Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1És történt a bírák bíráskodásának napjaiban, hogy éhínség lett az országban. És elment egy férfi Yáhu’Dáhi Beit-Lechemből, hogy jövevényként lakjék Moáv mezein, ő és felesége és két fia. 2A férfi neve Elimelekh, feleségének neve Ná’omi, két fiának neve Máchlon és Kiljon, efrátaiak Beit-Lechemből, Yáhu’Dáhból. És eljutottak Moáv mezeire, és ott voltak. 3És meghalt Elimelekh, Ná’omi férje, és megmaradt ő és két fia. 4És Moávi feleségeket vettek maguknak: az egyiknek neve ‘Orpáh, a másiknak neve Ruth. És laktak ott mintegy tíz évet. 5És meghaltak ők is mindketten, Máchlon és Kiljon, és megmaradt az asszony, két gyermekétől és férjétől megfosztva.
6És felkelt ő és menyei, és visszatért Moáv mezeiről, mert meghallotta Moáv mezején, hogy Yahuwah meglátogatta népét, kenyeret adva nekik. 7És kiment a helyről, ahol volt, és két menye vele, és mentek az úton, hogy visszatérjenek Yáhu’Dáh földjére. 8És azt mondta Ná’omi a két menyének: Menjetek, térjetek vissza, mindegyik az anyja házába! Cselekedjék Yahuwah veletek hűségszeretetet, ahogyan ti cselekedtetek a meghaltakkal és velem. 9Adja meg Yahuwah nektek, hogy nyugalmat találjatok, mindegyik a férje házában. És megcsókolta őket, és felemelték hangjukat és sírtak. 10És azt mondták neki: Bizony veled térünk vissza népedhez. 11És azt mondta Ná’omi: Térjetek vissza, leányaim! Miért mennétek velem? Vannak-e még fiak méhemben, hogy férjeitek lennének? 12Térjetek vissza, leányaim, menjetek, mert öreg vagyok ahhoz, hogy férjhez menjek. Ha azt mondanám is: van reménységem, sőt ma éjjel férjhez is mennék, és fiakat is szülnék, 13vajon várnátok-e rájuk, amíg felnőnek? Vajon visszatartanátok-e magatokat miattuk attól, hogy férjhez menjetek? Ne, leányaim, mert keserűbb nekem nagyon, mint nektek, mert kiment ellenem Yahuwah keze. 14És felemelték hangjukat és sírtak még, és megcsókolta ‘Orpáh az anyósát, Ruth azonban ragaszkodott hozzá.
15És azt mondta: Íme, visszatért sógornőd népéhez és elohimjaihoz; térj vissza te is sógornőd után! 16De Ruth azt mondta: Ne unszolj, hogy elhagyjalak, hogy visszaforduljak mögüled, mert ahová te mész, megyek, és ahol te megszállsz, megszállok; néped az én népem, és Elohimod az én Elohimom. 17Ahol te meghalsz, meghalok, és ott temetkezem; úgy cselekedjék Yahuwah velem, és úgy tegyen hozzá, hogy csak a halál választ el engem és téged. 18És látta, hogy erősködik, hogy vele menjen, és felhagyott azzal, hogy szóljon hozzá.
19És mentek mindketten, amíg el nem jutottak Beit-Lechembe. És történt, amikor Beit-Lechembe értek, megmozdult miattuk az egész város, és azt mondták: Ez Ná’omi? 20És azt mondta nekik: Ne hívjatok engem Ná’ominak, hívjatok engem Márának, mert nagyon megkeserített engem Sháddáj. 21Telve mentem el, és üresen hozott vissza engem Yahuwah. Miért hívnátok engem Ná’ominak, hiszen Yahuwah tanúskodott ellenem, és Sháddáj rosszat tett velem.
