[HU] Iyov 38

1És felelt Yahuwah Iyovnak a viharból,
és ezt mondta:

2Ki ez, aki elsötétíti a tervet
tudás nélküli szavakkal?

3Övezd hát föl, mint férfi, derekadat,
és kérdezlek téged, te pedig tudasd velem!

4Hol voltál, amikor a földnek alapot vetettem?
Mondd el, ha ismered az értelmet!

5Ki helyezte el a méreteit, ha tudod,
vagy ki feszített ki rá mérőzsinórt?

6Mire süllyesztettek talpai,
vagy ki vetette le sarokkövét,
7amikor együtt ujjongtak a hajnal csillagai,
és kiáltottak mind az Elohim fiai?

8És ki zárta el ajtókkal a tengert,
amikor kitört, a méhből kijött,
9amikor a felhőt tettem öltözetévé,
és a sűrű homályt pólyájává,

10és rászabtam határomat,
és zárat és ajtókat helyeztem rá,
11és ezt mondtam:
Eddig jössz, és tovább nem,
és itt vettetik gát büszke hullámaidnak!

12Napjaid óta parancsoltál-e a reggelnek,
tudattad-e a hajnallal a helyét,
13hogy megragadja a föld széleit,
és kirázassanak belőle a gonoszok?

14Átformálódik, mint az agyag a pecsét alatt,
és előállnak, mint egy öltözet.

15És megvonatik a gonoszoktól világosságuk,
és a fölemelt kar összetörik.

16Eljutottál-e a tenger forrásaihoz,
és a mélység mélyén jártál-e?

17Föltárultak-e előtted a halál kapui,
és a halálárnyék kapuit látod-e?

18Megfigyelted-e a föld széltében?
Mondd el, ha ismered az egészet!

19Melyik az út oda, ahol a világosság lakik,
és a sötétség, hol a helye,

20hogy elvinnéd határához,
és hogy értenéd a házához vezető ösvényeket?

21Tudod, hiszen akkor születtél,
és napjaid száma sok!

22Eljutottál-e a hó raktáraihoz,
és a jégeső raktárait látod-e,

23amelyet a szorongatás idejére tartogattam,
a harc és a háború napjára?

24Melyik az út, amelyen szétoszlik a világosság,
szétterül a keleti szél a földön?

25Ki hasított csatornát az áradatnak,
és utat a mennydörgés villámának,
26hogy esőt adjon a földre, ahol nincs ember,
a pusztára, amelyben nincs ember,

27hogy jóllakassa a pusztaságot és a sivatagot,
és kisarjassza a fű hajtását?

28Van-e az esőnek apja,
vagy ki nemzette a harmat cseppjeit?

29Kinek a méhéből jött ki a jég,
és az Egek dere, ki szülte azt?

30Mint a kő, úgy rejtőznek el a vizek,
és a mélység felszíne összezárul.

31Össze tudod-e kötni a Kimá köteleit,
vagy a Keszil bilincseit meg tudod-e oldani?

32Ki tudod-e hozni a Mazzárótot a maga idejében,
és az Ájist fiaival együtt tudod-e vezetni?

33Ismered-e az Egek rendelkezéseit?
Te szabod-e meg uralmát a földön?

34Fölemeled-e a felhőhöz hangodat,
hogy vizek bősége borítson el téged?

35Elküldöd-e a villámokat, hogy menjenek,
és mondják-e neked: Itt vagyunk?

36Ki helyezett a bensőbe bölcsességet,
vagy ki adott a szívnek értelmet?

37Ki számlálja meg bölcsességgel a fellegeket,
és az Egek tömlőit ki fekteti le,
38amikor a por szilárddá önti össze magát,
és a göröngyök egymáshoz tapadnak?

39Te ejtesz-e a nőstény oroszlánnak zsákmányt,
és az oroszlánkölykök étvágyát te töltöd-e be,
40amikor rejtekükben lapulnak,
a bozótban ülnek lesre?

41Ki készíti el a hollónak eledelét,
amikor fiókái Elhez kiáltanak,
és kóvályognak eledel híján?

