[HU] Yonáh 4

1Ez pedig nagy rosszként esett Yonáhnak, és haragra gyúlt. 2És imádkozott Yahuwahhoz, és mondta: Ó, Yahuwah! Nemde ez volt az én beszédem, amíg még a magam Ádámáhján voltam? Azért siettem előre Társhishba menekülni, mert tudtam, hogy te kegyelmes és irgalmas El vagy, türelmed hosszú és nagy a Cheszeded – Hűségszereteted, és megbánod a rosszat. 3És most, Yahuwah, vedd el, kérlek, az én Nefeshhemet tőlem, mert jobb az én halálom, mint az én életeim. 4És mondta Yahuwah: Jól van-e, hogy haragra gyúltál? 5És kiment Yonáh a városból, és letelepedett a várostól keletre, és csinált ott magának egy kunyhót, és leült alatta az árnyékban, amíg meglátja, mi lesz a városban.

6És rendelt YahuwahElohim egy Kikájont, és az felnőtt Yonáh fölé, hogy árnyék legyen a feje fölött, hogy megmentse őt az ő rosszától; és örült Yonáh a Kikájonnak nagy örömmel. 7És rendelt az Elohim egy férget, amikor felkelt a hajnal másnap, és az megszúrta a Kikájont, és az elszáradt. 8És lett, amikor felragyogott a nap, hogy rendelt az Elohim egy tikkasztó keleti Ruáchot, és tűzött a nap Yonáh fejére, és ő elalélt; és kívánta az ő Nefeshhének, hogy meghaljon, és mondta: Jobb az én halálom, mint az én életeim. 9És mondta az Elohim Yonáhnak: Jól van-e, hogy haragra gyúltál a Kikájon miatt? És mondta: Jól van, hogy haragra gyúltam, mindhalálig. 10És mondta Yahuwah: Te szántad a Kikájont, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél, amely egy éjjel támadt, és egy éjjel elveszett; 11én pedig ne szánjam Ninveht, a nagy várost, amelyben több van mint tizenkétszer tízezer Ádám, akik nem tudnak különbséget tenni a jobbjuk és a baljuk között, és sok állat is?

Szójegyzék: Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Cheszed (חֶסֶד – 𐤇𐤎𐤃) – Hűségszeretet/Szövetségi hűség • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Kikájon (קִיקָיוֹן – 𐤒𐤉𐤒𐤉𐤅𐤍) – Csodafa/ricinus – egynyári árnyékadó növény • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ninveh (נִינְוֵה – 𐤍𐤉𐤍𐤅𐤄) – Áshur birodalmi fővárosa • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Társhish (תַּרְשִׁישׁ – 𐤕𐤓𐤔𐤉𐤔) – Berill/Krizolit – a Choshen 10. köve • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yonáh (יוֹנָה – 𐤉𐤅𐤍𐤄) – Galamb – a próféta neve – Jónás

[HU] Yonáh 3

1És lett Yahuwah szava Yonáhhoz másodszor, mondván: 2Kelj fel, menj Ninvehbe, a nagy városba, és kiáltsd felé azt a kiáltást, amelyet én szólok hozzád! 3És fölkelt Yonáh, és elment Ninvehbe Yahuwah szava szerint. És Ninveh nagy városa volt Elohimnak: három nap járás. 4És Yonáh kezdett bemenni a városba egynapi járásra, és kiáltott, és mondta: Még negyven nap, és Ninveh felforgattatik!

5És hittek Ninveh emberei Elohimban, és böjtöt kiáltottak, és zsákokat öltöttek, nagyjuktól kicsinyükig. 6És elért a dolog Ninveh királyához, és fölkelt trónjáról, és levetette magáról palástját, és zsákot borított magára, és a hamuba ült. 7És kikiáltatta, és mondatta Ninvehben a király és nagyjai rendeletéből, mondván: Az Ádám és az állat, a marha és a juh ne kóstoljanak semmit, ne legeljenek, és vizeket ne igyanak! 8És borítsanak zsákokat magukra az Ádám és az állat, és kiáltsanak Elohimhoz erősen, és térjenek meg, ki-ki az ő gonosz útjáról, és az erőszaktól, amely tenyereikben van. 9Ki tudja, talán megfordul és megbánja HáElohim, és visszatér izzó haragjától, és nem veszünk el.

10És látta HáElohim az ő tetteiket, hogy megtértek gonosz útjukról, és megbánta HáElohim a gonoszt, amelyről szólt, hogy megteszi nekik, és nem tette meg.

Szójegyzék: Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ninveh (נִינְוֵה – 𐤍𐤉𐤍𐤅𐤄) – Áshur birodalmi fővárosa • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yonáh (יוֹנָה – 𐤉𐤅𐤍𐤄) – Galamb – a próféta neve – Jónás

[HU] Yonáh 2

1Yahuwah pedig odarendelt egy nagy halat, hogy lenyelje Yonáht,
és Yonáh a hal beleiben volt három nap és három éjjel.

2Ekkor imádkozott Yonáh Yahuwahhoz, Elohimjához
a hal beleiből.

3És így szólt:
Szorultságomból Yahuwahhoz kiáltottam,
és ő felelt nekem.
She’ol méhéből kiáltottam segítségért,
te meghallottad hangomat.

4A mélységbe vetettél, a tengerek szívébe,
és folyó vett körül engem.
Minden habod és hullámod átcsapott fölöttem.

5Én pedig azt mondtam: elvettettem szemeid elől,
mégis újra tekintek szent Heikhálod felé.

6Körülvettek engem a vizek a Nefeshig,
mélység vett körül engem,
hínár tekeredett a fejemre.

7A hegyek alapjaiig szálltam le,
a ország, annak zárai mögöttem örökre,
de felhoztad a veremből életeimet,
Yahuwah, Elohimom!

8Amikor elcsüggedt bennem a Nefeshem,
Yahuwahra emlékeztem,
és eljutott hozzád imádságom,
szent Heikhálodba.

9Akik a hamisság hiábavalóságait őrzik,
elhagyják hűségszeretetüket.

10Én pedig hálaadás hangjával áldozok neked,
amit megfogadtam, teljesítem.
A szabadulás Yahuwahé!

11És szólt Yahuwah a halnak,
és az kivetette Yonáht a szárazföldre.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Heikhál (הֵיכָל – 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • She’ol (שְׁאוֹל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Alvilág/A holtak birodalma – a halál utáni lét helye • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yonáh (יוֹנָה – 𐤉𐤅𐤍𐤄) – Galamb – a próféta neve – Jónás

[HU] Yonáh 1

1Így lett Yahuwah Igéje Yonáhhoz, Ámitáj fiához, mondván: 2Kelj föl, menj Ninvehbe, a nagy városba, és kiálts ellene, mert feljött gonoszságuk arcaim elé! 3De fölkelt Yonáh, hogy Társhishba meneküljön Yahuwah arcai elől. Lement Yáfoba, és talált egy hajót, amely Társhishba ment; megadta a bérét, és leszállt rá, hogy velük menjen Társhishba, Yahuwah arcai elől.

4De Yahuwah nagy szelet hajított a tengerre, és nagy vihar lett a tengeren, és a hajó már-már összetörni készült. 5Megféltek a hajósok, és kiáltottak, ki-ki a maga elohimjához, és a hajóban levő holmikat a tengerbe hajították, hogy könnyítsenek magukon. Yonáh pedig lement a hajó mélyébe, lefeküdt, és mély álomba merült. 6Odalépett hozzá a hajóskapitány, és így szólt hozzá: Mi van veled, alvó? Kelj föl, kiálts Elohimodhoz! Talán gondol ránk HáElohim, és nem veszünk el. 7És szóltak, ki-ki a társához: Gyertek, vessünk sorsot, hadd tudjuk meg, ki miatt ért minket ez a baj! Sorsot vetettek, és a sors Yonáhra esett. 8Akkor így szóltak hozzá: Mondd el nekünk, ki miatt ért minket ez a baj? Mi a foglalkozásod, és honnan jössz? Mi a földed, és melyik népből való vagy? 9Ő pedig így szólt hozzájuk: Ivri vagyok én; és Yahuwaht, az Egekre Elohimját félem, aki alkotta a tengert és a szárazat. 10Akkor az emberek nagy félelemmel féltek, és így szóltak hozzá: Mit tettél?! Mert megtudták az emberek, hogy Yahuwah arcai elől menekül, mert elmondta nekik. 11És így szóltak hozzá: Mit tegyünk veled, hogy lecsendesedjék fölöttünk a tenger? Mert a tenger egyre viharzott. 12Ő pedig így szólt hozzájuk: Emeljetek föl, és hajítsatok a tengerbe, akkor lecsendesedik fölöttetek a tenger; mert tudom én, hogy énmiattam van rajtatok ez a nagy vihar. 13Az emberek pedig ástak (erőlködve eveztek), hogy visszatérjenek a szárazra, de nem bírtak, mert a tenger egyre viharzott ellenük. 14Ekkor Yahuwahhoz kiáltottak, és így szóltak: Ó, Yahuwah, kérünk, ne vesszünk el ennek az embernek a Nefeshe miatt, és ne helyezz ránk ártatlan vért; mert te, Yahuwah, ahogyan akartad, úgy tetted!

15Azzal fölemelték Yonáht, és a tengerbe hajították; a tenger pedig megállt tombolásától. 16És az emberek nagy félelemmel félték Yahuwaht, áldozatot áldoztak Yahuwahnak, és fogadalmakat fogadtak.

Szójegyzék: Ámitáj (אֲמִתַּי – 𐤀𐤌𐤕𐤉) – Yonáh próféta apja • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ivri (עִבְרִי – 𐤏𐤁𐤓𐤉) – Héber/Átkelő/Túlsó parti; többes szám: Ivrik – Yiszrá’El fiainak egyik önmegnevezése • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Ninveh (נִינְוֵה – 𐤍𐤉𐤍𐤅𐤄) – Áshur birodalmi fővárosa • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Társhish (תַּרְשִׁישׁ – 𐤕𐤓𐤔𐤉𐤔) – Berill/Krizolit – a Choshen 10. köve • Yáfo (יָפוֹ – 𐤉𐤐𐤅) – Szép/Jaffa – pogány főníciai kikötőváros • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yonáh (יוֹנָה – 𐤉𐤅𐤍𐤄) – Galamb – a próféta neve – Jónás

[HU] Ámosz 9

1Láttam Ádonájt a Mizbeáchnál ➣ az Oltárnál állni, és ezt mondta:

Üsd meg az oszlopfőt, hogy megrendüljenek a küszöbök,
és törd össze őket mindnyájuk fejére,
maradékukat pedig fegyverrel ölöm meg.
Nem fut el közülük a futó,
és nem menekül meg közülük a menekülő.

2Ha a Sheolba ássák be magukat,
onnan is ragadja ki őket a kezem,
és ha az Egekbe szállnak fel,
onnan is hozom le őket.

3És ha a Kármel tetején rejtőznek el,
onnan is kutatom fel és veszem el őket,
és ha elrejtőznek szemeim elől a tenger fenekén,
onnan is parancsolom a kígyónak, és megmarja őket.

4És ha fogságba mennek ellenségeik előtt,
onnan is parancsolom a fegyvernek, és megöli őket,
és rájuk vetem szemeimet rosszra és nem jóra.

5És Ádonáj Yahuwah Tzeváot,
aki megérinti a földet, és megolvad az,
és gyászol minden benne lakó,
és felemelkedik az egésze, mint a Folyam,
és lesüllyed, mint Mitzráyim Folyama.

6Aki az Egekben építi fel lépcsőit,
és kötegét a földön alapozta meg,
aki szólítja a tenger vizeit,
és kiönti azokat a föld színére:
Yahuwah az ő neve!

7Nem olyanok vagytok-e nekem, mint a Kushim fiai,
Yiszrá’El fiai?

így szól Yahuwah.

Nemde Yiszrá’Elt hoztam fel Mitzráyim földjéről,
és a Pelishtimet Káftorból,
és Arámot Kirből?

8Íme Ádonáj Yahuwah szemei
a vétkes királyságon vannak,
és kipusztítom azt a föld színéről.
Csakhogy nem pusztítom ki egészen Yá’ákov házát

így szól Yahuwah.

9Mert íme, én parancsolok,
és megrázom minden nép között Yiszrá’El házát,
ahogy a rostában ráznak,
és nem esik szem a földre.

10Fegyver által halnak meg népem minden vétkesei,
akik azt mondják:
Nem ér közel, és nem ér el hozzánk a rossz.

11Azon a napon felállítom Dávid ledőlt sátrát,
és berekesztem réseiket, és romjait felállítom,
és felépítem azt, mint az ősidők napjaiban,

12hogy birtokba vegyék Edom maradékát
és minden népet, amely fölött nevemet szólították

így szól Yahuwah, aki ezt cselekszi.

13Íme, napok jönnek – így szól Yahuwah,
amikor a szántó az aratóhoz ér,
és a szőlőtaposó a magvetőhöz,
és a hegyek mustot csepegtetnek,
és minden halom megolvad.

14És jóra fordítom népemnek, Yiszrá’Elnek fogságát,
és felépítik az elpusztult városokat, és laknak bennük,
és szőlőket ültetnek, és isszák azok borát,
és kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét.

15És elültetem őket földjükön,
és nem szakíttatnak ki többé földjükről,
amelyet nekik adtam,

mondja Yahuwah,
a te Elohimod.

Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Arám (אֲרָם – 𐤀𐤓𐤌) – Szíriai térséget/népet jelölő héber név • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Edom (אֱדוֹם – 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Folyam (יְאוֹר – 𐤉𐤀𐤅𐤓) – Ye’or (itt: a Nílus) • Káftor (כַּפְתֹּר – 𐤊𐤐𐤕𐤓) – gomb/korona (Kréta?) • Kármel (כַּרְמֶל – 𐤊𐤓𐤌𐤋) – Gyümölcsöskert – hegység és terület • Kir (קִיר – 𐤒𐤉𐤓) – Fal/Erőd – távoli terület • Kushi (כּוּשִׁי – 𐤊𐤅𐤔𐤉) – Etióp/Kúsita • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom – szorítások • Mizbeách (מִזְבֵּחַ – 𐤌𐤆𐤁𐤇) – Oltár • Pelishti (פְּלִשְׁתִּי – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉) – Filiszteus/Betolakodó • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Sheol (שְׁאוֹל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Holtak hazája/Alvilág • Tzeváot (צְבָאוֹת – 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek – Yahuwah jelzője • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa

Pin It on Pinterest