtek hozzám, amikor menekültem testvéred, ÁvShálom elől. ⁸És íme, veled van a Ben’Yámini Shim’i, Gerá fia Báchurimból, és ő átkozott engem súlyos átokkal azon a napon, amikor Máchánáyimba mentem; de ő lejött elém a Yárdenhez, és megesküdtem neki Yáhuwáhra, mondván: Nem öllek meg karddal. ⁹Most azonban ne hagyd őt büntetlenül, mert bölcs férfi vagy te, és tudod, mit kell tenned vele, és juttasd le ősz fejét vérben She’olba.

¹⁰És lefeküdt Dávid az ő atyáival, és eltemették Dávid városában. ¹¹És a napok, amelyeken Dávid uralkodott Yiszrá’El fölött: negyven év. Chevronban uralkodott hét évig, és Yerusháláyimban uralkodott harminchárom évig. ¹²És Shlomoh ült atyjának, Dávidnak a Kiszéjére [Királyi Székére], és nagyon megszilárdult az ő királysága.

¹³És bement Ádoni’Yáhu, Chágit fia, Bát-Shevához, Shlomoh anyjához, és az így szólt: Békés-e a jöveteled? És ő mondta: Békés. ¹⁴És mondta: Beszédem van hozzád. És ő mondta: Beszélj! ¹⁵És mondta: Te tudod, hogy enyém volt a királyság, és felém fordította egész Yiszrá’El az arcait, hogy én legyek király; de elfordult a királyság, és testvéremé lett, mert Yáhuwáhtól lett az övé. ¹⁶És most egy kérést kérek tőled, ne utasítsd el az arcaimat. És mondta neki: Beszélj! ¹⁷És mondta: Mondd, kérlek, Shlomoh királynak — mert nem utasítja el orcádat —, hogy adja nekem a Shunámit Ávi’Shágot feleségül. ¹⁸És mondta Bát-Shevá: Jó, én beszélek érdekedben a királynál.

¹⁹És bement Bát-Shevá Shlomoh királyhoz, hogy beszéljen vele Ádoni’Yáhu érdekében; és felkelt a király az ő elébe, és meghajolt előtte, majd leült Kiszéjére, és trónt helyezett a király anyjának, és az leült a jobbjára. ²⁰És mondta: Egy kis kérést kérek tőled, ne utasítsd el az arcaimat. És mondta neki a király: Kérj, anyám, mert nem utasítom el orcádat. ²¹És mondta: Adassék a Shunámit Ávi’Shág Ádoni’Yáhunak, testvérednek feleségül. ²²És felelt Shlomoh király, és mondta anyjának: És miért kéred te a Shunámit Ávi’Shágot Ádoni’Yáhunak? Kérd neki a királyságot is — mert ő a nálam idősebb testvér —, neki és Evyátár Kohennak és Yoávnak, Tzeru’Yáh fiának! ²³És megesküdött Shlomoh király Yáhuwáhra, mondván: Így tegyen velem Elohim és így folytassa, ha nem saját élete ellen szólta Ádoni’Yáhu ezt a beszédet! ²⁴És most, él Yáhuwáh, aki megerősített engem, és ültetett atyámnak, Dávidnak a Kiszéjére, és aki házat csinált nekem, ahogyan szólt — bizony ma megöletik Ádoni’Yáhu! ²⁵És elküldött Shlomoh király Bená’Yáhu keze által, Yáhu’Yádá fiáéval, és az rátámadt, és az meghalt.

²⁶És Evyátár Kohennak mondta a király: Ánátotba menj, a mezőidre, mert a halál férfia vagy te; de ezen a napon nem öllek meg, mert hordoztad az Ádon Yáhuwáh Áronát atyám, Dávid előtt, és mert szenvedtél mindenben, amiben atyám szenvedett. ²⁷És elűzte Shlomoh Evyátárt, hogy ne legyen Yáhuwáh Kohene — beteljesítve Yáhuwáh Igéjét, amelyet Eli háza felől szólt Shilohban.

²⁸És a hír eljutott Yoávhoz — mert Yoáv Ádoni’Yáhu után hajlott, de ÁvShálom után nem hajlott —, és Yoáv Yáhuwáh sátrába menekült, és megragadta a Mizbeách [Oltár] szarvait. ²⁹És jelentették Shlomoh királynak, hogy Yoáv Yáhuwáh sátrába menekült, és íme, a Mizbeách mellett van; és elküldte Shlomoh Bená’Yáhut, Yáhu’Yádá fiát, mondván: Menj, támadj rá! ³⁰És bement Bená’Yáhu Yáhuwáh sátrába, és mondta neki: Így szól a király: Jöjj ki! És az mondta: Nem, mert itt halok meg. És Bená’Yáhu visszavitte a királynak a beszédet, mondván: Így szólt Yoáv, és így felelt nekem. ³¹És mondta neki a király: Cselekedj, ahogyan szólt, támadj rá, és temesd el; és hárítsd el az ok nélkül kiontott vért, amelyet Yoáv ontott, rólam és atyám házáról. ³²És visszafordítja Yáhuwáh az ő vérét a saját fejére, mert rátámadt két férfira, akik igazabbak és jobbak voltak nála, és megölte őket karddal — atyám, Dávid tudta nélkül —: Ávnert, Ner fiát, Yiszrá’El hadseregparancsnokát és Ámászát, Yeter fiát, Yáhu’Dáh hadseregparancsnokát. ³³És visszaszáll az ő vérük Yoáv fejére és magvának fejére örökre; de Dávidnak és magvának és házának és Kiszéjének Shálom lesz örökké Yáhuwáhtól. ³⁴És felment Bená’Yáhu, Yáhu’Yádá fia, és rátámadt, és megölte; és eltemették az ő házában, a pusztában. ³⁵És a király Bená’Yáhut, Yáhu’Yádá fiát helyezte helyette a sereg fölé; és Tzádok Kohent helyezte a király Evyátár helyére.

³⁶És elküldött a király, és hívatta Shim’it, és mondta neki: Építs magadnak házat Yerusháláyimban, és lakj ott, és ne menj ki onnan ide vagy oda. ³⁷És lesz azon a napon, amelyen kimész, és átkeled a Kidron patakját — tudván tudd, hogy meghalván meghalsz; a véred a saját fejeden lesz. ³⁸És mondta Shim’i a királynak: Jó a beszéd; ahogyan szólt uram, a király, úgy cselekszik a te szolgád. És sok napig lakott Shim’i Yerusháláyimban.

³⁹És lett három év végén, hogy elszökött Shim’inek két rabszolgája Ákhishhoz, Má’ákáh fiához, Gát királyához; és jelentették Shim’inek, mondván: Íme, a rabszolgáid Gátban vannak. ⁴⁰És felkelt Shim’i, és megnyergelte szamarát, és elment Gátba Ákhishhoz, hogy megkeresse rabszolgáit; és elment Shim’i, és elhozta rabszolgáit Gátból. ⁴¹És jelentették Shlomohnak, hogy elment Shim’i Yerusháláyimból Gátba, és visszatért. ⁴²És elküldött a király, és hívatta Shim’it, és mondta neki: Nem eskettelek-e meg Yáhuwáhra, és nem intettelek-e, mondván: Azon a napon, amelyen kimész, és elmész ide vagy oda — tudván tudd, hogy meghalván meghalsz! És te mondtad nekem: Jó a beszéd, hallottam. ⁴³És miért nem őrizted meg a Yáhuwáhra tett esküt és a parancsot, amelyet rád parancsoltam? ⁴⁴És mondta a király Shim’inek: Te tudod mindazt a rosszat, amelyet ismer a szíved, amelyet atyámmal, Dáviddal tettél; és visszafordítja Yáhuwáh a te rosszaságodat a saját fejedre. ⁴⁵De Shlomoh király áldott lesz, és Dávid Kiszéje [Királyi Széke] szilárd lesz Yáhuwáh előtt örökké. ⁴⁶És megparancsolta a király Bená’Yáhunak, Yáhu’Yádá fiának, és az kiment, és rátámadt, és az meghalt. És a királyság megszilárdult Shlomoh kezében.