22És visszatért Ná’omi, és vele Ruth, a Moávi, a menye, aki visszatért Moáv mezeiről; és ők megérkeztek Beit-Lechembe az árpaaratás kezdetén.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elimelekh (אֱלִימֶלֶךְ – 𐤀𐤋𐤉𐤌𐤋𐤊) – „Elohim-om a király” – Ná’omi férje, Beit-Lechemi • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kiljon (כִּלְיוֹן – 𐤊𐤋𐤉𐤅𐤍) – „pusztulás/sorvadás” – Elimelekh fia, ‘Orpáh férje • Máchlon (מַחְלוֹן – 𐤌𐤇𐤋𐤅𐤍) – „beteg/gyenge” – Elimelekh fia, Ruth férje • Márá (מָרָא – 𐤌𐤓𐤀) – „keserű” – Ná’omi új neve, amelyet magának kért • ‘Orpáh (עָרְפָּה – 𐤏𐤓𐤐𐤄) – „tarkó/elforduló” – Ná’omi menye, aki visszatért Moávba • Sháddáj (שַׁדַּי – 𐤔𐤃𐤉) – Mindenható • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1Felelt Iyov Yahuwahnak,
és ezt mondta:
2Tudom, hogy mindent megtehetsz,
és nem gátolható meg tőled semmilyen terv.
3Ki ez, aki elhomályosítja a tervet tudás nélkül?
Ezért beszéltem, de nem értettem,
csodálatosak ezek nekem, és nem tudom.
4Hallgasd hát, és én beszélek,
kérdezlek téged, te pedig taníts engem.
5Fülek hallásával hallottam felőled,
de most szememmel láttalak.
6Ezért megvetem magam,
és bűnbánatot tartok porban és hamuban.
7És történt, miután Yahuwah elmondta ezeket a szavakat Iyovnak,
így szólt Yahuwah a Téymáni Elifázhoz:
Fellángolt haragom ellened és két barátod ellen,
mert nem beszéltetek felőlem helyesen,
mint szolgám, Iyov.
8Most pedig vegyetek magatoknak hét bikát és hét kost,
menjetek el szolgámhoz, Iyovhoz,
és vigyetek fel égőáldozatot magatokért,
és Iyov, az én szolgám, imádkozzék értetek,
mert csak az ő arcát fogadom el,
hogy ne cselekedjem veletek gyalázat szerint,
mert nem beszéltetek felőlem helyesen,
mint szolgám, Iyov.
9Elmentek hát a Téymáni Elifáz,
a Shuáchi Bildád és a Na’amáti Cófár,
és úgy cselekedtek, ahogyan Yahuwah szólt hozzájuk,
és Yahuwah elfogadta Iyov arcát.
10És Yahuwah jóra fordította Iyov sorsát,
amikor imádkozott barátjáért,
és Yahuwah kétszeresen megnövelte mindazt, amije Iyovnak volt.
11És eljött hozzá minden fivére és minden nővére, és minden korábbi ismerője,
és kenyeret ettek vele házában,
és sajnálkoztak fölötte, és vigasztalták őt
mindazon rossz miatt, amelyet Yahuwah rá hozott,
és adtak neki, kiki egy keszitát,
és kiki egy arany orrkarikát.
12És Yahuwah jobban megáldotta Iyov végét, mint kezdetét,
és lett neki tizennégyezer juha,
és hatezer tevéje,
és ezer iga marhája,
és ezer szamara.
13És lett neki hét fia
és három leánya.
14És nevezte az egyiknek nevét Yemimáh,
a másodiknak nevét Ketzi’áh,
a harmadiknak nevét Keren-Hápukh.
15És nem találtatott olyan szép nő, mint Iyov leányai, az egész földön,
és adott nekik apjuk örökséget fivéreik között.
16És Iyov élt ezután száz és negyven évet,
és látta fiait és fiainak fiait, négy nemzedéket.
17És meghalt Iyov öregen
és napokkal betelve.
Szójegyzék: Keren-Hápukh (קֶרֶן הַפּוּךְ – 𐤒𐤓𐤍𐤄𐤐𐤅𐤊) – A festékes szaru – Iyov harmadik lánya • Keszitáh (קְשִׂיטָה – 𐤒𐤔𐤉𐤈𐤄) – Pénzegység/Megmért ezüst • Ketzi’áh (קְצִיעָה – 𐤒𐤑𐤉𐤏𐤄) – Kasszia – illatos fűszer; Iyov második lánya; az ájin – ע aposztrófként jelölve • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yemimáh (יְמִימָה – 𐤉𐤌𐤉𐤌𐤄) – Galamb/Nappal – Iyov első lánya • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1Kihúzhatod-e a Leviátánt horoggal,
és kötéllel lenyomhatod-e a nyelvét?
2Tehetsz-e kákát az orrába,
és tüskével átfúrhatod-e az állát?
3Sokat fog-e könyörögni hozzád,
vagy szól-e hozzád lágyan?
4Köt-e szövetséget veled,
hogy elvedd örök szolgának?
5Játszhatsz-e vele, mint a madárral,
és megkötheted-e leánykáidnak?
6Alkudoznak-e fölötte a társak,
elosztják-e őt a kereskedők között?
7Megtöltheted-e szigonyokkal a bőrét,
és halászószigonnyal a fejét?
8Tedd rá tenyered,
emlékezz a harcra, nem teszed többé!
9Íme, reménysége hamisnak bizonyul,
már a látásától is leroskad az ember.
10Nincs oly vakmerő, hogy fölverje őt.
Ki az tehát, aki elém állhat?
11Ki adott nekem előbb, hogy megfizessek?
Az egész Egek alatt — az enyém.
12Nem hallgatok el tagjairól,
sem erejének dolgáról,
sem alkata szépségéről.
13Ki tárta fel ruhájának színét,
kettős zablájába ki jut be?
14Arcának ajtóit ki nyitja meg?
Fogai körül rémület van.
15Büszkeség a pajzsok medrei,
zárva, szoros pecséttel.
16Egyik a másikhoz közelít,
és szél sem jön be közéjük.
17Egyik a testvéréhez tapad,
egybekapcsolódnak és nem válnak szét.
18Tüsszentései fényt árasztanak,
és szemei olyanok, mint a hajnal szempillái.
19Szájából fáklyák járnak elő,
tűzszikrák szabadulnak ki.
20Orrlyukaiból füst jön ki,
mint fortyogó és lobogó fazékból.
21Nefeshe parazsat gyújt lángra,
és láng jön ki szájából.
22Nyakában erő tanyázik,
és előtte rémület táncol.
23testének lebernyegei összetapadnak,
ráöntve, mozdíthatatlanul.
24Szíve öntött, mint a kő,
öntött, mint az alsó malomkő.
25Fölemelkedésétől félnek az erősek,
a megtörettetéstől magukon kívül vannak.
26Ha kard éri, nem áll meg,
sem lándzsa, dárda, sem páncélnyíl.
27Szalmának tekinti a vasat,
korhadt fának a rezet.
28Nem futamítja meg az íj fia,
tarlóvá változnak rajta a parittyakövek.
29Tarlónak számít a buzogány,
nevet a dárda zörgésén.
30Alatta éles cserepek,
cséplőszánt terít az iszapra.
31Fortyogni készteti a mélységet, mint a fazekat,
a tengert kenőccsé teszi.
32Maga után ösvényt világít,
őszhajúnak vélnéd a mélységet.
33Nincs a poron uralkodója,
az, akit rettegés nélkülinek alkottak.
34Minden magasat lát,
ő a király a kevélység minden fia fölött.
Szójegyzék: Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Leviátán (לִוְיָתָן – 𐤋𐤅𐤉𐤕𐤍) – Tengeri szörny/Tekeredő • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1És felelt Yahuwah Iyovnak,
és ezt mondta:
2Perlekedik-e Sháddájjal a feddő?
Aki Eloahot dorgálja,
feleljen rá!
3És felelt Iyov Yahuwahnak,
és ezt mondta:
4Lám, könnyűvé lettem,
mit feleljek neked?
Kezemet a számra teszem.
5Egyszer szóltam,
de nem felelek,
és kétszer, de nem teszem többé.
6És felelt Yahuwah Iyovnak a viharból,
és ezt mondta:
7Övezd csak föl, mint férfi, derekadat,
kérdezlek téged,
és tudasd velem!
8Vajon az én ítéletemet is megsemmisíted?
Bűnössé teszel engem,
hogy te igaz légy?
9És van-e karod, mint Elnek?
És az övéhez hasonló hangon mennydörögsz-e?
10Ékesítsd csak föl magad fenséggel és magassággal,
és dicsőségbe és pompába öltözz!
11Szórd szét haragod kitöréseit,
és láss meg minden gőgöst,
és alacsonyítsd le!
12Láss meg minden gőgöst,
és alázd meg,
és tipord le a bűnösöket a helyükön!
13Rejtsd el őket a porba együtt,
arcaikat kötözd be a rejtekben!
14És akkor én is magasztallak téged,
mert megsegít téged a jobbod.
15Nézd csak a Behemotot, melyet veled együtt teremtettem,
füvet eszik, mint a szarvasmarha.
16Nézd csak, ereje a derekában,
és hatalma hasának izmaiban.
17Merevíti farkát, mint a cédrust,
combjainak inai egymásba fonódnak.
18Csontjai, mint érccsövek,
tagjai, mint vasrúd.
19Ez El útjainak kezdete,
alkotója nyújtsa felé kardját.
20Mert termést hoznak neki a hegyek,
és a mező minden vada ott játszadozik.
21Lótuszbokrok alatt hever,
nád és mocsár rejtekében.
22Lótuszbokrok borítják be árnyékul,
körülveszik a patak fűzfái.
23Lám, ha árad a folyó, nem siet,
bizakodik, ha a Yárden a szájához tör is.
24Szemeinél fogva ragadhatja-e meg valaki,
tőrökkel átszúrhatja-e az orrát?
Szójegyzék: Behemot (בְּהֵמוֹת – 𐤁𐤄𐤌𐤅𐤕) – Hatalmas szárazföldi teremtmény – Elohim erejének szimbóluma • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Eloah (אֱלוֹהַּ – 𐤀𐤋𐤅𐤄) – Teremtő/Hatalmasság • Sháddáj (שַׁדַּי – 𐤔𐤃𐤉) – Mindenható • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve
Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026
1Tudod-e a kőszáli kecskék ellésének idejét,
megfigyeled-e a szarvasünők vajúdását?
2Megszámlálod-e a hónapokat, amíg beteljesednek,
és tudod-e ellésük idejét?
3Lehajolnak, megellik kicsinyeiket,
fájdalmaikat elbocsátják.
4Megerősödnek fiaik, felnőnek a mezőn,
kimennek, és nem térnek vissza hozzájuk.
5Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat,
és a vadszamár köteleit ki oldozta el?
6Amelynek a pusztaságot rendeltem otthonává,
és lakhelyeivé a sósföldet.
7Neveti a város zsivaját,
a hajcsár kiáltozásait nem hallja.
8Bejárja a hegyeket legelőjéért,
és minden zöld után kutat.
9Hajlandó-e a vadbivaly szolgálni téged,
vajon meghál-e jászolodnál?
10Odakötheted-e a vadbivalyt kötelével a barázdához,
vajon boronálja-e utánad a völgyeket?
11Bízol-e benne, mert nagy az ereje,
és ráhagyod-e a fáradságos munkádat?
12Hiszel-e benne, hogy visszahozza vetésedet,
és szérűdre betakarítja?
13A struccmadár szárnya vígan verdes,
vajon toll-e az és tollazat-e a kegyesé?
14Mert a földre hagyja tojásait,
és a poron melengeti.
15És elfelejti, hogy a láb összezúzhatja,
és a mező vadja eltaposhatja.
16Keményen bánik fiaival, mintha nem is övéi volnának,
hiába a fáradsága, mégsem retteg.
17Mert Eloah megfeledtette vele a bölcsességet,
és nem juttatott neki értelemből.
18Amikor a magasba csap fel,
neveti a lovat és lovasát.
19Te adsz-e a lónak erőt,
te ruházod-e fel nyakát sörénnyel?
20Te ugráltatod-e, mint a sáskát?
Horkantásának méltósága rettenet.
21Kapál a völgyben, és örvend erejének,
kivonul a fegyver elé.
22Neveti a rettegést, és nem retten meg,
és nem fordul vissza a kard elől.
23Fölötte zörög a tegez,
a lándzsa villogása és a dárda.
24Rengéssel és dühvel nyeli a földet,
és nem hiszi, hogy a kürt szava az.
25Valahányszor megszólal a kürt, azt mondja: hah!
és messziről szimatolja a harcot,
a vezérek dörgését és a riadót.
26A te értelmedből szárnyal-e az ölyv,
terjeszti ki szárnyait dél felé?
27A te parancsodra emelkedik-e magasra a sas,
és magasba rakja-e fészkét?
28Sziklán lakik és tanyázik,
a szikla fokán és a bércen.
29Onnan kémlel eledel után,
messzire látnak szemei.
30Fiókái vért hörpölnek,
és ahol elesettek vannak, ott van ő.
Szójegyzék: Eloah (אֱלוֹהַּ – 𐤀𐤋𐤅𐤄) – Teremtő/Hatalmasság
