[HU] Bereshit 30

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Ráchel látta, hogy nem szült Yá’ákovnak, és féltékeny lett Ráchel a lánytestvérére, és ezt mondta Yá’ákovnak: Adj nekem fiakat, mert ha nem, meghalok! ²Akkor fellángolt Yá’ákov haragja Ráchel ellen, és ezt mondta: Vajon Elohim helyében vagyok-e én, aki megvonta tőled a méh gyümölcsét? ³Ő pedig ezt mondta: Itt van szolgálóm, Bilháh, menj be hozzá, hadd szüljön a térdeimre, hogy felépüljek én is őáltala. ⁴Odaadta neki Bilháht, a szolgálóját, feleségül, és bement hozzá Yá’ákov. ⁵Teherbe esett Bilháh, és fiút szült Yá’ákovnak. ⁶Akkor ezt mondta Ráchel: Megítélt engem Elohim, és meg is hallgatta a hangomat, és adott nekem fiút. Ezért nevezte el a nevét Dánnak. ⁷Megint teherbe esett, és másik fiút szült Bilháh, Ráchel szolgálója, Yá’ákovnak. ⁸Akkor ezt mondta Ráchel: Elohim-küzdelmekkel küzdöttem a lánytestvéremmel, és felül is kerekedtem. Ezért nevezte el a nevét Náftálinak.

⁹Látta Leáh, hogy abbahagyta a szülést, és fogta Zilpáht, a szolgálóját, és odaadta őt Yá’ákovnak feleségül. ¹⁰És szült Zilpáh, Leáh szolgálója, Yá’ákovnak fiút. ¹¹Akkor ezt mondta Leáh: Megjött a szerencse! Ezért nevezte el a nevét Gádnak. ¹²És szült Zilpáh, Leáh szolgálója, másik fiút Yá’ákovnak. ¹³Akkor ezt mondta Leáh: Boldogságomra, mert boldognak mondanak engem a leányok! Ezért nevezte el a nevét Áshernak.

¹⁴Elment Reuven a búzaaratás napjaiban, és talált mandragórákat a mezőn, és elvitte azokat Leáhnak, az anyjának. Akkor ezt mondta Ráchel Leáhnak: Adj, kérlek, nekem a fiad mandragóráiból. ¹⁵Ő pedig ezt mondta neki: Kevés-e, hogy elvetted a férjemet, hogy a fiam mandragóráit is el akarod venni? Akkor ezt mondta Ráchel: Ezért feküdjön veled ma éjjel a fiad mandragóráiért. ¹⁶Megjött Yá’ákov a mezőről este, és kiment Leáh elébe, és ezt mondta: Hozzám jössz be, mert bérbe vettelek a fiam mandragóráiért. És vele feküdt azon az éjszakán. ¹⁷Meghallgatta Elohim Leáht, és teherbe esett, és szült Yá’ákovnak ötödik fiút. ¹⁸Akkor ezt mondta Leáh: Megadta Elohim a béremet, amiért szolgálómat adtam a férjemnek. Ezért nevezte el a nevét Yiszákhárnak. ¹⁹Megint teherbe esett Leáh, és szült hatodik fiút Yá’ákovnak. ²⁰Akkor ezt mondta Leáh: Megajándékozott engem Elohim jó ajándékkal; ezúttal nálam fog lakozni a férjem, mert szültem neki hat fiút. Ezért nevezte el a nevét Z’vulunnak. ²¹Azután leányt szült, és elnevezte a nevét Dináhnak.

²²Megemlékezett Elohim Ráchelről, meghallgatta őt Elohim, és megnyitotta a méhét. ²³Teherbe esett, és fiút szült, és ezt mondta: Összegyűjtötte Elohim a gyalázatomat. ²⁴És elnevezte a nevét Yoszefnek, mondván: Tegyen hozzá Yáhuwáh nekem másik fiút.

²⁵És történt, amikor megszülte Ráchel Yoszefet, ezt mondta Yá’ákov Lávánnak: Bocsáss el engem, hadd menjek el a helyemre és a földemre. ²⁶Add ide a feleségeimet és a gyermekeimet, akikért szolgáltalak téged, hadd menjek el, mert te tudod a szolgálatomat, amellyel szolgáltalak téged. ²⁷Akkor ezt mondta neki Láván: Ha, kérlek, kegyet találtam a szemedben — jelekből láttam, hogy megáldott engem Yáhuwáh teérted. ²⁸És ezt mondta: Jelöld meg a béredet rajtam, és megadom. ²⁹Ő pedig ezt mondta neki: Te tudod, hogyan szolgáltalak téged, és mivé lett a jószágod velem. ³⁰Mert kevés volt az, amid az érkezésem előtt volt, és kiterjedt sokasággá, és megáldott téged Yáhuwáh a lábam nyomán. Most pedig mikor cselekszem én is a magam házáért? ³¹Akkor ezt mondta: Mit adjak neked? Yá’ákov pedig ezt mondta: Ne adj nekem semmit. Ha megteszed nekem ezt a dolgot, megint legeltetem a nyájadat, őrzöm: ³²Végigjárom ma egész nyájadat, eltávolítva onnan minden pettyes és tarka jószágot, és minden sötét jószágot a juhok között, meg a tarkát és a pettyest a kecskék között; és ez lesz a bérem. ³³És tanúskodni fog mellettem az igazságom a holnapi napon, amikor eljössz a bérem fölött elém: minden, ami nem pettyes és tarka a kecskék között, és barna a juhok között, az lopott nálam. ³⁴Akkor ezt mondta Láván: Igen, bárcsak a szavad szerint lenne. ³⁵És eltávolította azon a napon a csíkos és tarka bakokat, és minden pettyes és tarka kecskét, mindent, amelyen fehérség volt, és minden barnát a juhok között, és a fiai kezébe adta. ³⁶És háromnapi utat tett maga és Yá’ákov közé; Yá’ákov pedig legeltette Láván megmaradt nyáját.

³⁷Akkor vett magának Yá’ákov friss nyárfa-, mandulafa- és platánfavesszőt, és fehér csíkokat hántott beléjük, kihántva a fehérséget, amely a vesszőkön volt. ³⁸És odaállította a vesszőket, amelyeket meghántott, az itatóvályúkba, a vízcsatornákba, ahová jött a nyáj inni, a nyájjal szemben; és gerjedeztek, amikor jöttek inni. ³⁹Gerjedezett a nyáj a vesszők felé, és ellett a nyáj csíkosakat, pettyeseket és tarkákat. ⁴⁰A bárányokat pedig külön választotta Yá’ákov, és a nyáj arcait a csíkos és minden sötét felé fordította Láván nyájában; és külön rakott magának nyájakat, és nem tette őket Láván nyája mellé. ⁴¹És történt, valahányszor gerjedezett az erős nyáj, odatette Yá’ákov a vesszőket a nyáj szeme elé a vályúkba, hogy gerjedezzenek a vesszők felé. ⁴²De amikor satnya volt a nyáj, nem tette oda; és lettek a satnyák Lávánéi, az erősek pedig Yá’ákovéi. ⁴³És kiterjedt az ember nagyon-nagyon, és lett neki sok nyája, meg szolgálói és szolgái, és tevéi és szamarai.

Szójegyzék: Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ásher (אָשֵׁר – 𐤀𐤔𐤓) – Boldog – Yá’ákov fia [köve: a Társhish] • Bilháh (בִּלְהָה – 𐤁𐤋𐤄𐤄) – Rémület/Együgyű • Dán (דָּן – 𐤃𐤍) – Bíró/Ítélet – Yá’ákov fia [köve: a Leshem] • Dináh (דִּינָה – 𐤃𐤉𐤍𐤄) – Ítélet/Igazságszolgáltatás • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Gád (גָּד – 𐤂𐤃) – Szerencse/Csapat – Yá’ákov fia [köve: az Áchlámáh] • Láván (לָבָן – 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Leáh (לֵאָה – 𐤋𐤀𐤄) – Fáradt/Tehén • Náftáli (נַפְתָּלִי – 𐤍𐤐𐤕𐤋𐤉) – Küzdelmem – Yá’ákov fia [köve: a Shevo] • Ráchel (רָחֵל – 𐤓𐤇𐤋) – Ráhel/Anyajuh • Reuven (אָשֵׁר – 𐤀𐤔𐤓) – Boldog – Yá’ákov fia [köve: az Odem] • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yiszákhár (יִשָּׂשכָר – 𐤉𐤔𐤔𐤊𐤓) – Jutalom/Bér – Yá’ákov fia [köve: a Szápir] • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon – Yá’ákov fia [köve: Shohám] • Zilpáh (זִלְפָּה – 𐤆𐤋𐤐𐤄) – Csepp/Folyás • Z’vulun (זְבוּלֻן – 𐤆𐤁𐤅𐤋𐤍) – Lakóhely – Yá’ákov fia [köve: a Yáhálom]

[HU] Bereshit 29

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Yá’ákov fölemelte lábait, és elment a keleti fiak földjére. ²És látta, és íme, egy kút a mezőn, és íme, ott három juhnyáj heverészik mellette, mert abból a kútból itatták a nyájakat; és a kő nagy volt a kút száján. ³És odagyűltek oda mind a nyájak, és elgördítették a követ a kút szájáról, és megitatták a juhokat, és visszafordították a követ a kút szájára, a helyére. ⁴És mondta nekik Yá’ákov: testvéreim, honnan valók vagytok? És mondták: Cháránból valók vagyunk. ⁵És mondta nekik: Ismeritek-e Lávánt, Náchor fiát? És mondták: Ismerjük. ⁶És mondta nekik: Shálomja van-e? És mondták: Shálom; és íme, Ráchel, a leánya, jön a juhokkal. ⁷És mondta: Íme, még nagy a nap, nincs itt az ideje begyűjteni a jószágot; itassátok meg a juhokat, és menjetek, legeltessetek. ⁸És mondták: Nem tehetjük, amíg össze nem gyűlnek mind a nyájak, és el nem gördítik a követ a kút szájáról; akkor megitatjuk a juhokat.

⁹Még beszélt velük, és Ráchel megjött a juhokkal, amelyek az apjáéi voltak, mert ő legeltette azokat. ¹⁰És lett, amikor meglátta Yá’ákov Ráchelt, Lávánnak, anyja testvérének a leányát, és Lávánnak, anyja testvérének a juhait, odalépett Yá’ákov, és elgördítette a követ a kút szájáról, és megitatta Lávánnak, anyja testvérének a juhait. ¹¹És megcsókolta Yá’ákov Ráchelt, és fölemelte hangját, és sírt. ¹²És megmondta Yá’ákov Ráchelnek, hogy ő az apjának testvére, és hogy Rivkáh fia ő; és a leány elszaladt, és megmondta az apjának. ¹³És lett, amikor Láván meghallotta a hírét Yá’ákovnak, húga fiának, eléje futott, és megölelte, és megcsókolta, és bevitte a házába; és ő elbeszélte Lávánnak mind ezeket a dolgokat. ¹⁴És mondta neki Láván: Bizony, csontom és húsom vagy te. És lakott nála egy hónap napjaiig.

¹⁵És mondta Láván Yá’ákovnak: Vajon, mert testvérem vagy, ingyen szolgálsz nekem? Mondd meg nekem, mi a béred? ¹⁶És Lávánnak két leánya volt; a nagyobbik neve Leáh, és a kisebbik neve Ráchel. ¹⁷És Leáh szemei gyengék voltak, de Ráchel szép termetű és szép tekintetű volt. ¹⁸És szerette Yá’ákov Ráchelt, és mondta: Szolgálok neked hét évet Ráchelért, a kisebbik leányodért. ¹⁹És mondta Láván: Jobb, hogy neked adom őt, mint hogy más férfinak adjam; maradj nálam. ²⁰És szolgált Yá’ákov Ráchelért hét évet, és olyanok voltak a szemében, mint néhány nap, szeretetében iránta.

²¹És mondta Yá’ákov Lávánnak: Add ide a feleségemet, mert beteltek a napjaim, hadd menjek be hozzá. ²²És összegyűjtötte Láván annak a helynek minden emberét, és lakomát rendezett. ²³És lett este, és fogta a leányát, Leáht, és bevitte hozzá; és bement hozzá. ²⁴És Láván neki adta Zilpáht, a szolgálóját, Leáhnak, a leányának, szolgálóul. ²⁵És lett reggel, és íme, ő Leáh! És mondta Lávánnak: Mit tettél velem? Hát nem Ráchelért szolgáltam nálad? És miért csaptál be engem? ²⁶És mondta Láván: Nem tesznek így a mi helyünkön, hogy a fiatalabbat az elsőszülött előtt adják. ²⁷Töltsd be ennek a hetét, és odaadjuk neked amazt is a szolgálatért, amellyel szolgálsz nálam még másik hét évet.

²⁸És úgy tett Yá’ákov, és betöltötte ennek a hetét; és odaadta neki Ráchelt, a leányát, feleségül. ²⁹És Láván neki adta Bilháht, a szolgálóját, Ráchelnek, a leányának, szolgálóul. ³⁰És bement Ráchelhez is, és szerette Ráchelt is, jobban, mint Leáht; és szolgált nála még másik hét évet.

³¹És látta Yáhuwáh, hogy Leáh gyűlölt volt, és megnyitotta a méhét; Ráchel pedig meddő volt. ³²És teherbe esett Leáh, és fiút szült, és elnevezte őt Reuvennek, mert azt mondta: Mert látta Yáhuwáh a nyomorúságomat, mert most szeretni fog engem a férjem. ³³És ismét teherbe esett, és fiút szült, és azt mondta: Mert meghallotta Yáhuwáh, hogy gyűlölt vagyok én, és nekem adta ezt is; és elnevezte őt Shim’onnak. ³⁴És ismét teherbe esett, és fiút szült, és azt mondta: Most, ez egyszer ragaszkodni fog hozzám a férjem, mert három fiút szültem neki; ezért nevezte el őt Levinek. ³⁵És ismét teherbe esett, és fiút szült, és azt mondta: Ez egyszer dicsőítem Yáhuwáht; ezért nevezte el őt Yáhu’Dáhnak. És abbahagyta a szülést.

Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bilháh (בִּלְהָה – 𐤁𐤋𐤄𐤄) – Rémület/Együgyű • Chárán (חָרָן – 𐤇𐤓𐤍) – Hegyi vidék/Száraz (város • Láván (לָבָן – 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Leáh (לֵאָה – 𐤋𐤀𐤄) – Fáradt/Tehén • Levi (לֵוִי – 𐤋𐤅𐤉) – csatlakozó – Yá’ákov fia, a papi/szolgáló törzs [köve: a Báreket] • Náchor (נָחוֹר – 𐤍𐤇𐤅𐤓) – Horkoló/Szuszogó – Ávráhám testvére, Terách fia • Ráchel (רָחֵל – 𐤓𐤇𐤋) – Ráhel/Anyajuh • Rákot (רַכּוֹת – 𐤓𐤊𐤅𐤕) – Gyengéd/Lágy • Rivkáh (רִבְקָה – 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka/Megkötő • Reuven (אָשֵׁר – 𐤀𐤔𐤓) – Boldog – Yá’ákov fia [köve: az Odem] • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Békesség/Teljesség/Jólét/Épség • Shim’on (שִׁמְעוֹן – 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá’ákov fia [köve: a Pitdáh] • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Zilpáh (זִלְפָּה – 𐤆𐤋𐤐𐤄) – Csepp/Folyás

[HU] Bereshit 28

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Ekkor Yitzchák szólította Yá’ákovot, megáldotta, és megparancsolta neki, ezt mondva: Nem fogsz feleséget venni a Kená’áni leányai közül! ²Kelj fel, menj Pádán-Árámba, anyád apjának, Betu’Elnek a házába, és onnan végy magadnak feleséget anyád testvérének, Lávánnak a leányai közül! ³El-Sháddáj pedig áldjon meg téged, tegyen termékennyé és sokasítson meg, és népek gyülekezésévé légy. ⁴És adja neked Ávráhám áldását, neked és utódodnak veled együtt, hogy birtokba vedd jövevénységed földjét, amelyet Elohim adott Ávráhámnak.

⁵Így bocsátotta el Yitzchák Yá’ákovot, ő pedig elment Pádán-Árámba, az árámi Lávánhoz, Betu’El fiához, Rivkáhnak, Yá’ákov és Eszáv anyjának a testvéréhez.

⁶Látta Eszáv, hogy Yitzchák megáldotta Yá’ákovot, és elküldte Pádán-Árámba, hogy onnan vegyen magának feleséget, és hogy amikor megáldotta, megparancsolta neki, ezt mondva: Nem fogsz feleséget venni a Kená’áni leányai közül; ⁷és hogy Yá’ákov hallgatott apjára és anyjára, és elment Pádán-Árámba. ⁸Látta hát Eszáv, hogy rosszak a Kená’áni leányai apja, Yitzchák szemében. ⁹Elment ezért Eszáv Yishmá’Elhez, és feleségül vette addigi feleségein felül Máchálátot, Ávráhám fiának, Yishmá’Elnek a leányát, Neváyot lánytestvérét, magának feleségül.

¹⁰Yá’ákov kiment Be’er-Shevából, és Chárán felé ment. ¹¹Rátalált egy helyre, és ott töltötte az éjszakát, mert lement a nap. Fogott a hely kövei közül, a feje alá tette, és lefeküdt azon a helyen. ¹²És álmot látott: és íme, egy létra volt a földre állítva, teteje pedig az Egekig érő, és íme, Elohim Málákhimja szállnak fel és szállnak le rajta. ¹³És íme, Yáhuwáh állt fölötte, és ezt mondta: Én vagyok Yáhuwáh, atyádnak, Ávráhámnak Elohima, és Yitzchák Elohima! A földet, amelyen fekszel, neked adom és utódodnak. ¹⁴És utódod olyan lesz, mint a föld pora, és kitörsz nyugatra és keletre, északra és délre, és áldást nyer benned és utódodban a föld minden nemzetsége. ¹⁵És íme, én veled vagyok, és megőrizlek mindenütt, ahova mész, és visszahozlak erre a földre, mert nem hagylak el, amíg meg nem teszem, amit mondtam neked.

¹⁶Yá’ákov fölébredt álmából, és ezt mondta: Bizony, Yáhuwáh van ezen a helyen, és én nem tudtam! ¹⁷Félt, és ezt mondta: Milyen félelmes ez a hely! Nem más ez, mint Beit–Elohim [Elohim háza], és ez az Egek kapuja.

¹⁸Yá’ákov korán fölkelt reggel, fogta a követ, amelyet a feje alá tett, fölállította emlékoszlopnak, és olajat öntött a tetejére. ¹⁹És elnevezte annak a helynek a nevét Beit-Elnek; de Luz volt a város neve azelőtt. ²⁰És fogadalmat fogadott Yá’ákov, ezt mondva: Ha velem lesz Elohim, és megőriz ezen az úton, amelyen járok, és ad nekem kenyeret enni és ruhát fölvenni, ²¹és Shálomban térek vissza apám házába, akkor Yáhuwáh lesz nekem Elohimmá. ²²Ez a kő pedig, amelyet emlékoszlopnak fölállítottam, Elohim háza lesz, és mindenből, amit adsz nekem, tizeddel tizedet adok neked.

Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávráhám (אַבְרָהָם – 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Be’er-Shevá (בְּאֵר שֶׁבַע – 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja – ősi szent hely • Beit (בֵּית – 𐤁𐤉𐤕) – Háza – Beit-Yáhuwáh: Yáhuwáh Háza • Beit-El (בֵּית־אֵל – 𐤁𐤉𐤕𐤀𐤋) – Elohim háza – város és szenthely • Betu’El (בְּתוּאֵל – 𐤁𐤕𐤅𐤀𐤋) – Elohim leánya/embere • Chárán (חָרָן – 𐤇𐤓𐤍) – Hegyi vidék/Száraz (város • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El-Sháddáj (אֵל שַׁדַּי – 𐤀𐤋 𐤔𐤃𐤉) – A Mindenható • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Eszáv (עֵשָׂו – 𐤏𐤔𐤅) – Szőrös/Cselekvő/Ézsau – Yitzchák fia, Yá’ákov ikertestvére, Edom ősatyja • Kená’án (כְּנַעַן – 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Kená’án (כְּנַעַן – 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Láván (לָבָן – 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Luz (לוּז – 𐤋𐤅𐤆) – Mandulafa – Beit-El korábbi neve • Máchálát (מָחֲלַת – 𐤌𐤇𐤋𐤕) – Betegség/Könyörgés • Málákh (מַלְאָךְ – 𐤌𐤋𐤀𐤊) – angyal/küldött • Málákhim (מַלְאָכִים – 𐤌𐤋𐤀𐤊𐤉𐤌) – angyalok/küldöttek • Neváyot (נְבָיוֹת – 𐤍𐤁𐤉𐤅𐤕) – magaslatok/legelők • Pádán-Árám (פַּדַּן אֲרָם – 𐤐𐤃𐤍 𐤀𐤓𐤌) – Árám mezeje • Rivkáh (רִבְקָה – 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka/Megkötő • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Békesség/Teljesség/Jólét/Épség • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yishmá’El (יִשְׁמָעֵאל – 𐤉𐤔𐤌𐤏𐤀𐤋) – Elohim meghallgat • Yitzchák (יִצְחָק – 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog

[HU] Bereshit 27

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹És történt, hogy amikor Yitzchák megöregedett, és szemei elhomályosultak, hogy ne lásson, hívta Eszávot, a nagyobbik fiát, és ezt mondta neki: Fiam! Ő pedig ezt mondta neki: Itt vagyok. ²És ezt mondta: Íme, kérlek, megöregedtem, nem tudom halálom napját. ³Most azért, kérlek, vedd fel fegyvereidet, tegzedet és íjadat, menj ki a mezőre, és ejts el nekem vadat! ⁴És készíts nekem jó falatokat, ahogyan szeretem, és hozd el nekem, hadd egyem, hogy megáldjon téged Nefeshem, mielőtt meghalok.

⁵És Rivkáh hallotta, amikor Yitzchák beszélt Eszávhoz, a fiához. És elment Eszáv a mezőre vadat ejteni, hogy elhozza. ⁶És Rivkáh ezt mondta Yá’ákovnak, a fiának, így szólva: Íme, hallottam apádat, amint beszélt Eszávhoz, a testvéredhez, így szólva: ⁷Hozz nekem vadat, és készíts nekem jó falatokat, hadd egyem, és megáldalak téged Yáhuwáh Arcai előtt, halálom előtt. ⁸Most azért, fiam, hallgass a szavamra, arra, amit én parancsolok neked. ⁹Menj el, kérlek, a nyájhoz, és hozz nekem onnan két jó kecskegidát, hadd készítsek belőlük jó falatokat apádnak, ahogyan szereti. ¹⁰És beviszed apádnak, és eszik, azért, hogy megáldjon téged a halála előtt.

¹¹És Yá’ákov ezt mondta Rivkáhnak, az anyjának: Íme, Eszáv, a testvérem szőrös ember, én pedig sima ember vagyok. ¹²Talán megtapogat engem az apám, és olyan leszek a szemében, mint egy ámító, és átkot hozok magamra, nem áldást. ¹³És ezt mondta neki az anyja: Rajtam a te átkod, fiam, csak hallgass a szavamra, és menj, hozd el nekem.

¹⁴És elment, és elvette, és elvitte az anyjának, és az anyja jó falatokat készített, ahogyan az apja szerette. ¹⁵És Rivkáh vette Eszávnak, a nagyobbik fiának a drága ruháit, amelyek nála voltak a házban, és felöltöztette Yá’ákovot, a kisebbik fiát. ¹⁶És a kecskegidák bőreit ráhúzta a kezeire és a nyaka simaságára. ¹⁷És a jó falatokat és a kenyeret, amelyet készített, Yá’ákovnak, a fiának a kezébe adta.

¹⁸És bement az apjához, és ezt mondta: Apám! Ő pedig ezt mondta: Itt vagyok, ki vagy te, fiam? ¹⁹És Yá’ákov ezt mondta az apjának: Én vagyok Eszáv, az elsőszülötted, megtettem, ahogyan szóltál hozzám. Kelj fel, kérlek, ülj le, és egyél a vadamból, azért, hogy megáldjon engem a Nefeshed. ²⁰És Yitzchák ezt mondta a fiának: Mi ez, hogy ily hamar megtaláltad, fiam? Ő pedig ezt mondta: Mert Yáhuwáh, a te Elohimod juttatta elém.

²¹És Yitzchák ezt mondta Yá’ákovnak: Lépj közelebb, kérlek, hadd tapogassalak meg, fiam: te vagy-e az a fiam, Eszáv, vagy sem? ²²És Yá’ákov közelebb lépett Yitzchákhoz, az apjához, az pedig megtapogatta őt, és ezt mondta: A hang Yá’ákov hangja, a kezek pedig Eszáv kezei. ²³És nem ismerte fel őt, mert a kezei szőrösek voltak, mint Eszávnak, a testvérének a kezei, és megáldotta őt. ²⁴És ezt mondta: Te vagy az a fiam, Eszáv? Ő pedig ezt mondta: Én vagyok.

²⁵És ezt mondta: Hozd ide nekem, hadd egyem a fiam vadjából, azért, hogy megáldjon téged a Nefeshem. És odavitte neki, és evett, és bort hozott neki, és ivott. ²⁶És Yitzchák, az apja ezt mondta neki: Lépj közelebb, kérlek, és csókolj meg, fiam. ²⁷És közelebb lépett, és megcsókolta őt, az pedig megérezte ruháinak illatát, és megáldotta őt, és ezt mondta: Lásd, fiam illata olyan, mint a mező illata, amelyet megáldott Yáhuwáh. ²⁸És adjon neked HáElohim az Egek harmatából és a föld kövérségéből, és sok gabonát és mustot. ²⁹Szolgáljanak neked népek, és boruljanak le előtted nemzetek; légy Ádon testvéreid fölött, és boruljanak le előtted anyád fiai.

Aki átkoz téged, átkozott, és aki áld téged, áldott.

³⁰És történt, amint Yitzchák befejezte Yá’ákov megáldását, és csak épphogy kimenvén kiment Yá’ákov Yitzcháknak, az apjának az arcai elől, hogy Eszáv, a testvére megjött a vadászatából. ³¹És ő is jó falatokat készített, és bevitte az apjának, és ezt mondta az apjának: Keljen fel apám, és egyen fia vadjából, azért, hogy megáldjon engem a Nefeshed. ³²És Yitzchák, az apja ezt mondta neki: Ki vagy te? Ő pedig ezt mondta: Én vagyok a fiad, az elsőszülötted, Eszáv. ³³És Yitzchák megrettent Igen-Igen nagy rettenéssel, és ezt mondta: Ki hát az, aki vadat ejtett, és behozta nekem, és ettem mindenből, mielőtt megjöttél, és megáldottam őt? Áldott is lesz.

³⁴Amint Eszáv meghallotta apjának szavait, fölkiáltott Igen nagy és keserves kiáltással, és ezt mondta az apjának: Áldj meg engem is, apám! ³⁵Ő pedig ezt mondta: Eljött öcséd álnoksággal, és elvette áldásodat. ³⁶És ezt mondta: Vajon ezért nevezték Yá’ákovnak, hogy most kétszer fogott a sarkamba? Az elsőszülöttségemet elvette, és íme, most elvette áldásomat. És ezt mondta: Nem tartottál meg számomra áldást? ³⁷És Yitzchák felelt, és ezt mondta Eszávnak: Íme, úrrá tettem őt fölötted, és minden testvérét szolgákul adtam neki, és gabonával és musttal támogattam őt; neked hát mit tegyek, fiam? ³⁸És Eszáv ezt mondta az apjának: Csak az egy áldásod van neked, apám? Áldj meg engem is, apám! És fölemelte Eszáv a hangját, és sírt. ³⁹És Yitzchák, az apja felelt, és ezt mondta neki: Íme, a föld kövérségétől távol lesz a lakhelyed, és a felülről jövő Egek harmatától. ⁴⁰És kardodból fogsz élni, és öcsédet fogod szolgálni; és lesz, amikor föllázadsz, letöröd igáját a nyakadról.

⁴¹És Eszáv gyűlölte Yá’ákovot az áldás miatt, amellyel megáldotta őt az apja, és ezt mondta Eszáv a szívében: Közelednek apám gyászának napjai, és meggyilkolom Yá’ákovot, az öcsémet. ⁴²És hírül vitték Rivkáhnak Eszávnak, a nagyobbik fiának a szavait, és elküldött, és hívatta Yá’ákovot, a kisebbik fiát, és ezt mondta neki: Íme, Eszáv, a testvéred azzal vigasztalja magát ellened, hogy meggyilkol téged. ⁴³Most azért, fiam, hallgass a szavamra: kelj fel, menekülj Lávánhoz, a testvéremhoz, Cháránba. ⁴⁴És maradj nála néhány napig, amíg elfordul testvéred heve, ⁴⁵amíg elfordul testvéred haragja rólad, és elfelejti, amit tettél vele, és elküldök, és elhozatlak onnan. Miért fosztatnám meg mindkettőtöktől egy napon?

⁴⁶És Rivkáh ezt mondta Yitzcháknak: Megutáltam életeimet a Chiti leányai miatt; ha Yá’ákov feleséget vesz a Chiti leányai közül, mint ezek, ennek az országnak a leányai közül, minek nekem az életek?

Szójegyzék: Ádon (אָדוֹן – 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Chárán (חָרָן – 𐤇𐤓𐤍) – Hegyi vidék/Száraz (város • Chiti (חִתִּי – 𐤇𐤕𐤉) – Hettita/Rettegő – Hettiták • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Eszáv (עֵשָׂו – 𐤏𐤔𐤅) – Szőrös/Cselekvő/Ézsau – Yitzchák fia, Yá’ákov ikertestvére, Edom ősatyja • Láván (לָבָן – 𐤋𐤁𐤍) – Fehér • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Rivkáh (רִבְקָה – 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka/Megkötő • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yitzchák (יִצְחָק – 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog

[HU] Bereshit 26

Szerző: Sipos Richard | ápr 19, 2026

¹Éhínség lett az országban, azon a korábbi éhínségen kívül, amely Ávráhám napjaiban volt. Elment Yitzchák Ávi’Melekhhez, a Pelishtim királyához, Gerárba. ²Megjelent neki Yáhuwáh, és ezt mondta: Ne menj le Mitzráyimba, lakj azon a földön, amelyet mondok neked. ³Tartózkodj jövevényként ezen a földön, és veled leszek, és megáldalak, mert neked és magodnak adom mindezeket a földeket, és fenntartom az esküt, amelyet apádnak, Ávráhámnak esküdtem. ⁴Megsokasítom magodat, mint az Egek csillagait, és magodnak adom mindezeket a földeket; és áldást nyer magodban a föld minden nemzete, ⁵mivel hallgatott Ávráhám a hangomra, és megőrizte őrizetemet: parancsolataimat, rendelkezéseimet és tanításaimat.

⁶Lakott tehát Yitzchák Gerárban. ⁷Megkérdezték a hely emberei a felesége felől, ő pedig azt mondta: A lánytestvérem ő — mert félt azt mondani, hogy a felesége. Nehogy megöljenek engem a hely emberei Rivkáh miatt, mert jó megjelenésű volt. ⁸Történt pedig, hogy mikor hosszúra nyúltak ott a napjai, kitekintett Ávi’Melekh, a Pelishtim királya az ablakon, és látta, hogy íme, Yitzchák nevetgél Rivkáhval, a feleségével. ⁹Hívatta Ávi’Melekh Yitzchákot, és ezt mondta: Lám, mégiscsak a feleséged ő! Hogyan mondhattad: A lánytestvérem ő? Yitzchák ezt mondta neki: Mert azt mondtam, nehogy meghaljak miatta. ¹⁰Ávi’Melekh ezt mondta: Mit tettél velünk? Kevés híján a néphez tartozó egyik ember a feleségeddel hált volna, és bűnt hoztál volna ránk! ¹¹Megparancsolta Ávi’Melekh az egész népnek, mondván: Aki hozzáér ehhez az emberhez és a feleségéhez, halállal hal meg.

¹²Vetett Yitzchák azon a földön, és aratott abban az évben százszorost, mert megáldotta őt Yáhuwáh. ¹³Naggyá lett a férfi, és ment, menvén és növekedvén, míg Igen naggyá lett. ¹⁴Lett neki juhnyája és marhanyája és sok szolgálónép, és irigykedtek rá a Pelishtim. ¹⁵Mindazokat a kutakat pedig, amelyeket apjának, Ávráhámnak napjaiban apja szolgái ástak, betömték a Pelishtim, és megtöltötték porral. ¹⁶Ezt mondta Ávi’Melekh Yitzcháknak: Menj el tőlünk, mert sokkal erősebb lettél nálunk. ¹⁷Elment onnan Yitzchák, tábort vert Gerár-völgyében, és ott lakott. ¹⁸Újra kiásta Yitzchák a vizek kútjait, amelyeket apjának, Ávráhámnak napjaiban ástak, és amelyeket betömtek a Pelishtim Ávráhám halála után; és neveket adott nekik, ugyanazokat a neveket, amelyeket apja adott nekik.

¹⁹Ástak Yitzchák szolgái a völgyben, és találtak ott élővizű kutat. ²⁰Civakodtak Gerár pásztorai Yitzchák pásztoraival, mondván: Mieink a vízez! Ezért elnevezte a kút nevét Eszeknek, mert civakodtak vele. ²¹Ástak másik kutat, és amiatt is civakodtak, ezért elnevezte azt Szitnáhnak. ²²Továbbvonult onnan, és ásott másik kutat, és amiatt már nem civakodtak, ezért elnevezte azt Rechovotnak, és ezt mondta: Mert most tágas helyet adott nekünk Yáhuwáh, és gyümölcsözők leszünk ezen a földön. ²³Felment onnan Be’er-Shevába.

²⁴Megjelent neki Yáhuwáh azon az éjszakán, és ezt mondta: Én vagyok Ávráhámnak, apádnak Elohima. Ne félj, mert veled vagyok; megáldalak, és megsokasítom magodat Ávráhámért, a szolgámért.

²⁵Épített ott oltárt, és kihirdette Yáhuwáh nevét, és felvonta ott a sátrát; Yitzchák szolgái pedig kutat vájtak ott.

²⁶Ávi’Melekh pedig elment hozzá Gerárból, és Áchuzát, a bizalmasa, és Pikhol, a hadseregének vezére. ²⁷Ezt mondta nekik Yitzchák: Miért jöttetek hozzám, hiszen ti gyűlöltök engem, és elküldtetek magatok közül? ²⁸Azt mondták: Látván láttuk, hogy Yáhuwáh veled van, és azt mondtuk: Legyen, kérlek, eskü kettőnk között, köztünk és közted, és kössünk szövetséget veled, ²⁹hogy nem teszel velünk rosszat, ahogyan mi sem érintettünk téged, és ahogyan mi csak jót tettünk veled, és Shálommal elküldtünk. Te most Yáhuwáh áldottja vagy. ³⁰Lakomát készített nekik, és ettek és ittak. ³¹Korán keltek reggel, és megesküdtek egymásnak; majd elküldte őket Yitzchák, és békével elmentek tőle.

³²Történt azon a napon, hogy megjöttek Yitzchák szolgái, és hírt adtak neki a kút felől, amelyet ástak, és ezt mondták neki: vizeket találtunk! ³³Elnevezte azt Shiv’áhnak; ezért annak a városnak a neve Be’er-Shevá mind a mai napig.

³⁴Volt Eszáv negyven év fia, és feleségül vette Yáhu’Ditot, a Chiti Be’eri leányát, és Bászmátot, a Chiti Elon leányát. ³⁵Ezek pedig szellemi keserűsége voltak Yitzcháknak és Rivkáhnak.

Szójegyzék: Áchuzát (אֲחֻזַּת – 𐤀𐤇𐤆𐤕) – Birtok/Tulajdon • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávi’Melekh (אֲבִימֶלֶךְ – 𐤀𐤁𐤉𐤌𐤋𐤊) – Apám a király – Gid’on fia ágyasától • Ávráhám (אַבְרָהָם – 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Bászmát (בָּשְׂמַת – 𐤁𐤔𐤌𐤕) – Illatos/Fűszeres • Be’er-Shevá (בְּאֵר שֶׁבַע – 𐤁𐤀𐤓 𐤔𐤁𐤏) – Eskü kútja – ősi szent hely • Be’eri (בְּאֵרִי – 𐤁𐤀𐤓𐤉) – Forrásból való • Chiti (חִתִּי – 𐤇𐤕𐤉) – Hettita/Rettegő – Hettiták • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Elon (אֵילוֹן – 𐤀𐤉𐤋𐤅𐤍) – Tölgyfa/Erős – bíró Z’vulunból • Eszáv (עֵשָׂו – 𐤏𐤔𐤅) – Szőrös/Cselekvő/Ézsau – Yitzchák fia, Yá’ákov ikertestvére, Edom ősatyja • Eszek (עֵשֶׂק – 𐤏𐤔𐤒) – Civakodás/Vita • Gerár (גְּרָר – 𐤂𐤓𐤓) – Felőrlés/Kérődzés • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom: Szorítások • Pelishtim (פְּלִשְׁתִּים – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉𐤌) – Filiszteusok/Vándorok • Pikhol (פִּיכֹל – 𐤐𐤉𐤊𐤋) – Minden szája • Rechovot (רְחֹבוֹת – 𐤓𐤇𐤁𐤅𐤕) – Tágas helyek • Rivkáh (רִבְקָה – 𐤓𐤁𐤒𐤄) – Rebekka/Megkötő • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Békesség/Teljesség/Jólét/Épség • Shiv’áh (שִׁבְעָה – 𐤔𐤁𐤏𐤄) – Hét/Eskü • Szitnáh (שִׂטְנָה – 𐤔𐤈𐤍𐤄) – Ellenségeskedés/Vád • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yáhuwáh parancsainak és tanításainak gyűjteménye, melyek Yeshuában testté lettek • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhu’Dit (יְהוּדִית – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤕) – Yáhu’Dáh-ból való/Judita • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yitzchák (יִצְחָק – 𐤉𐤑𐤇𐤒) – nevetni fog