Szerző: Sipos Richard | szept 11, 2026
1Ovádyáh látomása. Ezt mondta Edomról Ádonáj Yáhuwáh:
Hírt hallottunk Yáhuwáhtól,
és követet küldtek a népek közé:
Keljetek föl, és keljünk föl ellene háborúra!
2Íme, kicsinnyé tettelek a népek között,
megvetett vagy te nagyon!
3Szíved kevélysége megcsalt téged,
aki a szikla hasadékaiban laksz,
magaslat a lakóhelye,
aki ezt mondja a szívében:
Ki dönt le engem a földre?
4Ha magasra szállsz is, mint a sas,
és ha a csillagok közé rakod is fészkedet,
onnan döntlek le téged
így szól Yáhuwáh!
5Ha tolvajok jöttek hozzád,
ha éjjeli rablók — hogyan semmisültél meg! —
nemde annyit lopnak, amennyi elég nekik?
Ha szüretelők jöttek hozzád,
nemde hagynak böngészni valót?
6Hogy átkutatták Eyszávot,
felkutatták rejtett kincseit!
7A határig kiűztek téged
szövetséged emberei mind;
megcsaltak, legyőztek téged
Shálomod emberei;
kenyered — sebet vetnek alád
nincs benne értelem.
8Nemde azon a napon – így szól Yáhuwáh – kipusztítom a bölcseket Edomból,
és az értelmet Eyszáv hegyéről?
9És megrettennek hőseid, Teymán,
azért, hogy kiirtassék minden férfi Eyszáv hegyéről mészárlás folytán.
10Testvéred, Yá’ákov elleni erőszak miatt
szégyen borít el téged,
és kiirtatsz örökre.
11Azon a napon, amikor szemközt álltál,
azon a napon, amikor idegenek fogságba vitték seregét,
és külországiak léptek be kapuin,
és Yerusháláyimra sorsot vetettek,
te is olyan voltál, mint egy közülük.
12De ne nézd kárörömmel testvéred napját,
idegenné válásának napján,
és ne örülj Yáhu’Dáh fiain
pusztulásuk napján,
és ne nyisd nagyra a szádat
a szorongatás napján!
13Ne lépj be népem kapuján
balsorsuk napján,
ne nézd te is kárörömmel baját
balsorsa napján,
és ne nyúljatok seregéhez
balsorsa napján!
14És ne állj oda a szorosba,
hogy kiirtsd menekülőit,
és ne add ki túlélőit
a szorongatás napján!
15Mert közel van Yáhuwáh napja
minden nép fölött:
ahogyan cselekedtél, úgy cselekszenek veled,
tetted visszaszáll a fejedre.
16Mert ahogyan ittatok szent hegyemen,
úgy isznak majd minden népek szüntelenül;
isznak és lenyelnek,
és olyanok lesznek, mintha nem lettek volna.
17De a Tzion hegyén menekvés lesz,
és szent hely lesz az,
és birtokba veszi Yá’ákov háza
az ő birtokaikat.
18És Yá’ákov háza tűz lesz,
és Yoszef háza láng,
és Eyszáv háza tarló,
és felgyújtják őket és felemésztik őket,
és nem marad túlélő Eyszáv házából,
mert Yáhuwáh szólt.
19És birtokba veszik a Negeviek Eyszáv hegyét,
és a Shefeláiak a Pelishtimet,
és birtokba veszik Efráyim mezejét
és Shomron mezejét,
és Ben’Yámin a Gil’ádot.
20És e seregnek a foglyai, Yiszrá’El fiaié,
akik a Kená’ánim között vannak Tzárfátig,
és Yerusháláyim foglyai,
akik Szefárádban vannak,
birtokba veszik a Negev városait.
21És szabadítók vonulnak föl a Tzion hegyére,
hogy megítéljék Eyszáv hegyét,
és Yáhuwáhé lesz a királyság.
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Ben’Yámin (בִּנְיָמִין – 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia – Yá’ákov fia [köve: a Yáhfeh] • Edom (אֱדוֹם – 𐤀𐤃𐤅𐤌) – Vörös – Észáv leszármazottai • Efráyim (אֶפְרַיִם – 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia [köve: a Shohám] • Eyszáv (עֵשָׂו – 𐤏𐤔𐤅) – Ézsau/szőrös • Gil’ád (גִּלְעָד – 𐤂𐤋𐤏𐤃) – tanúság halma – terület a Yárden keleti oldalán • Kená’án (כְּנַעַן – 𐤊𐤍𐤏𐤍) – Kereskedő/Megalázott • Negev (נֶגֶב – 𐤍𐤂𐤁) – Dél/Száraz vidék – Yáhu’Dáh déli száraz vidéke • Ovádyáh (עֹבַדְיָה – 𐤏𐤁𐤃𐤉𐤄) – Yáhuwáh szolgája – a próféta neve • Pelisht (פְּלִשְׁתִּ – 𐤐𐤋𐤔𐤕) – Filisztea/Vándorok földje • Pelishtim (פְּלִשְׁתִּים – 𐤐𐤋𐤔𐤕𐤉𐤌) – Filiszteusok/Vándorok • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Békesség/Teljesség/Jólét/Épség • Shefelá (שְׁפֵלָה – 𐤔𐤐𐤋𐤄) – alföld/síkság • Shomron (שֹׁמְרוֹן – 𐤔𐤌𐤓𐤅𐤍) – Szamária; az északi királyság fővárosa • Szefárád (סְפָרַד – 𐤎𐤐𐤓𐤃) – vitatott helyszín, hagyományosan Hispánia • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Teymán (תֵּימָן – 𐤕𐤉𐤌𐤍) – Dél – Edom egy tartománya • Tzárfát (צָרְפַת – 𐤑𐤓𐤐𐤕) – Olvasztó/Finomító – föníciai város • Tzion (צִיּוֹן – 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Yá’ákov (יַעֲקֹב – 𐤉𐤏𐤒𐤁) – Sarokfogó • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon – Yá’ákov fia [köve: Shohám]
Szerző: Sipos Richard | szept 7, 2026
1Így lett Yáhuwáh Igéje hozzám, mondván: 2Ben Ádám! Szólj néped fiaihoz, és mondd nekik: Egy ország ellen, ha kardot hozok rá, és veszi az ország népe a maga köréből az egyik férfit, és őrállóvá teszik őt, 3és az látja a kardot jönni az ország ellen, és megfújja a kürtöt, és figyelmezteti a népet, 4akkor aki hallja a kürt hangját, de nem figyel a figyelmeztetésre, és jön a kard, és elragadja őt: a vére a saját fejére száll. 5A kürt hangját hallotta, de nem figyelt a figyelmeztetésre: a vére rajta lesz. Ő pedig figyelmeztetést kapott – a Nefeshét, lelkét megmentette. 6Az őrálló pedig, ha látja a kardot jönni, de nem fújja meg a kürtöt, és a nép nem kap figyelmeztetést, és jön a kard, és elragad közülük egy Nefeshet: az a maga bűnében ragadtatott el, de vérét az őrálló kezéből kérem számon.
7Téged pedig, Ben Ádám, őrállóvá tettelek Yiszrá’El házának. Igét hallasz a számból, és figyelmezteted őket a nevemben. 8Amikor azt mondom a gonosznak: Gonosz, meghalván meghalsz! – és te nem szólsz, hogy figyelmeztesd a gonoszt útjáról: az a gonosz a maga bűnében hal meg, de vérét a kezedből kérem számon. 9Te pedig, ha figyelmeztetted a gonoszt útjáról, hogy térjen vissza arról, de ő nem tért vissza útjáról: az a maga bűnében hal meg, te pedig a Nefeshedet mentetted meg.
10Te pedig, Ben Ádám, mondd meg Yiszrá’El házának: Így beszéltek, mondván: Bizony bűneink és vétkeink rajtunk vannak, és bennük sorvadunk el – hogyan élnénk hát? 11Mondd nekik: Élek én – így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh -, hogy nem kívánom a gonosz halálát, hanem a gonosz megtérésében az ő útjáról, és éljen. Térjetek vissza, térjetek vissza gonosz útjaitokról! Miért halnátok meg, Yiszrá’El háza?
12Te pedig, Ben Ádám, mondd meg néped fiainak: Az igaz igazsága nem menti meg őt vétke napján, és a gonosz gonoszsága miatt nem bukik el azon a napon, amikor visszatér gonoszságából; és az igaz nem élhet meg általa azon a napon, amikor vétkezik. 13Amikor azt mondom az igaznak, hogy élvén él, de ő bízik az igazságában, és álnokságot tesz: minden igazsága nem kerül említésre, hanem álnoksága miatt, amelyet tett, abban hal meg. 14És amikor azt mondom a gonosznak: Meghalván meghalsz! – de ő visszatér vétkéből, és törvényt és igazságot tesz: 15a zálogot visszaadja a gonosz, a rablott holmit megtéríti, az élet rendelkezéseiben jár, hogy ne tegyen álnokságot: élvén él, nem hal meg. 16Minden vétke, amellyel vétkezett, nem kerül említésre neki: törvényt és igazságot tett, élvén él.
17De néped fiai azt mondják: Nem helyes az én Ádonájom útja! Pedig az ő útjuk az, ami nem helyes. 18Amikor az igaz visszatér igazságától, és álnokságot tesz, meghal azokban. 19És amikor a gonosz visszatér gonoszságától, és törvényt és igazságot tesz, azok által ő élni fog. 20Ti pedig azt mondjátok: Nem helyes az én Ádonájom útja! Mindenkit a maga útjai szerint ítélek meg titeket, Yiszrá’El háza!
21És lett a tizenkettedik évben, a tizedik hónapban, a hónap ötödikén, fogságunknak: jött hozzám a menekült Yerusháláyimból, mondván: Megveretett a város! 22Yáhuwáh keze pedig rajtam volt este, a menekült megérkezése előtt, és megnyitotta a számat, mire az hozzám érkezett reggel; megnyílt a szám, és nem voltam többé néma. 23És lett Yáhuwáh Igéje hozzám, mondván: 24Ben Ádám! Azoknak a romoknak a lakói Yiszrá’El Ádámáhján így beszélnek, mondván: Egy volt Ávráhám, és örökölte a Áretzet; mi pedig sokan vagyunk, nekünk adatott a Áretz birtokul. 25Ezért mondd meg nekik: Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: A vérrel együtt esztek, és szemeiteket bálványaitokra emelitek, és vért ontotok – és a Áretzet akarjátok örökölni? 26Kardotokra támaszkodtatok, utálatosságot műveltetek, és ki-ki felebarátja feleségét tisztátalanná tettétek – és a Áretzet akarjátok örökölni? 27Így mondd nekik: Így szól az én Ádonájom, Yáhuwáh: Élek én, hogy akik a romok közt vannak, kard által esnek el; aki pedig a mező színén van, azt a vadnak adtam eledelül; akik pedig a sziklavárakban és a barlangokban vannak, dögvészben halnak meg. 28És teszem a Áretzet pusztasággá és sivataggá, és megszűnik erejének gőgje; és kietlenné lesznek Yiszrá’El hegyei, hogy senki át nem megy rajtuk. 29És megtudják, hogy én vagyok Yáhuwáh, amikor a Áretzet pusztasággá és sivataggá teszem, minden utálatosságuk miatt, amelyet elkövettek.
30Te pedig, Ben Ádám, néped fiai rólad beszélgetnek a falak mellett és a házak bejárataiban, és szól egyik a másikhoz, ki-ki a testvéréhez, mondván: Jöjjetek hát, és halljátok, mi az ige, amely kijön Yáhuwáhtól! 31És eljönnek hozzád, ahogy a nép összegyűlik, és leülnek előtted, az én népem, és hallják beszédeidet, de nem teszik meg azokat; mert szájukban gyönyörködés van, ők azt cselekszik, szívük pedig nyereségük után jár. 32És íme, olyan vagy nekik, mint a gyönyörködés éneke, szép hangú és jól pengető: hallják beszédeidet, de meg nem teszik azokat. 33De amikor bekövetkezik – íme, bekövetkezik! -, akkor megtudják, hogy próféta volt közöttük.
Szójegyzék: Ádám (אָדָם – 𐤀𐤃𐤌) – Ember/Emberiség • Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Ávráhám (אַבְרָהָם – 𐤀𐤁𐤓𐤄𐤌) – Népek Sokaságának Atyja • Ben (בֵּן – 𐤁𐤍) – Fiú/Fia • Ben HáÁdám (בֶּן הָאָדָם – 𐤁𐤍 𐤑𐤀𐤃𐤌) – Emberfia – messiási cím • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Lelk (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh: Lélek/Élőlény/Élet • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yáhuwáh parancsainak és tanításainak gyűjteménye • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa
Szerző: Sipos Richard | szept 6, 2026
1És abban az időben felkel Mikha’El, a nagy vezér, aki néped fiai mellett áll, és nyomorúság ideje lesz, amilyen nem volt, mióta nemzet lett, addig az időig. És abban az időben megmenekül néped, mindenki, aki beírva találtatik a könyvben. 2És sokan azok közül, akik a föld porában alszanak, felébrednek: ezek örök életekre, azok gyalázatra és örök utálatra. 3És az okosak ragyogni fognak, mint a boltozat ragyogása, és akik sokakat igazságra vezetnek, mint a csillagok, örökké és mindörökké. 4Te pedig, Dáni’El, zárd be ezeket az igéket, és pecsételd le a könyvet a vég idejéig. Sokan járnak ide-oda, és gyarapodik az ismeret.
5És láttam én, Dáni’El, és íme, másik kettő állt ott: egyik a Folyam partján innen, másik a Folyam partján túl. 6És az egyik így szólt a gyolcsruhába öltözött férfihoz, aki a Folyam vizei fölött volt: Mikorra lesz a csodás dolgok vége? 7És hallottam a gyolcsruhába öltözött férfit, aki a Folyam vizei fölött volt, és jobbját és balját az Egekre emelte, és megesküdött az Örökké Élőre, hogy egy időre, időkre és egy félre; és amikor véget ér a szent nép kezének szétzúzása, beteljesedik mindez. 8És én hallottam, de nem értettem, ezért így szóltam: Yáhuwáh, mi lesz mindezek vége? 9És így szólt: Menj, Dáni’El, mert be vannak zárva és le vannak pecsételve ezek az igék a vég idejéig. 10Megtisztulnak, megfehérednek és megpróbáltatnak sokan, a gonoszok pedig gonoszul cselekszenek, és a gonoszok közül senki sem érti meg, de az okosak megértik. 11És attól az időtől fogva, hogy elveszik a szüntelen áldozatot, és felállítják a pusztító undokságot, ezerkétszázkilencven nap. 12Boldog, aki vár és elér ezerháromszázharmincöt napig. 13Te pedig menj a vég felé, és megnyugszol, és felkelsz sorsodra a napok végén.
Szójegyzék: Ádámáh (אֲדָמָה – 𐤀𐤃𐤌𐤄) – Termőföld/Talaj • Dáni’El (דָּנִיֵּאל – 𐤃𐤍𐤉𐤀𐤋) – Dániel/Elohim az ítélőm • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Mikha’El (מִיכָאֵל – 𐤌𐤉𐤊𐤀𐤋) – Mikael/Ki olyan, mint Elohim? • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve
Szerző: Sipos Richard | szept 6, 2026
1Ekkor nagy hangon kiáltott a fülembe, mondván:
Közeledjetek, a város megbízott-büntetői!
és kiki a pusztító eszközével a kezében!
2És íme, hat férfi jött a Felső-kapu útja felől, amely északra néz,
mindegyiknek zúzó eszköze a kezében;
és egy férfi köztük gyolcsba öltözve,
és írnoki tintatartó az ágyékán;
és bementek, és megálltak a rézoltár mellett.
3És Yiszrá’El Elohimának dicsősége
fölemelkedett a K’ruv fölül, amely fölött volt,
a Beit–Yáhuwáh küszöbéhez;
és szólította a gyolcsba öltözött férfit,
akinek az írnoki tintatartó az ágyékán volt.
4És ezt mondta neki Yáhuwáh:
Menj át a város közepén, Yerusháláyim közepén,
és tégy jelet a férfiak arcaira,
akik sóhajtoznak és nyögnek
mindazon utálatosságok miatt, amelyeket benne elkövetnek.
5Amazoknak pedig ezt mondta a fülembe:
Menjetek át a városon utána, és vágjátok;
ne szánakozzon szemetek, és ne kíméljetek!
6Öreget, ifjat és szüzet, gyermeket és asszonyokat
öljetek pusztulásra,
de egyetlen férfihoz se közelítsetek, akin a jel van;
és az én Mikdáshomnál kezdjétek!
És elkezdték az öreg férfiakon, akik a Beit–Yáhuwáh előtt voltak.
7És ezt mondta nekik:
Tegyétek tisztátalanná a Beit–Yáhuwáht,
és töltsétek meg az udvarokat megöltekkel!
Menjetek ki! – és kimentek, és vágtak a városban.
8És történt, amikor ők vágtak, és én megmaradtam,
arcaimra borultam, és kiáltottam,
és mondtam: Ó, Ádonáj Yáhuwáh!
Elpusztítod Yiszrá’El egész maradékát,
amikor kiöntöd haragodat Yerusháláyimra?
9És ezt mondta nekem: Yiszrá’El és Yáhu’Dáh házának bűne igen-igen nagy,
és megtelt a föld vérontással, és a város megtelt elhajlással;
mert azt mondják: „Elhagyta Yáhuwáh a földet,
és nem lát Yáhuwáh.”
10És én is – nem szánakozik szemem,
és nem kímélek;
útjukat a fejükre adom.
11És íme, a gyolcsba öltözött férfi,
akinek az ágyékán a tintatartó volt, választ vitt, mondván:
Megtettem mindent, ahogyan parancsoltad nekem.
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • K’ruv (כְּרוּב – 𐤊𐤓𐤅𐤁) – Kerub/Yáhuwáh hordozója-futára-hírnöke/Szellemi főfejedelemségek/főangyalok/közelhoz/közeledik/áld/közbenjár/védelmező • Mikdásh (מִקְדָּשׁ – 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Mishkán (מִשְׁכָּן – 𐤌𐤔𐤊𐤍) – Hajlék/Szentély – Yáhuwáh földi lakhelye, a Találkozás Sátra központi szerkezete • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa
Szerző: Sipos Richard | szept 4, 2026
1Azután bevitt a Heikhálba, és megmérte a pilléreket: hat könyök volt a szélességük az egyik oldalon, és hat könyök a szélességük a másik oldalon — a sátor szélessége. 2A bejárat szélessége tíz könyök volt, a bejárat oldalfalai pedig öt könyök az egyik oldalon és öt könyök a másik oldalon. Megmérte a hosszúságát: negyven könyök, a szélessége pedig húsz könyök. 3Azután bement a belsőbe, és megmérte a bejárat pillérét: két könyök; a bejárat hat könyök, a bejárat szélessége pedig hét könyök. 4Megmérte a hosszúságát: húsz könyök, a szélessége pedig húsz könyök a Heikhál előtt. Akkor ezt mondta nekem: Ez a Kodesh HáKodashim – Szen.tek Szen.tje.
5Ezután megmérte a Bájit falát: hat könyök; az oldalfülke szélessége pedig négy könyök a Bájit körül, körös-körül. 6Az oldalfülkék fülke fülkén, három és harminc, három sorban; és bementek a falba, amely a Bájité volt az oldalfülkék számára körös-körül, hogy fogást találjanak; de nem fogóztak a Bájit falába. 7És kiszélesedett, és körbefordult egyre feljebb az oldalfülkék felé, mert a Bájit körbefordulása egyre feljebb ment körös-körül a Bájit körül; ezért a Bájit szélessége fölfelé tartott, és az alsóból fölmentek a felsőre a középsőn át. 8És láttam a Bájitnak magasságát körös-körül; az oldalfülkék alapzatai teljes mérőnád, hat könyök az illesztésig. 9A fal szélessége, amely az oldalfülkének kívülről volt, öt könyök; és ami szabadon maradt, az oldalfülkék háza volt, amely a Bájité. 10És a kamrák között húsz könyök szélesség volt a Bájit körül, körös-körül. 11Az oldalfülke bejárata a szabad térség felé nyílt, egy bejárat észak felé és egy bejárat dél felé; a szabad térség helyének szélessége öt könyök körös-körül. 12Az épület pedig, amely az elkülönített hely előtt, a nyugat felé eső oldalon volt, hetven könyök széles; az épület fala öt könyök széles körös-körül, a hosszúsága pedig kilencven könyök.
13Azután megmérte a Bájitot: száz könyök hosszú; az elkülönített hely, az épület és falai száz könyök hosszúak. 14A Bájit elejének és az elkülönített helynek a szélessége kelet felé száz könyök. 15Megmérte az épület hosszúságát az elkülönített hely előtt, amely a háta mögött volt, és karzatait innen és onnan: száz könyök. És a belső Heikhál és az udvar csarnokai.
16A küszöbök, a zárt ablakok és a karzatok körös-körül mindhármuknál — a küszöbbel szemben fafaragás volt körös-körül, és a földtől az ablakokig; az ablakok pedig be voltak fedve. 17A bejárat fölött, egészen a belső Bájitig és kívülre, és az egész falon körös-körül, belül és kívül — minden méret szerint. 18És készítve voltak K’ruvim és pálmák, egy pálma a K’ruv és a K’ruv között; és kétféle arcok voltak a K’ruvnak: 19ember arcai a pálma felé innen, és fiatal oroszlán arcai a pálma felé onnan; így volt készítve az egész Bájiton körös-körül. 20A földtől a bejárat fölöttig K’ruvim és pálmák voltak készítve, a Heikhál falán is. 21A Heikhál ajtófélfája négyszögletes volt; és a Kodesh arcai: a látvány olyan volt, mint a látvány. 22Az oltár fából, három könyök magas, a hosszúsága két könyök; sarkai, hosszúsága és falai fából voltak. Akkor így szólt hozzám: Ez az asztal, amely Yáhuwáh Arcai előtt áll. 23Két ajtaja volt a Heikhálnak és a Kodeshnak. 24És két ajtószárny volt az ajtóknak, két forgó ajtószárny: kettő az egyik ajtónak, és két szárny a másiknak. 25És készítve voltak rajtuk, a Heikhál ajtóin, K’ruvim és pálmák, amilyenek a falakon voltak készítve; és fagerenda volt a csarnok homlokzatán kívül. 26És zárt ablakok és pálmák innen és onnan, a csarnok oldalfalain; és a Bájit oldalfülkéin és a gerendákon.
Szójegyzék: Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Bájit (בַּיִת – 𐤁𐤉𐤕) – Ház/Yáhuwáh Háza • Heikhál (הֵיכָל – 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • K’ruv (כְּרוּב – 𐤊𐤓𐤅𐤁) – Kerub/Yáhuwáh hordozója-futára-hírnöke/Szellemi főfejedelemségek/főangyalok/közelhoz/közeledik/áld/közbenjár/védelmező • Kodesh (קֹדֶשׁ – 𐤒𐤃𐤔) – Szent/Szentély – az elkülönített hely • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve