Szerző: Sipos Richard | jún 10, 2026
1Amíg Ápolosz Korinthusban volt, Shá’ul végigjárva a felső vidékeket, elérkezett Efezusba. 2Mikor ott néhány tanítványra talált, így szólt hozzájuk: „Kaptatok-e Ruách HáKodesht, amikor hívőkké lettetek?” Ők így feleltek: „Hiszen még azt sem hallottuk, hogy van Ruách HáKodesh.” 3Ezután megkérdezte tőlük: „Akkor hogyan merítkeztetek be?” „A Yochánán bemerítésével” – válaszolták ezek. 4Shá’ul ekkor így szólt: „Yochánán, amikor bemerített, megtérést követelt, de azt mondta a népnek, hogy abban higgyenek, aki utána jön, azaz Yeshuába, a Máshiáchba.” 5Amikor ezt meghallották, bemerítkeztek HáÁdon Yeshuá nevére. 6És amikor Shá’ul rájuk tette a kezét, leszállt rájuk a Ruách HáKodesh, úgyhogy különböző nyelveken szóltak, és prófétáltak. 7Ezek a férfiak pedig összesen mintegy tizenketten voltak.
8Azután eljárt a Beit-Kneszetbe, ahol három hónapon át bátran szólt, vitázott, és igyekezett meggyőzni őket Elohim Királyságáról. 9Amikor pedig egyesek ellenálltak és nem hittek, sőt gyalázták Yahuwah útját az egész nép előtt, otthagyta őket, a tanítványokat is távol tartotta tőlük, és mindennap egy Tirannosz nevű ember iskolájában tanított. 10Ez két éven át tartott, úgyhogy mindazok, akik Ázsiában laktak, meghallották Yahuwah Igéjét, mind a Yáhu’dim, mind a görögök.
11Elohim pedig nem mindennapi csodákat tett Shá’ul keze által; 12úgyhogy még a testén levő kendőket vagy kötényeket is elvitték a betegek hez, és a betegségek eltávoztak tőlük, a gonosz szellemek pedig kimentek belőlük. 13Erre a vándorló Yáhudi rossz szelleműzők közül is megkísérelték néhányan, hogy a gonosz szellemektől megszállottak felett kimondják HáÁdon Yeshuá nevét. Így szóltak: „Kényszerítünk titeket arra a Yeshuára, akit Shá’ul hirdet!” 14Egy Szkéva nevű Yáhudi Kohen Gádol hét fia is ezt tette. 15A gonosz szellem azonban visszafelelt, és azt mondta nekik: „Yeshuát ismerem, Shá’ulról is tudok, de ti kik vagytok?” 16Az az ember pedig, akiben a gonosz szellem volt, rájuk ugrott, legyűrte őket, és föléjük kerekedett, úgyhogy meztelenül és sebesülten futottak ki abból a házból. 17Tudomására jutott ez minden Efezusban lakó Yáhudinak és görögnek, úgyhogy félelem szállta meg mindnyájukat, és magasztalták HáÁdon Yeshuá nevét. 18A hívők közül is sokan eljöttek, megvallották és elbeszélték ilyenféle mesterkedéseiket. 19Azok közül sokan, akik a varázslást űzték, összehordták könyveiket, és mindenki szeme láttára elégették. Mikor kiszámították a könyvek értékét, ötvenezer ezüstpénzre becsülték. 20Így erősödött meg Yahuwah Igéje és terjedt szerte áradásszerűen.
21Amikor mindez megtörtént, Shá’ul elhatározta szellemében, hogy Macedóniát és Akháját bejárva, Yerusháláyimba megy. Így szólt: „Miután ott már voltam, Rómát is meg kell látnom.” 22Elküldött Macedóniába kettőt azok közül, akik neki szolgáltak, Timotiyoszt és Erásztoszt; ő pedig egy ideig Ázsiában maradt.
23Abban az időben nem csekély zavargás támadt Yahuwah útja miatt. 24Mert egy ötvös, név szerint Demeter, ezüstből kis Artemisz-templomokat készített, és ezáltal nem csekély keresethez juttatta a mestereket. 25Ez az ember összegyűjtötte a mestereket, valamint a hasonló foglalkozásúakat, és így szólt hozzájuk: „Férfiak, tudjátok, hogy ebből a mesterségből éltet a kezünk. 26De látjátok, és halljátok, hogy nemcsak Efezusban, hanem szinte az egész Ázsiában sokakat elfordított ez a Shá’ul, aki azt mondja, hogy amiket emberkéz alkot, azok nem elohimok. 27Nemcsak az a veszély fenyeget azonban, hogy ez a mesterség csődbe jut, hanem az is, hogy a nagy elohimnőnek, Artemisznek a templomát is semmibe veszik, és így ő, akit egész Ázsia és az egész földkerekség tisztel, el fogja veszteni dicsőségét.”
28Amikor ezeket hallották, haragra gerjedtek, és így kiáltoztak: „Nagy az efezusi Artemisz!” 29A zűrzavar kiterjedt az egész városra. Majd megragadva a macedón Gájuszt és Arisztarkhoszt, Shá’ul útitársait, egy emberként rohantak az arénába. 30Shá’ul is be akart menni a népgyűlésbe, de őt nem engedték a tanítványok. 31Néhány ázsiai főtisztviselő, aki barátja volt, szintén üzent neki, és kérte, hogy ne menjen el a színházba. 32Ott pedig az egyik ezt, a másik azt kiáltozta; a gyűlés ugyanis zűrzavarba torkollt, és a legtöbben azt sem tudták, miért jöttek össze. 33Az összegyűltekből előhozták Aleksandroszt, mert a Yáhu’dim őt tették fejükké, és Aleksandrosz kezével intve védőbeszédet akart mondani a népgyűlés előtt. 34De amikor felismerték, hogy Yáhudi, egyetlen kiáltás tört ki mindenkiből, és ezt lehetett hallani mintegy két órán át: „Nagy az efezusi Artemisz!” 35Végre a város jegyzője lecsendesítette a sokaságot, és így szólt: „Efezusi férfiak, van-e olyan ember, aki ne tudná, hogy Efezus városa a nagy elohimnő, Artemisz templomának, és az ő égből leszállt képének az őrizője? 36Mivel tehát ezt senki nem vitathatja, nyugodjatok meg, és ne kövessetek el semmiféle meggondolatlanságot. 37Mert idehoztátok ezeket az embereket, akik nem templomrablók, és nem is káromolják a mi elohimnőnket. 38Ha tehát Demeternek és a hozzá tartozó mestereknek panaszuk van valaki ellen, vannak törvénykezési napok, és vannak helytartók, pereljenek ott egymással. 39Ha pedig ezenkívül van valami kívánságotok, a törvényes népgyűlésen azt is el lehet intézni. 40Mert így is az a veszély fenyeget minket, hogy lázadással vádolnak a mai nap miatt; nincs ugyanis semmiféle oka, amellyel meg tudnánk magyarázni ezt a csődületet.” Ezeket mondva feloszlatta a gyűlést.
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – Pap – Áháron leszármazottja • Kohen Gádol (כֹּהֵן גָּדוֹל – 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – főpap – Yiszrá’El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Timotheusz (טִימוֹתֵיאוֹס – 𐤈𐤉𐤌𐤅𐤕𐤉𐤀𐤅𐤎) – Timóteus/aki Elohim-ot tiszteli • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochánán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes – János • Yáhudi (יְהוּדִי – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu’Dáh törzse • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu’Dáh népe
Szerző: Sipos Richard | jún 10, 2026
1Ezek után Shá’ul eltávozott Athénből, és Korinthusba ment. 2Ott találkozott egy Ákilász nevű pontuszi származású Yáhudival, aki nemrég jött Itáliából, feleségével, Priszkilával, mivel Klaudiusz elrendelte, hogy minden Yáhudi távozzék Rómából. Shá’ul csatlakozott hozzájuk, 3és mivel ugyanaz volt a mestersége, náluk lakott, együtt is dolgozott velük; ők ugyanis sátorkészítő mesterek voltak. 4Shábátonként azonban a Beit-Kneszetben beszélt a Yáhu’dimmal, és tanította őket és a görögöket.
5Amikor pedig Szilász és Timotiyosz megérkezett Macedóniából, Shá’ul egészen odaszánta magát egyedül az ige szólására, és világosan megmutatta a Yáhu’dimnak, hogy Yeshuá a Máshiách. 6Amikor azonban ellene szegültek és szidalmazták, lerázta ruhájáról a port, és ezt mondta nekik: „Véretek a ti fejetekre szálljon: Én tiszta vagyok! Mostantól fogva a Goyimhoz megyek.” 7Ekkor eltávozott onnan, és egy Titiusz Jusztusz nevű Elohimfélő ember házába költözött, akinek a háza szomszédos volt a Beit-Kneszettel. 8Kriszposz, a Beit-Kneszeti elöljáró pedig hitt Yeshuában egész háza népével együtt; és a korinthusiak közül, akik hallgatták őt, szintén sokan hittek és bemerítkeztek. 9Yeshuá egy éjjel látomásban ezt mondta Shá’ulnak: „Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: 10mert én veled vagyok, és senki sem fog rád támadni, hogy ártson neked, mert nekem sok népem van ebben a városban.” 11Erre ott maradt egy évig és hat hónapig, és tanította közöttük Elohim igéjét.
12Amikor pedig Gallió volt Akhája helytartója, a Yáhu’dim egy szívvel Shá’ulra támadtak, a törvényszék elé vitték, 13és így szóltak: „Ez az ember arra csábítja az embereket, hogy törvényellenes módra tiszteljék Elohimot.” 14Amikor azonban Shá’ul szólásra akarta nyitni a száját, Gallió ezt mondta a Yáhu’dimnak: „Ha valami törvénytelenségről vagy súlyos bűntettről volna szó, ti Yáhu’dim, a Toráh értelmében meghallgatnálak benneteket. 15Ha viszont rátok tartozó ügyekről, nevekről és a ti törvényetekről van közöttetek vita, azt intézzétek el magatok, mert én ilyenekben nem kívánok bíró lenni.” 16Aztán kiutasította őket a törvényszék elől. 17Ekkor valamennyien megragadták Szosztenészt, a Beit-Kneszeti elöljárót, és ütlegelték a törvényszék előtt; de Gallió mit sem törődött ezzel.
18Shá’ul pedig még jó néhány napig ott maradt, azután elbúcsúzott a testvérektől, és Szíriába hajózott Priszkilával és Ákilászszal együtt, előbb azonban megnyíratta a fejét Kenkreában, mert fogadalma volt. 19Efezusba érve elvált tőlük, maga pedig bement a Beit-Kneszetbe, és vitázott a Yáhu’dimmal. 20Amikor arra kérték, hogy hosszabb ideig maradjon náluk, nem volt rá hajlandó, 21hanem búcsút vett tőlük, és ezt mondta: „Ismét visszatérek hozzátok, ha Elohim úgy akarja.” Aztán elhajózott Efezusból. 22Miután Keszáriába érkezett, felment, köszöntötte a Kehiláht, azután lement Antiókhiába.
23Ott időzött egy darabig, majd útra kelt, sorra végigjárta Galácia vidékét és Frígiát, erősítve valamennyi tanítványt. 24Eközben Efezusba érkezett egy Ápolosz nevű alexandriai származású Yáhudi férfi, aki ékesen szóló és az Írásokban jártas ember volt. 25Ő már tanítást kapott Yahuwah útjáról, és szellemben buzogva hirdette, és behatóan tanította a Yeshuáról szóló igéket, de csak Yochanán bemerítését ismerte. 26Igen bátran kezdett beszélni a Beit-Kneszetben is. Amikor meghallgatta őt Ákilász és Priszkilá, maguk mellé vették, és behatóbban kifejtették neki Elohim útját. 27Amikor pedig át akart menni Akhájába, a testvérek biztatták, és írtak a tanítványoknak, hogy fogadják be őt. Amikor megérkezett, nagy segítségükre volt azoknak, akik a kegyelem által hívőkké lettek. 28Mert nagy erővel cáfolta a Yáhu’dimot, és a nyilvánosság előtt bizonyította az Írások alapján, hogy Yeshuá a Máshiách.
Szójegyzék: Ákilász (אֲקִילָאס – 𐤀𐤒𐤉𐤋𐤀𐤎) – Aquila (latin: sas) • Ápolosz (אַפּוֹלּוֹס – 𐤀𐤐𐤅𐤋𐤅𐤎) – Ápolosz/pusztító • Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezet háza • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Goy (גּוֹי – 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá’El nép • Goyim (גּוֹיִם – 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ – 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Kehiláh (קְהִלָּה – 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Kriszposz (קְרִיסְפֹּוס – 𐤒𐤓𐤉𐤎𐤐𐤅𐤎) – Kriszpusz • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Priszkilá (פְּרִיסְקִילָא – 𐤐𐤓𐤉𐤎𐤒𐤉𐤋𐤀) – Priszcilla • Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Szilász (סִילָא – 𐤎𐤉𐤋𐤀) – Silás • Szosztenész (סֹוסְתֶנֶס – 𐤎𐤅𐤎𐤕𐤍𐤎) – Szószthenész • Timotiyosz (טִימֹותִּיֹוס – 𐤈𐤉𐤌𐤅𐤕𐤉𐤅𐤎) – Timóteus • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochanán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes/János • Yáhudi (יְהוּדִי – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu’Dáh törzse • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu’Dáh népe
Szerző: Sipos Richard | jún 10, 2026
1Miután áthaladtak Amfipoliszon és Ápolonián, Teszálonikába értek, ahol Beit-Kneszetjuk volt a Yáhu’dimnak. 2Shá’ul pedig szokása szerint bement hozzájuk, és három Shábáton is érvelt velük az Írások alapján. 3Megmagyarázta és bizonyította nekik, hogy Máshiáchnak szenvednie kellett, és fel kellett támadnia a halálból; és hogy ez a Yeshuá HáMáshiách, akit én hirdetek nektek. 4Néhányuk szívét feléje hajlította, csatlakoztak Shá’ulhoz és Szilászhoz, ugyanúgy igen sok Elohimfélő görög is, valamint sok előkelő asszony. 5Ez irigységgel töltötte el a Yáhu’dimot, ezért maguk mellé vettek a piacterekről való semmirekellő emberek közül néhányat, csődületet támasztottak, és fellármázták a várost; felvonultak Yázon házához, és ki akarták vezetni Shá’ulékat a népgyűlés elé. 6Amikor nem találták ott őket, Yázont néhány testvérrel együtt a város elöljárói elé hurcolták, és így kiáltoztak: „Ezek, akik az egész világot felforgatták, itt is megjelentek. 7Yázon befogadta őket, holott ezek mind a császár parancsai ellen cselekszenek, mivel mást tartanak királynak: Yeshuáát.” 8Ezzel fel is izgatták a sokaságot és a város elöljáróit, akik ezt hallották. 9Amikor azonban kezességet kaptak Yázontól és a többiektől, elbocsátották őket.
10A testvérek pedig még akkor éjjel elküldték Shá’ult Szilászzal együtt Béreába. Amikor megérkeztek, bementek a Yáhu’dim Beit-Kneszetjébe. 11Ezek nemesebb lelkűek voltak, mint a Teszálonikaiak, teljes készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy valóban így vannak-e ezek a dolgok. 12Sokan hittek tehát közülük, sőt még a tekintélyes görög asszonyok és férfiak közül sem kevesen. 13De amint megtudták a Teszálonikai Yáhu’dim, hogy Shá’ul Béreában is hirdeti Elohim igéjét, odajöttek és ott is fellázították és felizgatták a sokaságot. 14Ám akkor a testvérek azonnal továbbküldték Shá’ult, hogy menjen a tengerig. Szilász és Timotheosz azonban ott maradt.
15Shá’ult pedig elvitték kísérői egészen Athénig, majd visszatértek azzal az utasítással, hogy Szilász és Timotheosz minél hamarabb menjen hozzá. 16Miközben Shá’ul Athénben várta őket, a szelleme megkeseredett benne, mert látta, hogy a város tele van bálványokkal. 17Nap mint nap vitázott a Beit-Kneszetben a Yáhu’dimmal és a hozzájuk csatlakozott Elohimfélőkkel; a főtéren pedig azokkal, akiket éppen ott talált. 18Néhány epikureus és sztoikus filozófus is vitázott vele, akik közül egyesek ezt kérdezték: „Mit akar mondani ez a bolond ajkú?” Mások ezt mondták: „Úgy látszik, hogy idegen elohim hirdetője”, mivel Yeshuáát és a feltámadást hirdette. 19Ekkor megfogták, az Areopágoszra vitték, és megkérdezték tőle: „Megtudhatjuk-e, mi az az új tanítás, amelyet hirdetsz? 20Mert, amint halljuk, idegenszerű dolgokkal hozakodsz elő; szeretnénk tehát megérteni, hogy miről is van szó.” 21Az athéniek és a bevándorolt idegenek ugyanis egyébbel sem töltötték az idejüket, mint azzal, hogy valami újdonságot mondjanak vagy halljanak.
22Shá’ul ekkor kiállt az Areopágosz közepére, és így szólt: „Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon vallásos embereknek látlak titeket, 23mert amikor bejártam és megtekintettem szentélyeiteket, találtam olyan oltárt is, amelyre ez volt felírva: AZ ISMERETLEN Elohimnak. Akit tehát ti ismeretlenül tiszteltek, én azt hirdetem nektek. 24Elohim, aki teremtette a világot és mindazt, ami benne van, aki mennynek és földnek Ura, nem lakik emberkéz alkotta templomokban, 25nem szorul emberi kéz szolgálatára, mintha hiányt szenvedne valamiből; hiszen ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent. 26Az egész emberi nemzetséget is egy vérből teremtette, hogy lakjon a föld egész felszínén; kimérte napjaik mértékét, és lakóhelyeiknek határokat állított, 27hogy keressék Elohimot, talán kitapogatják, és megtalálják őt, hiszen nincs is messzire egyikünktől sem; 28mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk. Ahogy a ti költőitek közül is mondták némelyek: Bizony, az ő nemzetsége vagyunk. 29Mivel tehát Elohim nemzetsége vagyunk, nem szabad azt hinnünk, hogy aranyhoz vagy ezüsthöz vagy kőhöz, művészi alkotáshoz vagy emberi elképzeléshez hasonló Elohim. 30A tudatlanság napjait elnézte tehát Elohim, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg. 31Azért rendelt egy napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott, akiről bizonyságot adott mindenki előtt azáltal, hogy feltámasztotta a halálból.”
32Amikor a halottak feltámadásáról hallottak, egyesek gúnyolódtak, mások pedig azt mondták: „Majd meghallgatunk erről máskor is.” 33Shá’ul ezután eltávozott közülük. 34Néhány férfi azonban csatlakozott hozzá, és hívővé lett: közöttük az areopágita Dioniziosz is, egy Dámárisz nevű asszony, és velük együtt mások.
Szójegyzék: Beit-Kneszet (בֵּית כְּנֶסֶת – 𐤁𐤉𐤕 𐤊𐤍𐤎𐤕) – gyülekezőhely • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ – 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Szél • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalomnap/szombat • Szilász (סִילָא – 𐤎𐤉𐤋𐤀) – görögös alak • Timotheosz (טִימוֹתֵיוֹס – 𐤈𐤉𐤌𐤅𐤕𐤉𐤅𐤎) – görögös alak • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Szabadítás/Megváltó • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Ezüst/Pénz • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Záháv (זָהָב – 𐤆𐤄𐤁) – Arany
Szerző: Sipos Richard | jún 10, 2026
1Így jutott el Derbébe, majd Lisztrába is. Volt ott egy Timotiyosz nevű tanítvány, egy hívő Yáhudi asszonynak és egy görög apának a fia, 2akiről dicsérőleg szóltak a lisztrai és ikóniumi testvérek. 3Shá’ul őt magával akarta vinni, ezért az ott lakó Yáhu’dimra tekintettel körülmetélte őt. Mert mindenki tudta, hogy az apja görög volt. 4Amikor végigjárták a városokat, átadták nekik azokat a határozatokat, amelyeket a Yerusháláyimi Shlichim (Küldöttek) és vének hoztak, hogy tartsák meg azokat. 5A Kehilot pedig erősödtek a hitben, és naponként gyarapodtak lélekszámban.
6Azután átmentek Frígia és Galácia földjén, mivel a Ruách HáKodesh nem engedte nekik, hogy hirdessék az igét Ázsiában. 7Amikor Mízia felé mentek, Bitíniába próbáltak eljutni, de Yeshuá Ruáchja nem engedte őket. 8Erre Mízián áthaladva lementek Tróászba. 9Egy éjjel látomás jelent meg Shá’ulnak: egy macedón férfi állt előtte, és ezekkel a szavakkal kérlelte őt: „Jöjj át Macedóniába, légy segítségünkre!” 10A látomás után nyomban igyekeztünk elmenni Macedóniába, mert megértettük: oda hívott minket Elohim, hogy hirdessük nekik az Örömhírt.
11Elhajóztunk tehát Tróászból; egyenesen Szamotrákéba mentünk, másnap meg Neápoliszba, 12onnan pedig Filippibe, amely Macedónia vidékének első városa, római település volt. Néhány napot ebben a városban töltöttünk. 13Shábáton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ami tudomásunk szerint az imádság helye. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz. 14Hallgatott minket egy Lídia nevű Elohimfélő asszony, egy Thiatírából való bíborárus is, akinek Yahuwah megnyitotta a szívét, hogy figyeljen arra, amit Shá’ul mond. 15Amikor pedig házanépével együtt bemerítkeztek, azt kérte: „Ha úgy látjátok, hogy Yeshuá híve vagyok, jöjjetek, szálljatok meg a házamban!” És kérlelt bennünket.
16Történt pedig egyszer, hogy amikor az imádkozás helyére mentünk, egy szolgálóleány jött velünk szembe, akiben jövendőmondó szellem volt, és jóslásával nagy hasznot hajtott gazdáinak. 17Követte Shá’ult és minket, és így kiáltozott: „Ezek az emberek a Magasságos Elohim szolgái, akik a Szabadítás útját hirdetik nektek!” 18Ezt több napon át is művelte. Shá’ult azonban bosszantotta ez. Ezért megfordult, és ezt mondta a szellemnek: „Parancsolom neked Yeshuá HáMáshiách nevében, hogy menj ki belőle!” És az még abban az órában kiment belőle. 19Amikor látták urai, hogy odalett az, amiből hasznot reméltek, megragadva Shá’ult és Szilászt, a hatóság elé, a főtérre hurcolták őket. 20Azután az elöljárók elé vezették őket, és ezt mondták: „Ezek az emberek felforgatták városunkat. 21Yáhu’dim lévén, olyan szokásokat hirdetnek, amelyeket nekünk nem szabad sem átvennünk, sem követnünk, mert rómaiak vagyunk.” 22Velük együtt a sokaság is rájuk támadt, az elöljárók pedig letépették ruhájukat, és megbotoztatták őket. 23Sok ütést mértek rájuk, majd börtönbe vetették őket, és megparancsolták a börtönőrnek, hogy gondosan őrizze őket. 24Az pedig, mivel ilyen parancsot kapott, a belső börtönbe vetette őket, és a lábaikat kalodába zárta.
25Éjféltájban Shá’ul és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta Elohimot. A foglyok pedig hallgatták őket. 26Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek. 27Amikor a börtönőr felriadt álmából, és meglátta, hogy nyitva vannak a börtönajtók, kivonta a kardját, és végezni akart magával, mert azt hitte, hogy megszöktek a foglyok. 28Shá’ul azonban hangosan rákiáltott: „Ne tégy kárt magadban, mert valamennyien itt vagyunk!” 29Erre az világosságot kért, berohant, és remegve borult Shá’ul és Szilász elé; 30majd kivezette őket, és ezt kérdezte: „Uraim, mit kell tennem, hogy megszabaduljak?” 31Ők pedig így válaszoltak: „Higgy HáÁdoni Yeshuában, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!” 32Ekkor elmondták Elohim szavát neki és mindazoknak, akik a házában voltak. 33Ő pedig magához fogadta őket az éjszakának még abban az órájában, kimosta sebeiket, és azonnal bemerítkeztek egész háza népével együtt. 34Azután házába vitte őket, asztalt terített nekik, és örvendezett, hogy egész háza népével együtt hisz Elohimban.
35Amikor megvirradt, elküldték az elöljárók a törvényszolgákat, és azt üzenték: „Bocsásd szabadon azokat az embereket!” 36A börtönőr nyomban tudtára adta Shá’ulnak ezt az üzenetet: „Az elöljárók ide küldtek, hogy bocsássalak szabadon titeket: most tehát távozzatok, menjetek el békességgel!” 37Shá’ul azonban így szólt hozzájuk: „Megvertek minket nyilvánosan, ítélet nélkül, és börtönbe vetettek, holott római polgárok vagyunk; most pedig titokban akarnak elküldeni minket? Azt nem, hanem jöjjenek ide, és ők maguk vezessenek ki bennünket!” 38A törvényszolgák pedig jelentették ezt a dolgot az elöljáróknak. Amikor ezek meghallották, hogy rómaiakról van szó, megijedtek, 39elmentek, és bocsánatot kértek tőlük, majd kivezették őket, és kérték, hogy távozzanak a városból. 40Amint kijöttek a börtönből, elmentek Lídiahoz, és látva a testvéreket, bátorították őket, majd eltávoztak.
Szójegyzék: Ádoni (אֲדֹנִי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram (messiási megszólítás • Beszoráh (בְּשׂוֹרָה – 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Örömhír/Evangélium • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ – 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Kehilot (קְהִלּוֹת – 𐤒𐤄𐤋𐤅𐤕) – gyülekezetek/közösségek • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shlichim (שְׁלִיחִים – 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Apostolok • Yáhu’dim (יְהוּדִים – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉𐤌) – zsidók/Yáhu’Dáh népe • Yáhudi (יְהוּדִי – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤉) – zsidó/Yáhu’Dáh törzse • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Lélek (נֶפֶשׁ- 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh
Szerző: Sipos Richard | jún 10, 2026
1Némelyek, akik Yáhu’Dáhból jöttek le, így tanították a testvéreket: „Ha nem metélkedtek körül a Moshehi szokás szerint, nem szabadulhattok meg.” 2Mivel pedig Shá’ulnak és Bár-Nábának nem kis viszálya és vitája támadt velük, úgy rendelkeztek, hogy ebben a vitás ügyben Shá’ul, Bár-Nábá és néhányan mások is menjenek fel a Shlichim (Küldöttek)-hez és a vénekhez Yerusháláyimba. 3Miután a Kehiláh útnak indította őket, áthaladtak Fönícián és Shomronon, elbeszélték a Goyim megtérését, és nagy örömet szereztek minden testvérnek. 4Amikor megérkeztek Yerusháláyimba, örömmel fogadták őket a Shlichim és a vének, ők pedig elbeszélték, mi mindent tett velük Elohim. 5Előálltak azonban néhányan, akik a Perushim pártjából lettek hívőkké, és azt mondták, hogy körül kell metélni azokat, és meg kell parancsolni nekik, hogy tartsák meg Mosheh Toráhját.
6Összegyűltek tehát a Shlichim és a vének, hogy tanácskozzanak ebben az ügyben. 7Amikor nagy vita támadt, Kefá felállt, és így beszélt hozzájuk: „Ábámfiai, férfiak, ti tudjátok, hogy régtől fogva engem választott ki Elohim közületek, hogy az én számból hallják a Goyim az Örömhír igéjét, és higgyenek. 8A szíveket ismerő Elohim pedig bizonyságot tett mellettük, amikor éppen úgy megadta nekik is a Ruách HáKodesht, mint ahogyan nekünk, 9és nem tett semmi különbséget közöttünk és közöttük, mert hit által megtisztította szívüket. 10Most tehát miért kísértitek azzal Elohimot, hogy olyan igát tegyetek a tanítványok nyakába, amelyet sem Ábáink, sem mi nem tudtunk elhordozni? 11Ellenben abban hiszünk, hogy mi is HáÁdon Yeshuá Hűségszeretete által szabadulunk meg. Éppen úgy, mint ők.”
12Ekkor elcsendesedett az egész gyűlés, és meghallgatták Shá’ult és Bár-Nábát, amint elbeszélték, milyen sok jelt és csodát tett általuk Elohim a Goyim között. 13Amikor elhallgattak, megszólalt Yá’ákov, és ezt mondta: „Ábámfiai, férfiak, hallgassatok meg! 14Shim’on elbeszélte, hogyan tekintett rá Elohim először a Goyimra, hogy közülük népet vegyen el az ő nevének. 15És ezzel egyeznek a próféták szavai, ahogyan meg van írva: 16Ezután visszatérek, és felépítem Dávid leomlott sátorát, romjait is felépítem, és helyreállítom, 17hogy keresse az emberek maradéka Ruách Yahuwaht, és mindazok a Goyim, akik között elhangzik az én nevem. 18Így szól Yahuwah, aki mindezt cselekszi, és aki öröktől fogva ismeri minden cselekedetét. 19Ezért én úgy gondolom: ne terheljük meg azokat a Goyimot, akik megtérnek Elohimhoz, 20hanem rendeljük el nekik, hogy tartózkodjanak a bálványok förtelmétől, a paráznaságtól, a megfulladt állattól és a vértől. 21Mert Moshehnak ősidőktől fogva minden városban megvannak, akik felolvassák, hiszen a Bátei Kneszetben minden Shábáton olvassák őt.”
22Akkor a Shlichim és a vének, az egész Kehiláhval együtt, jónak látták; hogy férfiakat válasszanak ki maguk közül és elküldjék őket Shá’ullal és Bár-Nábásal Antiókhiába: mégpedig Yáhu’Dáht, akit Barsabbásnak hívtak, és Szilászt, akik vezető emberek voltak a testvérek között. 23Ezt a levelet küldték velük: „Mi, a Shlichim és a vének, a ti testvéreitek, az antiókhiai, szíriai és ciliciai Goyim származású testvéreknek, íme, békességgel köszöntjük a testvéreket! 24Mivel meghallottuk, hogy közülünk egyesek megzavartak titeket, és szavaikkal feldúlták szíveteket ➣ pedig mi nem adtunk nekik megbízást -, 25egymás között egyetértésre jutva, jónak láttuk, hogy férfiakat válasszunk és küldjünk hozzátok a mi szeretett Bár-Nábáunkkal és Shá’ulunkkal, 26olyan emberekkel, akik életüket tették kockára a mi Ádonáj Yeshuá HáMáshiách nevéért. 27Elküldtük tehát Yáhu’Dáht és Szilászt, hogy ők tudtotokra adják ugyanazt élőszóval. 28Mert a Ruách HáKodesh jónak látta, és vele együtt mi is úgy láttuk jónak, hogy ne tegyünk több terhet rátok annál, ami föltétlenül szükséges: 29hogy tartózkodjatok a bálványáldozatoktól, a vértől, a megfulladt állattól és a paráznaságtól. Ha ezektől őrizkedtek, jól teszitek. Legyetek egészségben!”
30Ők tehát, miután útnak indították őket, le is mentek Antiókhiába, összehívták az egész Kehiláht, és átadták a levelet. 31Amikor felolvasták, megörültek a bátorításnak. 32Yáhu’Dáh és Szilász, akik maguk is próféták voltak, sok beszéddel buzdították és erősítették a testvéreket. 33Azután ott időztek még egy darabig, majd békességgel elbocsátották őket a testvérek azokhoz, akik küldték őket. 34(De Szilász jónak látta, hogy ott maradjon.) 35Shá’ul és Bár-Nábá pedig Antiókhiában tartózkodott többekkel együtt, tanítva és hirdetve HáÁdon Yeshuá igéjét.
36Néhány nap múlva pedig ezt mondta Shá’ul Bár-Nábának: „Térjünk vissza, látogassuk meg a testvéreket valamennyi városban, ahol hirdettük HáÁdon Yeshuá igéjét, és lássuk, hogy s mint vannak?” 37Bár-Nábá azt akarta, hogy vigyék magukkal Yochanánt is, akit Markósznak hívtak. 38Shá’ul azonban úgy tartotta helyesnek, hogy ne vigyék magukkal azt, aki elvált tőlük Pamfiliánál, és nem ment velük együtt a munkába. 39Emiatt meghasonlás támadt köztük, és ezért különváltak egymástól: Bár-Nábá magával vitte Markószt, és elhajózott Ciprusba. 40Shá’ul pedig Szilászt választotta társul, és miután HáÁdonáj Hűségszeretetébe ajánlották őt a testvérek, útnak indult; 41bejárta Szíriát és Ciliciát, és erősítette a Kehilotot.
Szójegyzék: Ábá (אָבָא – 𐤀𐤁𐤀) – Atya/Édesapa • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yahuwah tiszteletteljes megszólítása • Bár-Nábá (בַּר־נָבָא – 𐤁𐤓𐤍𐤁𐤀) – a vigasztalás fia • Bátei Kneszet (בָּתֵּי כְּנֶסֶת – 𐤁𐤕𐤉𐤊𐤍𐤎𐤕) – zsinagógák/gyülekezőhelyek • Beszoráh (בְּשׂוֹרָה – 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Örömhír/Evangélium • Dávid (דָּוִד – 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Goy (גּוֹי – 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá’El nép • Goyim (גּוֹיִם – 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ – 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Kefá (כֵּיפָא – 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter • Kehiláh (קְהִלָּה – 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Kehilot (קְהִלּוֹת – 𐤒𐤄𐤋𐤅𐤕) – gyülekezetek/közösségek • Markósz (מַרְקוֹס – 𐤌𐤓𐤒𐤅𐤎) – Márk (görögös alak) • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Felkent/Krisztus • Mosheh (מֹשֶׁה – 𐤌𐤔𐤄) – Húzó/Kihúzott – aki kihúz, a bibliai névmagyarázat szerint a vízből kihúzott • Perushim (פְּרוּשִׁים – 𐤐𐤓𐤅𐤔𐤉𐤌) – elkülönülők • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Ruách HáKodesh (רוּחַ הַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shá’ul (שָׁאוּל – 𐤔𐤀𐤅𐤋) – Saul/elkért • Shábát (שַׁבָּת – 𐤔𐤁𐤕) – nyugalom napja – a hetedik nap • Shim’on (שִׁמְעוֹן – 𐤔𐤌𐤏𐤅𐤍) – meghallgatott – Yá’ákov fia • Shlichim (שְׁלִיחִים – 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Apostolok • Shomron (שֹׁמְרוֹן – 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Szilász (סִילָא – 𐤎𐤉𐤋𐤀) – Silás • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yahuwah parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yahuwah (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yahuwah Megszabadít/Megvált/Megment • Yochanán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yahuwah kegyelmes/János