Szójegyzék: Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Iyov (אִיּוֹב – 𐤀𐤉𐤅𐤁) – Jób • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve

[HU] Iyov 37

1Bizony, ettől is megremeg a szívem,
és kiszökken a helyéből.

2Halljátok, halljátok hangjának dörgését,
és a morajt, mely szájából jön ki.

3Az egész Egek alatt ereszti szabadon,
és villámfényét a föld széleire.

4Utána hang bömböl,
mennydörög fensége hangján,
és nem tartja vissza őket, amikor hangja hallatszik.

5Mennydörög El a hangjával csodálatosan,
nagy dolgokat tesz, amelyeket meg nem ismerünk.

6Mert a hónak mondja: Hullj a földre!
és az esőzápornak, és erejének záporesőinek.

7Minden ember kezét lepecsételi,
hogy megismerje minden ember, akit ő alkotott.

8És bemegy a vad a rejtekébe,
és tanyáin marad.

9A kamrából jön a szélvihar,
és a szóró-csillagzatok felől a hideg.

10El leheletétől jég adatik,
és a vizek szélessége szorosba szorul.

11Nedvességgel is megrakja a sűrű felleget,
szétszórja világosságának felhőjét.

12És az körös-körül forog az ő terelései szerint,
hogy megtegyék mindazt, amit parancsol nekik
a lakott földkerekség színén.

13Akár vesszőül, akár földjéért,
akár hűségszeretetül juttatja el azt.

14Figyelj erre, Iyov!
Állj meg, és értsd meg El csodáit!

15Tudod-e, amikor Eloah rájuk rendel,
és felragyogtatja felhőjének fényét?

16Tudod-e a sűrű felleg lebegéseit,
a tökéletes tudásúnak csodáit?

17Te, akinek ruhái melegek,
amikor a föld csendben van dél felől?

18Kiterítetted-e vele a fellegeket,
erősek, mint az öntött tükör?

19Tudasd velünk, mit mondjunk neki!
Nem tudunk rendezni a sötétség miatt.

20Elbeszélik-e neki, hogy beszélni fogok?
Vagy mondta-e valaki, hogy elnyeletik?

21És most nem látják a fényt,
bár ragyogó az a fellegekben,
de szél vonult át, és megtisztította őket.

22Észak felől arany jön,
Eloah fölött félelmetes fenség.

23Sháddájt nem találjuk meg,
nagy erőben és jogban,
és igazság sokaságában nem nyom el.

24Azért félik őt az emberek,
de ő nem néz a szív minden bölcsére.

Szójegyzék: Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Eloah (אֱלוֹהַּ – 𐤀𐤋𐤅𐤄) – Teremtő/Hatalmasság • Iyov (אִיּוֹב – 𐤀𐤉𐤅𐤁) – Jób • Sháddáj (שַׁדַּי – 𐤔𐤃𐤉) – Mindenható • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

[HU] Iyov 36

1És folytatta Elihu, és így szólt:

2Várj rám egy keveset, és kijelentem neked, mert még vannak szavak Eloahért.
3Messziről hozom tudásomat, és Alkotómnak igazságot adok.
4Mert valóban nem hazugság a beszédem, a tökéletes tudású van veled.
5Íme, El hatalmas, és nem vet meg; hatalmas a szív erejében.
6Nem tartja életben a gonoszt, de a nyomorultaknak igazságot ad.
7Nem vonja el az igaztól szemeit, hanem királyokkal a trónra ülteti őket örökre, és fölmagasodnak.

8És ha bilincsekbe kötözvék, megfogatnak a nyomorúság köteleivel,
9akkor tudtukra adja tettüket és vétkeiket, hogy fölfuvalkodtak.
10És megnyitja fülüket a fenyítésre, és azt mondja, hogy térjenek vissza a gonoszságtól.
11Ha hallgatnak rá és szolgálnak, napjaikat jóban végzik be, és éveiket gyönyörűségekben.
12De ha nem hallgatnak rá, dárda által vonulnak el, és tudás híján múlnak ki.

13És a szívükben hitetlenek haragot gyűjtenek, nem kiáltanak segítségért, amikor megkötözi őket.
14Ifjúságban hal meg a Nefeshük, és életeik a paráznák között.
15Megszabadítja a nyomorultat a nyomorúságában, és nyomorgatás által nyitja meg fülüket.
16És téged is kicsalt a szorongatás torkából tágas helyre, amely alatt nincs szorultság, és asztalodra tett étel tele zsíros étellel.
17De te a gonosz ítéletével vagy tele; ítélet és jog tartják fenn.

18Mert harag van — nehogy bőséggel csaljon el téged, és a nagy váltságdíj ne térítsen el!
19Felér-e gazdagságod, hogy ne légy szorultságban, és az erő minden megfeszítését?
20Ne sóvárogd azt az éjszakát, amikor a népek elragadtatnak helyükről!
21Vigyázz, ne fordulj a gonoszsághoz, mert ezt választottad a nyomorúság helyett!

22Íme, El fölmagasztosul az erejében; ki olyan tanítómester, mint ő?
23Ki rótta rá útját? És ki mondta: gonoszságot cselekedtél?
24Emlékezz, hogy magasztald tettét, amelyről énekeltek az emberek!
25Minden Ádám szemlélte azt; a halandó messziről tekinti.
26Íme, El nagy, és nem ismerjük meg; éveinek száma kifürkészhetetlen.

27Mert elvonja a vizek cseppjeit, esővé szűrődnek párájából,
28amelyet a fellegek ontanak, csepegtetnek a sok Ádámra.
29Megértheti-e valaki a felhő kiterítését, sátrának robaját?
30Íme, kiterítette rá fényét, és a tenger gyökereit beborította.
31Mert ezek által ítéli a népeket, eledelt ad bőséggel.

32Tenyereit fénnyel borítja, és parancsot ad ellene, hogy célba találjon.
33Hírt ad róla mennydörgése, a jószág is a fölkelő viharról.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Eloah (אֱלוֹהַּ – 𐤀𐤋𐤅𐤄) – Teremtő/Hatalmasság • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

[HU] Iyov 35

1És felelt Elihu, és ezt mondta:
2Ezt jognak gondoltad-e? Azt mondtad: Igazságom több, mint Elé.
3Mert ezt mondod: Mit használ neked? Mit nyerek vele, többet, mint a vétkemből?

4Én válaszolok neked szavakkal, és a barátaidnak veled együtt.
5Tekints az Egekre és láss, és nézd a fellegeket: magasabbak nálad.
6Ha vétkezel, mit teszel ellene? És ha sokasodnak bűneid, mit teszel neki?
7Ha igaz vagy, mit adsz neki, vagy mit kap kezedből?
8A magadfajta emberre tartozik gonoszságod, és az ember fiára igazságod.

9A sok elnyomás miatt kiáltanak, segítségért kiáltoznak a hatalmasok karja miatt.
10De nem mondja senki: Hol van Eloah, az én alkotóm, aki énekeket ad az éjszakában,
11aki tanít minket a föld állataiból, és az Egekre madaraiból tesz minket bölccsé?
12Ott kiáltanak, de ő nem válaszol, a gonoszok kevélysége miatt.
13Bizony hiábavalóságot nem hallgat meg El, és Sháddáj nem tekint rá.

14Még ha azt mondod is, hogy nem látod őt: az ítélet előtte van, és várj rá.
15De most, mivel haragja nem büntet, és nem vesz nagyon tudomást a kevélységről,
16azért Iyov hiábavalóságra nyitja száját, tudás nélkül szavakat szaporít.

Szójegyzék: Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elihu (אֱלִיהוּ – 𐤀𐤋𐤉𐤄𐤅) – Ő az én Elohim-om • Eloah (אֱלוֹהַּ – 𐤀𐤋𐤅𐤄) – Teremtő/Hatalmasság • Iyov (אִיּוֹב – 𐤀𐤉𐤅𐤁) – Jób • Sháddáj (שַׁדַּי – 𐤔𐤃𐤉) – Mindenható

[HU] Iyov 34

1Megszólalt Elihu, és ezt mondta:
2Halljátok, bölcsek, szavaimat, és ti, tudók, hallgassatok rám!
3Mert a fül szavakat vizsgál, ahogy az íny ízleli az ennivalót.
4Válasszuk ki magunknak a törvényt, ismerjük meg magunk között, mi a jó.
5Mert ezt mondta Iyov: Igaz vagyok, de El elvette igazságomat.
6Igazam ellenére hazugnak mondanak; gyógyíthatatlan a nyilam, bár nincs vétkem.
7Ki olyan férfi, mint Iyov, aki úgy issza a gúnyt, mint a vizeket,
8és társul a jogtalanság cselekvőivel, és jár a gonoszság embereivel?
9Mert ezt mondta: Nem használ a férfinak, ha kedvét leli Elohimban.

10Azért, szív emberei, hallgassatok rám! Távol legyen Eltól a gonoszság, és Sháddájtól a jogtalanság!
11Mert az ember cselekedetét fizeti meg neki, és a férfi útja szerint találtatja meg vele.
12Bizony, El nem cselekszik gonoszul, és Sháddáj nem ferdíti el a törvényt.
13Ki adott Őrá megbízást a föld felől, és ki helyezte rá az egész világot?
14Ha magára irányítaná szívét, szellemét és leheletét magához gyűjtené,
15egyszerre kilehelne minden test, és az ember a porhoz térne vissza.

16Ha van értelmed, halld ezt, figyelj szavaim hangjára!
17Hát kormányozhat-e, aki gyűlöli a törvényt? Vagy elítéled a hatalmas Igazat?
18Aki azt mondja a királynak: Semmirekellő! — a nemeseknek: Gonosz!
19Aki nem fogadja el a fejedelmek arcait, és nem ismeri el a gazdagot a nincstelennel szemben, mert mindnyájan kezei műve.
20Egy pillanat alatt meghalnak, az éjszaka közepén; megrendül a nép és elmúlik, és eltávolítják a hatalmast nem kéz által.

21Mert szemei a férfi útjain vannak, és minden lépését látja.
22Nincs sötétség és nincs halálárnyék, ahol elrejtőzhetnének a jogtalanság cselekvői.
23Mert nem az emberre helyez tovább, hogy Elhez menjen ítéletre.
24Összetöri a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít a helyükre.
25Ezért ismeri tetteiket, és felforgatja őket éjjel, és összezúzatnak.

26Gonoszok helyett csapja le őket azon a helyen, ahol látják,
27mivel elfordultak mögüle, és semelyik útjával nem törődtek,
28hogy eljuttassák hozzá a nincstelen kiáltását — és a nyomorultak kiáltását meghallja.
29Ha ő nyugton marad, ki marasztalhat el? És ha elrejti arcait, ki láthatja meg? — és nép fölött és ember fölött egyaránt,
30hogy ne uralkodjék hitetlen ember, hogy ne legyenek a nép tőrei.

31Mert Elhez mondja-e valaki: Elviseltem, nem fogok megrontani;
32amit nem látok, taníts meg te arra; ha jogtalanságot cselekedtem, nem teszem többé?
33A te szándékod szerint fizessen-e meg, hogy te megveted? Mert te választasz, nem én; amit tudsz, azt szóld!
34A szív emberei mondják majd nekem, és a bölcs férfi, aki hallgat rám:
35Iyov nem tudással beszél, és szavai nem értelemmel valók.
36Bárcsak vizsgáltatnék Iyov mindvégig, a jogtalanság emberei közt adott válaszaiért!
37Mert vétkéhez hűtlenséget told; közöttünk csapkod, és sokasítja mondásait El felé.

Szójegyzék: El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Iyov (אִיּוֹב – 𐤀𐤉𐤅𐤁) – Jób • Sháddáj (שַׁדַּי – 𐤔𐤃𐤉) – Mindenható • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Test (בָּשָׂר- 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim

Pin It on Pinterest