Szójegyzék: Ádon (אָדוֹן – 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram • Ádoni’Yáhu (אֲדֹנִיָּהוּ – 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤄𐤅) – Dávid és Chágit fia, trónkövetelő Shlomoh ellen • Ákhish (אָכִישׁ – 𐤀𐤊𐤉𐤔) – vitatott jelentés • Ámászá (עֲמָשָׂא – 𐤏𐤌𐤔𐤀) – Teher/Nép • Ánátot (עֲנָתוֹת – 𐤏𐤍𐤕𐤅𐤕) – Válaszok/Imameghallgatások – Ben’Yámin Levita városa • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Áron Brit (אֲרוֹן בְּרִית – 𐤀𐤓𐤅𐤍 𐤁𐤓𐤉𐤕) – A Szövetség Ládája • Ávi’Shág (אֲבִישַׁג – 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤂) – a Shunámit leány, Dávid öregkori ápolója • Ávner (אַבְנֵר – 𐤀𐤁𐤍𐤓) – Atyám a lámpás • ÁvShálom (אַבְשָׁלוֹם – 𐤀𐤁𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke atyja • Báchurim (בַּחֻרִים – 𐤁𐤇𐤓𐤉𐤌) – Ifjak (helye) (helynév • Bárziláj (בַּרְזִלַּי – 𐤁𐤓𐤆𐤋𐤉) – Vasból való/Vaskemény • Bát-Shevá (בַּת־שֶׁבַע – 𐤁𐤕 𐤔𐤁𐤏) – Dávid felesége, Shlomoh anyja • Bená’Yáhu (בְּנָיָהוּ – 𐤁𐤍𐤉𐤄𐤅) – Yáhu’Yádá fia, Shlomoh hadvezére • Ben’Yámin (בִּנְיָמִין – 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia – Yá’ákov fia [köve: a Yáhfeh] • Chágit (חַגִּית – 𐤇𐤂𐤉𐤕) – Ádoni’Yáhu anyja, Dávid egyik felesége • Chevron (חֶבְרוֹן – 𐤇𐤁𐤓𐤅𐤍) – Szövetség/Társulás – ősatyák városa • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Eli (עֵלִי – 𐤏𐤋𐤉) – Felmagasztalt • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Evyátár (אֶבְיָתָר – 𐤀𐤁𐤉𐤕𐤓) – Bőség atyja – Kohen, Áchimelekh fia • Gát (גַּת – 𐤂𐤕) – Pelishti város/szőlőprés • Gerá (גֵּרָא – 𐤂𐤓𐤀) – Jövevény/Idegen lakos • Gil’ádi (גִּלְעָדִי – 𐤂𐤋𐤏𐤃𐤉) – Gil’ád földjéről való • Hűségszeretet (חֶסֶד- 𐤇𐤎𐤃) – Cheszed: Kegy/Kegyelem/Hűség/Szövetségi hűség • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Kidron (קִדְרוֹן – 𐤒𐤃𐤓𐤅𐤍) – Sötét/Homályos • Kiszé (כִּסֵּא – 𐤊𐤎𐤀) – Királyi Szék/Trón/szék/ülőhely • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – pap – Áháron leszármazottja • Lelk (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh: Lélek/Élőlény/Élet • Má’ákáh (מַעֲכָה – 𐤌𐤏𐤊𐤄) – Elnyomás/Préselés • Máchánáyim (מַחֲנַיִם – 𐤌𐤇𐤍𐤉𐤌) – Két tábor – város Gád területén • Mizbeách (מִזְבֵּחַ – 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Ner (נֵר – 𐤍𐤓) – Lámpás • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Békesség/Teljesség/Jólét/Épség • She’ol (שְׁאוֹל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Holtak hazája/Alvilág • Shilo (שִׁלֹה – 𐤔𐤋𐤄) – Siló/Nyugalom/Békesség helye – Yiszrá’El gyülekezésének első tartós helye • Shim’i (שִׁמְעִי – 𐤔𐤌𐤏𐤉) – Híres/Hallomásom • Shlomoh (שְׁלֹמֹה – 𐤔𐤋𐤌𐤄) – Salamon, békés • Shunámit (שׁוּנַמִּית – 𐤔𐤅𐤍𐤌𐤉𐤕) – Shunem városából való nő (Ávi’Shág jelzője) • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yáhuwáh parancsainak és tanításainak gyűjteménye, melyek Yeshuában testté lettek • Tzádok (צָדוֹק – 𐤑𐤃𐤅𐤒) – hűséges Kohen Dávid és Shlomoh idejében • Tzeru’Yáh (צְרוּיָה – 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – Balzsam • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhu’Yádá (יְהוֹיָדָע – 𐤉𐤄𐤅𐤉𐤃𐤏) – Yáhuwáh tudja, Benáyáh apja • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yárden (יַרְדֵּן – 𐤉𐤓𐤃𐤍) – Jordán/Leszálló/Lefolyó – Jordán • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeter (יֶתֶר – 𐤉𐤕𐤓) – Bőség/Maradék – Gid’on elsőszülött fia • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב – 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yáhuwáh az atya

[HU] Melákhim álef 1

Szerző: Sipos Richard | máj 10, 2026

¹A király, Dávid pedig megöregedett, benapokba jutott, és betakargatták ruhákkal, de nem melegedett föl. ²Akkor ezt mondták neki szolgái: Keressenek Ádoni HáMelekhnek [Uamnak, a Királynak] egy szűz leányt, hogy a király előtt álljon, és legyen az ő ápolója; feküdjön az öledben, és melegedjék föl Ádoni HáMelekh. ³Kerestek tehát egy szép leányt Yiszrá’El egész határában, és rátaláltak a Shunámit Ávi’Shágra, és bevitték a királyhoz. ⁴A leány Igen szép volt, ő lett a király ápolója, és szolgálta őt; de a király nem ismerte meg őt.

⁵Ádoni’Yáhu, Chágit fia pedig felmagasztalta magát, mondván: Én leszek a király! És szerzett magának harci kocsit, lovasokat és ötven férfit, akik előtte futottak. ⁶Apja nem szomorította meg őt napjaitól fogva, mondván: Miért cselekedtél így? És ő is Igen szép termetű volt; őt ÁvShálom után szülte anyja. ⁷Szavai Yoávbal, Tzeru’Yáh fiával és Evyátár Kohennel voltak, és ezek segítettek Ádoni’Yáhu után. ⁸De Tzádok Kohen, Bená’Yáhu, Yáhu’Yádá fia, Nátán próféta, Shim’i és Re’i, meg a vitézek, akik Dávidé voltak, nem voltak Ádoni’Yáhuval. ⁹És Ádoni’Yáhu juhot, marhát és hizlaltat áldozott a Zochelet-kőnél, amely az Ein-Rogel mellett van, és meghívta minden testvérét, a király fiait, és Yáhu’Dáh minden férfiát, a király szolgáit. ¹⁰De Nátán prófétát, Bená’Yáhut, a vitézeket és testvérét, Shlomoht nem hívta meg.

¹¹Akkor ezt mondta Nátán Bát-Shevának, Shlomoh anyjának: Nem hallottad, hogy Ádoni’Yáhu, Chágit fia uralkodik, és urunk, Dávid nem tudja? ¹²Most azért jöjj, hadd adjak neked tanácsot, és mentsd meg a te Nefeshedet és fiad, Shlomoh Nefeshét. ¹³Eredj, és menj be Dávid királyhoz, és mondd neki: Nemde te, Ádoni Melekh [Uram, Király], megesküdtél szolgálólányodnak, mondván: Bizony Shlomoh, a te fiad uralkodik utánam, és ő ül majd a Kiszémre [Királyi Székemre]? Miért uralkodik hát Ádoni’Yáhu? ¹⁴Íme, amíg te ott beszélsz a királlyal, én is bemegyek utánad, és megtöltöm a te szavaidat.

¹⁵Bát-Shevá be is ment a királyhoz a belső szobába; a király pedig Igen öreg volt, és a Shunámit Ávi’Shág szolgálta a királyt. ¹⁶Bát-Shevá meghajolt, és leborult a király előtt, a király pedig ezt mondta: Mi van veled? ¹⁷Az így szólt neki: Uram, te megesküdtél Yáhuwáhra, a te Elohimodra szolgálólányodnak: Bizony Shlomoh, a te fiad uralkodik utánam, és ő ül majd a Kiszémre. ¹⁸Most pedig, íme, Ádoni’Yáhu uralkodik, és te, Ádoni Melekh, nem tudod. ¹⁹Mert bikát, hizlalt borjút és juhot áldozott bőséggel, és meghívta a király minden fiát, Evyátár Kohent és Yoávot, a sereg vezérét; csak szolgádat, Shlomoht nem hívta meg. ²⁰És te, Ádoni Melekh — egész Yiszrá’El szemei rajtad vannak, hogy megmondd nekik, ki ül majd Ádoni HáMelekhnek a Kiszéjére őutána. ²¹Mert úgy lesz, hogy amikor uram, a király lefekszik atyáival, akkor én és fiam, Shlomoh bűnösök leszünk.

²²És íme, amíg még beszélt a királlyal, megjött Nátán próféta. ²³Jelentették a királynak, mondván: Íme, Nátán próféta. Erre ő bement a király elé, és leborult a király előtt arcaira a földre. ²⁴Ezt mondta Nátán: Ádoni Melekh, te mondtad-e: Ádoni’Yáhu uralkodik utánam, és ő ül majd a Kiszémre? ²⁵Mert lement ma, és bikát, hizlalt borjút és juhot áldozott bőséggel, és meghívta a király minden fiát, a sereg vezéreit és Evyátár Kohent, és íme, esznek és isznak előtte, és ezt mondják: Éljen Ádoni’Yáhu király! ²⁶De engem, szolgádat, és Tzádok Kohent, és Bená’Yáhut, Yáhu’Yádá fiát, és szolgádat, Shlomoht nem hívta meg. ²⁷Ha az én uramtól, a királytól lett ez a dolog, akkor miért nem tudattad szolgáddal, ki ül majd Ádoni HáMelekhnek a Kiszéjére őutána?

²⁸Akkor Dávid király válaszolt, és ezt mondta: Hívjátok hozzám Bát-Shevát! Ő bement a király elé, és megállt a király előtt. ²⁹Akkor a király megesküdött, és ezt mondta: Él Yáhuwáh, aki megváltotta Nefeshemet minden szorongatásból, ³⁰hogy amiképpen megesküdtem neked Yáhuwáhra, Yiszrá’El Elohimára, mondván: Bizony Shlomoh, a te fiad uralkodik utánam, és ő ül majd a Kiszémre helyettem — úgy is cselekszem a mai napon. ³¹Erre Bát-Shevá arcaival a földig hajolt, és leborult a király előtt, és ezt mondta: Éljen Ádoni, Dávid király, örökké!

³²Azután ezt mondta Dávid király: Hívjátok hozzám Tzádok Kohent, Nátán prófétát és Bená’Yáhut, Yáhu’Yádá fiát! És ezek bementek a király elé. ³³A király ezt mondta nekik: Vegyétek magatok mellé uratok szolgáit, és ültessétek fiamat, Shlomoht az öszvérre, amely az enyém, és vezessétek le őt a Gichonhoz! ³⁴És kenje ott fel őt Tzádok Kohen és Nátán próféta királlyá Yiszrá’El fölött, és fújjátok meg a kürtöt, és mondjátok: Éljen Shlomoh király! ³⁵Azután vonuljatok fel utána, ő pedig jöjjön, és üljön a Kiszémre, és ő uralkodjék helyettem; mert őt rendeltem, hogy fejedelem legyen Yiszrá’El és Yáhu’Dáh fölött. ³⁶Akkor Bená’Yáhu, Yáhu’Yádá fia válaszolt a királynak, és ezt mondta: Ámen! Így mondja Yáhuwáh, Ádoni HáMelekhnek Elohima! ³⁷Ahogyan Yáhuwáh Ádonimmal, a királlyal volt, úgy legyen Shlomohval is, és tegye Kiszéjét nagyobbá Ádonáj, Dávid király Kiszéjénél!

³⁸Lement tehát Tzádok Kohen, Nátán próféta és Bená’Yáhu, Yáhu’Yádá fia, meg a Kreti és a Pleti, és Shlomoht Dávid király öszvérére ültették, és levezették őt a Gichonhoz. ³⁹És Tzádok Kohen vette az olajosszarut az Ohelből, és fölkente Shlomoht; majd megfújták a kürtöt, és az egész nép ezt mondta: Éljen Shlomoh király! ⁴⁰Azután az egész nép fölvonult utána, és a nép fuvolákon fuvolázott, és Igen nagy örömmel örvendezett, úgyhogy meghasadt a föld a hangjuktól.

⁴¹Meghallotta ezt Ádoni’Yáhu és a meghívottak mind, akik vele voltak, amint éppen befejezték az evést. És Yoáv meghallotta a kürt hangját, és ezt mondta: Miért van a város zajongó hangja? ⁴²Még beszélt, amikor íme, megjött Yonátán, Evyátár Kohen fia. És ezt mondta Ádoni’Yáhu: Jöjj be, mert derék férfi vagy, és jót hozol hírül. ⁴³Yonátán így válaszolt, és ezt mondta Ádoni’Yáhunak: De! Ádonénu, Dávid király Shlomoht tette királlyá. ⁴⁴És elküldte vele a király Tzádok Kohent, Nátán prófétát és Bená’Yáhut, Yáhu’Yádá fiát, meg a Kretit és a Pletit, és a király öszvérére ültették őt. ⁴⁵És fölkente őt Tzádok Kohen és Nátán próféta királlyá a Gichonnál, és örvendezve vonultak fel onnan, és felzúdult a város. Ez az a hang, amelyet hallottatok. ⁴⁶És Shlomoh már a királyság Kiszéjén is ül. ⁴⁷Sőt a király szolgái is bementek, hogy áldják urunkat, Dávid királyt, mondván: Tegye a te Elohimod Shlomoh nevét jobbá a te nevednél, és Kiszéjét nagyobbá a te Kiszédnél! És meghajolt a király a fekvőhelyén, ⁴⁸és ezt is mondta a király: Áldott Yáhuwáh, Yiszrá’El Elohima, aki adta a mai napon, hogy üljön valaki a Kiszémre, és szemeim látják. ⁴⁹Ekkor megrettentek, és fölkeltek mindnyájan a meghívottak, akik Ádoni’Yáhunál voltak, és elment ki-ki a maga útjára.

⁵⁰Ádoni’Yáhu pedig félt Shlomoh arcaitól, azért fölkelt, elment, és megragadta a Mizbeách szarvait. ⁵¹És jelentették Shlomohnak, mondván: Íme, Ádoni’Yáhu fél Shlomoh királytól, és íme, megragadta a Mizbeách szarvait, mondván: Esküdjék meg nekem ma Shlomoh király, hogy nem öli meg szolgáját karddal! ⁵²Erre ezt mondta Shlomoh: Ha derék ember lesz, egy hajszála sem esik a földre; de ha rosszat találnak benne, akkor meghal. ⁵³És elküldött Shlomoh király, és lehozták őt a Mizbeáchról; ő pedig bement, és leborult Shlomoh király előtt, és ezt mondta neki Shlomoh: Eredj a házadba!

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Ádonénu (אֲדֹנֵינוּ – 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤍𐤅) – Ádonáj/Mesterünk • Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram • Ádoni HáMelekh (אֲדֹנִי הַמֶּלֶךְ – 𐤀𐤃𐤍𐤉 𐤄𐤌𐤋𐤊) – Uram, A Király/Uram, A Királyom • Ádoni Melekh (אֲדֹנִי מֶלֶךְ – 𐤀𐤃𐤍𐤉 𐤌𐤋𐤊) – Uram, Király! • Ádoni’Yáhu (אֲדֹנִיָּהוּ – 𐤀𐤃𐤍𐤉𐤄𐤅) – Dávid és Chágit fia, trónkövetelő Shlomoh ellen • Ámen (אָמֵן – 𐤀𐤌𐤍) – bizony/úgy legyen • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávi’Shág (אֲבִישַׁג – 𐤀𐤁𐤉𐤔𐤂) – a Shunámit leány, Dávid öregkori ápolója • ÁvShálom (אַבְשָׁלוֹם – 𐤀𐤁𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke atyja • Bát-Shevá (בַּת־שֶׁבַע – 𐤁𐤕𐤔𐤁𐤏) – Esküleánya/Hét leánya • Bená’Yáhu (בְּנָיָהוּ – 𐤁𐤍𐤉𐤄𐤅) – Yáhu’Yádá fia, Shlomoh hadvezére • Chágit (חַגִּית – 𐤇𐤂𐤉𐤕) – Ádoni’Yáhu anyja, Dávid egyik felesége • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Ein-Rogel (עֵין רֹגֵל – 𐤏𐤉𐤍𐤓𐤂𐤋) – Kémlelő/Mosó forrása – forrás Yerusháláyim mellett • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Evyátár (אֶבְיָתָר – 𐤀𐤁𐤉𐤕𐤓) – Bőség atyja – Kohen, Áchimelekh fia • Gichon (גִּיחוֹן – 𐤂𐤉𐤇𐤅𐤍) – Előtörő • Kiszé (כִּסֵּא – 𐤊𐤎𐤀) – Királyi Szék/Trón/szék/ülőhely • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – pap – Áháron leszármazottja • Kreti (כְּרֵתִי – 𐤊𐤓𐤕𐤉) – Krétai – Pelishti-vidéki nép • Mizbeách (מִזְבֵּחַ – 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Nátán (נָתָן – 𐤍𐤕𐤍) – Adott/Ajándékozott (próféta • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ohel (אֹהֶל – 𐤀𐤄𐤋) – Sátor – a szent Sátor, amelyben a Szövetség Ládájaállt • Pleti (פְּלֵתִי – 𐤐𐤋𐤕𐤉) – Dávid hűséges külföldi királyi testőre • Re’i (רֵעִי – 𐤓𐤏𐤉) – Dávid hűséges embere • Shim’i (שִׁמְעִי – 𐤔𐤌𐤏𐤉) – Híres/Hallomásom • Shlomoh (שְׁלֹמֹה – 𐤔𐤋𐤌𐤄) – Salamon, békés • Shunámit (שׁוּנַמִּית – 𐤔𐤅𐤍𐤌𐤉𐤕) – Shunem városából való nő (Ávi’Shág jelzője) • Tzádok (צָדוֹק – 𐤑𐤃𐤅𐤒) – hűséges Kohen Dávid és Shlomoh idejében • Tzeru’Yáh (צְרוּיָה – 𐤑𐤓𐤅𐤉𐤄) – Balzsam • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhu’Yádá (יְהוֹיָדָע – 𐤉𐤄𐤅𐤉𐤃𐤏) – Yáhuwáh tudja, Benáyáh apja • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoáv (יוֹאָב – 𐤉𐤅𐤀𐤁) – Yáhuwáh az atya • Yonátán (יוֹנָתָן – 𐤉𐤅𐤍𐤕𐤍) – Yáhuwáh adta • Zochelet (זֹחֶלֶת – 𐤆𐤇𐤋𐤕) – áldozati kő Ein-Rogel mellett

[HU] Eikhá 5

Szerző: Sipos Richard | máj 7, 2026

¹Őrizd lábaidat, amikor Elohim Házába mész, és közeledj, hogy hallgass, inkább, mint hogy a balgák áldozatot adjanak, mert nem tudnak rosszat tenni. ²Ne hirtelenkedd el szádat, és szíved ne siessen szót kihozni Elohim előtt, mert Elohim az Egekben van, te pedig a földön, ezért legyenek szavaid kevesek. ³Mert eljön az álom a foglalatosság sokaságában, és az ostoba hangja a szavak sokaságában. ⁴Amikor fogadalmat fogadsz Elohimnak, ne késlekedj megfizetni, mert nincs kedve az ostobákban; amit megfogadsz, fizesd meg. ⁵Jobb, hogy ne fogadj, mint hogy fogadj és ne fizess. ⁶Ne engedd, hogy szád vétekbe ejtse testedet, és ne mondd a követ előtt, hogy tévedés volt. Miért háborodjék fel Elohim a hangodon, és tegye tönkre kezeid alkotását? ⁷Mert az álmok és a hiábavalóságok és a szavak sokaságában – bizony Elohimot féld!

⁸Ha a szegény elnyomását és a jog és az igazság elrablását látod a tartományban, ne csodálkozz el a dolgon, mert magas a magas fölött vigyáz, és magasak vannak fölöttük. ⁹És a föld haszna mindenben benne van: a király maga is a szántóföldnek szolgál.

¹⁰Aki szereti a pénzt, nem lakik jól pénzzel, és aki szereti a sokaságot, annak nincs jövedelme; ez is hiábavalóság. ¹¹A jónak sokasodtával sokasodnak, akik eszik azt, és mi haszna van belőle gazdájának, hacsak a szemeivel nézi? ¹²Édes a szolgálónak álma, akár keveset, akár sokat eszik, de a gazdagnak jóllakottsága nem engedi őt aludni. ¹³Van egy fájdalmas rossz, amit láttam a nap alatt: gazdagság, amit gazdája a maga kárára őriz. ¹⁴És elvész az a gazdagság rossz foglalatosság által, és fiút nemz, de nincs a kezében semmi. ¹⁵Ahogy kijött anyja méhéből, mezítelenül tér vissza, hogy menjen, ahogy jött, és semmit nem visz el fáradozásából, amit a kezében elvihetne. ¹⁶És ez is fájdalmas rossz: egészen úgy, ahogy jött, úgy megy el, és mi haszna van neki, hogy a szélnek fáradozik? ¹⁷Minden napjait is sötétben eszi, és sok bosszúságban, és betegségében és háborgásában.

¹⁸Íme, amit én láttam: jó, ami szép, hogy egyen és igyon az ember, és lásson jót minden fáradozásában, amivel fárad a nap alatt élete napjainak száma szerint, amelyeket Elohim adott neki, mert ez az ő része. ¹⁹Minden ember is, akinek Elohim gazdagságot és kincseket adott, és hatalmat adott neki, hogy egyen belőle, és felvegye a részét, és örüljön fáradozásában – ez Elohim ajándéka. ²⁰Mert nem sokat emlékezik élete napjaira, mert Elohim szíve örömével felel neki.

Szójegyzék: Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye

[HU] Eikhá 4

Szerző: Sipos Richard | máj 7, 2026

¹Jaj, hogy elhomályosult az arany,
megváltozott a jó színarany!
Kiöntettek a Kodesh kövei
minden utca sarkán.

²Tzion drága fiai,
akiket színaranyban mértek,
jaj, hogy cserépedénynek számítottak,
fazekas kezeinek műve!

³Még a sakálok is kihúzzák emlőiket,
szoptatják kölykeiket,
de népem leánya kegyetlenné lett,
mint a struccok a pusztában.

⁴A szopós nyelve ínyéhez tapadt
a szomjúságtól,
kisgyermekek kenyeret kértek,
de senki sem tört nekik.

⁵Akik csemegéket ettek,
elpusztultak az utcákon,
akiket bíborban hordoztak,
szemétdombokat öleltek.

⁶És nagyobb lett népem leányának bűne,
mint Sz’dom vétke,
amely felfordult egy pillanat alatt,
és nem nyúltak hozzá kezek.

⁷Tisztábbak voltak nazírjai a hónál,
fehérebbek a tejnél,
testük pirosabb volt a korálloknál,
Szápir volt az alakjuk.

⁸Sötétebb lett a koromnál ábrázatuk,
nem ismerték fel őket az utcákon,
bőrük csontjaikhoz tapadt,
kiszáradt, mint a fa.

⁹Jobban jártak a kard megöltjei
az éhség megöltjeinél,
mert ezek átdöfötten enyésztek el,
a mező terméseitől megfosztva.

¹⁰Irgalmas asszonyok kezei
megfőzték gyermekeiket,
táplálékul lettek azok nekik
népem leányának összeomlásában.

¹¹Bevégezte Yáhuwáh az ő haragját,
kiöntötte izzó haragját,
és tüzet gyújtott Tzionban,
amely megemésztette alapjait.

¹²Nem hitték a föld királyai,
sem a világ minden lakói,
hogy bejön ostromló és ellenség
Yerusháláyim kapuin.

¹³Prófétáinak vétkeitől,
Kohánima bűneitől,
akik kiontották benne
az igazak vérét.

¹⁴Vakokként tántorogtak az utcákon,
beszennyezve vérrel,
úgyhogy nem érinthették
öltözeteiket.

¹⁵Térjetek félre, tisztátalan! – kiáltották feléjük –
térjetek félre, félre, ne érintsetek!
Mert elmenekültek és bolyongtak is,
azt mondták a pogányok között:
Nem laknak itt tovább!

¹⁶Yáhuwáh Arcai szórták szét őket,
nem tekint rájuk többé;
a Kohánim arcait nem becsülték,
a vénekkel nem kegyelmeztek.

¹⁷Még most is elsorvadnak szemeink,
hiábavaló segítségünkre várva;
őrhelyünkön kémleltünk
nép felé, amely nem szabadít.

¹⁸Vadásztak lépteinkre,
hogy ne járhassunk tereinken;
elközelgett a végünk, beteltek napjaink,
mert eljött a végünk.

¹⁹Gyorsabbak voltak üldözőink
az Egek sasainál;
a hegyeken hevesen üldöztek minket,
a pusztában leselkedtek ránk.

²⁰Orrunk lehelete, Yáhuwáh Felkentje,
foglyul esett az ő vermeikben,
akiről azt mondtuk:
Az ő árnyékában élünk a pogányok között.

²¹Örvendezz és vigadj, Edom leánya,
aki ‘Utz földjén laksz!
Hozzád is eljut a pohár,
megrészegülsz és levetkőzöl.

²²Bevégződött bűnöd, Tzion leánya,
nem visz többé fogságba;
számon kéri bűnödet, Edom leánya,
leleplezi vétkeidet.

Szójegyzék: Arany (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Záháv • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Kodesh (קֹדֶשׁ – 𐤒𐤃𐤔) – Szent/Szentély – az elkülönített hely • Kohánim (כֹּהֲנִים – 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – pap – Áháron leszármazottja • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Messiás/Felkent [Krisztus] • Sz’dom (סְדֹם – 𐤎𐤃𐤌) – Szodoma/Égés/Kiszáradt • Szápir (סַפִּיר – 𐤎𐤐𐤓) – Zafír – a Choshen 5. köve: • ‘Utz (עוּץ – 𐤏𐤅𐤑) – „Iyov földje” – Edom lakóhelye • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany

[HU] Eikhá 3

Szerző: Sipos Richard | máj 7, 2026

¹Én vagyok a férfi, aki nyomorúságot látott Yáhuwáh haragjának botja által. ²Engem vezetett és járatott sötétségben és nem világosságban. ³Bizony ellenem fordítja, újra meg újra forgatja kezét egész nap.

⁴Elsorvasztotta húsom és bőröm,
összetörte csontjaimat. ⁵Épített ellenem és körülvett méreggel és gyötrelemmel. ⁶Sötét helyekre ültetett engem, mint az örök halottakat.

⁷Falat emelt körém, hogy ki ne jussak,
elnehezítette bilincsemet. ⁸Még ha kiáltok is és segítségért könyörgök,
elzárja imádságomat. ⁹Elfalazta utaimat faragott kővel,
ösvényeimet görbévé tette.

¹⁰Leselkedő medve ő nekem,
oroszlán a rejtekhelyeken. ¹¹Utaimat eltérítette és széttépett engem,
pusztává tett engem. ¹²Felvonta íját,
és odaállított engem céltáblául a nyílnak.

¹³Veséimbe juttatta tegzének fiait. ¹⁴Nevetséggé lettem egész népemnek,
gúnydaluk vagyok egész nap. ¹⁵Jóllakatott keserűségekkel,
megrészegített ürömmel.

¹⁶Kaviccsal tördelte fogaimat,
hamuba sújtott engem. ¹⁷És elvetted a Shálomtól Nefeshemet,
elfeledtem a jót.

¹⁸És mondtam: Elveszett az erőm
és reménységem Yáhuwáhtól.

¹⁹Emlékezz nyomorúságomra és hontalanságomra,
az ürömre és a méregre! ²⁰Emlékezvén emlékezik,
és lehorgad bennem Nefeshem.

²¹Ezt fordítom szívemhez,
azért remélek: ²²Yáhuwáh hűségszeretetei – mert nem fogytak el,
mert nem szűntek meg irgalmai: ²³újak minden reggel,
nagy a te hűséged!

²⁴Osztályrészem Yáhuwáh – mondja Nefeshem –,
azért remélek benne.

²⁵Jó Yáhuwáh a benne reménykedőkhöz,
a Nefeshhez, amely őt keresi. ²⁶Jó várni és csendben lenni Yáhuwáh szabadítására.

²⁷Jó a férfinak, ha igát hordoz ifjúságában. ²⁸Üljön magányosan és hallgasson,
mert ő rakta rá. ²⁹Tegye porba száját,
talán van remény. ³⁰Adja oda arcát az őt ütőnek,
lakjék jól gyalázattal.

³¹Mert nem vet el örökre Ádonáj. ³²Mert ha megszomorít is,
irgalmaz hűségszereteteinek sokasága szerint. ³³Mert nem szívéből alázza meg
és szomorítja meg az ember fiait.

³⁴Hogy lába alá tiporják
egy ország minden foglyát, ³⁵hogy elhajlítsák a férfi jogát
‘Elyon arca előtt, ³⁶hogy elferdítsék az embert perében –
Ádonáj nem látta volna?

³⁷Ki az, aki szólt és meglett,
ha Ádonáj nem parancsolta? ³⁸‘Elyon szájából nem a rossz és a jó jön-e elő?

³⁹Miért panaszkodik az élő ember,
a férfi vétkei miatt? ⁴⁰Kutassuk útjainkat és vizsgáljuk meg,
és térjünk vissza Yáhuwáhhoz!

⁴¹Emeljük fel szívünket a tenyerekhez
Elhez az Egekben: ⁴²Mi vétkeztünk és lázadtunk,
te nem bocsátottál meg.

⁴³Beburkolóztál haragba és üldöztél bennünket,
öltél, nem könyörültél. ⁴⁴Beburkolóztál felhőbe,
hogy ne hatoljon át imádság.

⁴⁵Söpredékké és megvetetté tettél bennünket
a népek között. ⁴⁶Ránk tátották szájukat minden ellenségeink. ⁴⁷Rettegés és romlás lett a részünk,
pusztulás és összetörés.

⁴⁸vizek patakjaiként folyik le szemem
népem leányának összetörése miatt. ⁴⁹Szemem árad és nem szűnik,
nincs megállás, ⁵⁰míg le nem tekint és meg nem látja
Yáhuwáh az Egekből.

⁵¹Szemem fájdalmat okoz Nefeshemnek
városom minden leánya miatt.

⁵²Vadászva vadásztak rám, mint a madárra,
ellenségeim ok nélkül. ⁵³Veremben vágták el életemet,
és követ dobtak rám. ⁵⁴vizek áradtak fejem fölé,
mondtam: el vagyok vágva!

⁵⁵Segítségül hívtam Nevedet, Yáhuwáh,
a verem mélyéről. ⁵⁶Szavamat meghallottad:
Ne rejtsd el füledet sóhajom,
kiáltásom elől!

⁵⁷Közel jöttél azon a napon, amikor hívtalak,
így szóltál: Ne félj!

⁵⁸Perelted, Ádonáj, Nefeshem pereit,
megváltottad életemet. ⁵⁹Láttad, Yáhuwáh, a velem szembeni ferdeséget,
ítéld meg ítéletemet! ⁶⁰Láttad minden bosszújukat,
minden tervüket ellenem.

⁶¹Hallottad gyalázkodásukat, Yáhuwáh,
minden tervüket ellenem. ⁶²Támadóim ajkai és mormolásuk
ellenem egész nap. ⁶³Ülésüket és felkelésüket tekintsd meg,
gúnydaluk vagyok.

⁶⁴Fizess vissza nekik tettüket, Yáhuwáh,
kezeik műve szerint! ⁶⁵Adj nekik szív-elborulást,
átkod legyen rajtuk! ⁶⁶Üldözd őket haraggal és pusztítsd ki őket
Yáhuwáh Egei alól!

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Cheszed (חֶסֶד – 𐤇𐤎𐤃) – Hűségszeretet/Kegy/Kegyelem/Hűség/Szövetségi hűség • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • ‘Elyon (עֶלְיוֹן – 𐤏𐤋𐤉𐤅𐤍) – Felséges/Magasságos – elohimi cím • Hűségszeretet (חֶסֶד- 𐤇𐤎𐤃) – Cheszed: Kegy/Kegyelem/Hűség/Szövetségi hűség • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Békesség/Teljesség/Jólét/Épség • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve