Szerző: Sipos Richard | szept 21, 2026
1Az Ige, amely Yirmi’Yáhuhoz lett Yáhuwáh felől Tzidkijjá, Yáhu’Dáh királya tizedik esztendejében – ez Nevukhádretzár tizennyolcadik esztendeje volt. 2Akkor a Báveli király hadereje ostrom alá vette Yerusháláyimot, Yirmi’Yáhu próféta pedig fogságban volt az őrség udvarában, amely Yáhu’Dáh királyának házában volt. 3Mert fogságba vetette őt Tzidkijjá, Yáhu’Dáh királya, ezt mondván: Miért prófétálsz te, ezt mondván: így szól Yáhuwáh – Íme, én ezt a várost a Báveli király kezébe adom, és elfoglalja azt; 4és Tzidkijjá, Yáhu’Dáh királya nem menekül meg a Kászdim kezéből, hanem adatván a Báveli király kezébe adatik, és szája szól az ő szájával, és szemei az ő szemeit látják; 5és Bávelbe viszi Tzidkijját, és ott lesz, amíg meglátogatom őt – így szól Yáhuwáh. Mert ha harcoltok a Kászdim ellen, nem boldogultok.
6És mondta Yirmi’Yáhu: Yáhuwáh Igéje lett hozzám, ezt mondván: 7Íme, Hanamél, nagybátyjad, Shálum fia jön hozzád, ezt mondván: Vedd meg magadnak szántóföldemet, amely Ánátotban van, mert tied a megváltás joga, hogy megvedd. 8És eljött hozzám Hanamél, nagybátyjam fia, Yáhuwáh szava szerint az őrség udvarába, és ezt mondta nekem: Vedd meg, kérlek, szántóföldemet, amely Ánátotban, Ben’Yámin földjén van, mert tied az öröklés joga, és tied a megváltás; vedd meg magadnak. És megtudtam, hogy ez Yáhuwáh szava.
9És megvettem a szántóföldet Hanyaméltól, nagybátyjam fiától, amely Ánátotban van, és kimértem neki az ezüstöt, hét shekelt és tíz ezüstöt. 10És beírtam egy iratba, és lepecsételtem, és tanúkat állítottam, és kimértem az ezüstöt mérlegen. 11És fogtam az adásvételi iratot, a lepecsételtet – a parancsolat és a rendelkezések szerint – meg a nyíltat is, 12és odaadtam az adásvételi iratot Bárúknak, Nérijjá fiának, Máchszéjá fiának, nagybátyjam, Hanamél szemei előtt, és az iratban aláíró tanúk szemei előtt, mindazon Yáhu’Dáhiak szemei előtt, akik az őrség udvarában ültek. 13És megparancsoltam Bárúknak az ő szemeik előtt, ezt mondván: 14Így szól Yáhuwáh Tzeváot, Yiszrá’El Elohima: Fogd ezeket az iratokat, ezt az adásvételi iratot, a lepecsételtet meg ezt a nyílt iratot, és tedd azokat cserépedénybe, hogy sok ideig megmaradjanak. 15Mert így szól Yáhuwáh Tzeváot, Yiszrá’El Elohima: Még vesznek házakat, szántóföldeket és szőlőket ebben a földben.
16És imádkoztam Yáhuwáhhoz, miután odaadtam az adásvételi iratot Bárúknak, Nérijjá fiának, ezt mondván: 17Ó, URam, Yáhuwáh! Íme, te alkottad az Egeket és a földet nagy erőddel és kinyújtott karoddal; semmi sem lehetetlen neked, 18aki hűségszeretetet teszel ezerízig, és megfizeted az atyák bűnét fiaik keblébe utánuk; a nagy, a hatalmas El, akinek Yáhuwáh Tzeváot a neve. 19Nagy a tanácsban és hatalmas a tettben, akinek szemei nyitva vannak az emberek fiainak minden útjára, hogy megadj kinek-kinek útjai szerint és tetteinek gyümölcse szerint; 20aki jeleket és csodákat tettél Mitzráyim földjén, mind a mai napig, Yiszrá’Elben és az emberek között, és nevet szereztél magadnak, ahogy az e mai napon van. 21És kihoztad népedet, Yiszrá’Elt Mitzráyim földjéből jelekkel és csodákkal, erős kézzel és kinyújtott karral, és nagy félelemmel; 22és nekik adtad ezt a földet, amelyről megesküdtél atyáiknak, hogy nekik adod, a tejjel és mézzel folyó földet. 23És bementek, és birtokba vették azt, de nem hallgattak szavadra, és törvényedben nem jártak; mindazt, amit parancsoltál nekik, hogy megtegyék, nem tették meg, ezért rájuk hoztad mindezt a rosszat. 24Íme, az ostromsáncok elérték a várost, hogy elfoglalják azt, és a város a Kászdim kezébe adatott, akik harcolnak ellene, a fegyver, az éhínség és a dögvész miatt; és amit szóltál, megtörtént, és íme, te látod. 25És te mégis ezt mondtad nekem, URam, Yáhuwáh: Vedd meg magadnak a szántóföldet ezüstért, és állíts tanúkat – pedig a város a Kászdim kezébe adatott.
26És lett Yáhuwáh Igéje Yirmi’Yáhuhoz, ezt mondván: 27Íme, én vagyok Yáhuwáh, minden testnek Elohima; vajon nekem lehetetlen-e bármilyen dolog? 28Azért így szól Yáhuwáh – Íme, én ezt a várost a Kászdim kezébe és Nevukhádretzár, Báveli király kezébe adom, és elfoglalja azt. 29És bejönnek a Kászdim, akik harcolnak e város ellen, és felgyújtják ezt a várost tűzzel, és felégetik azt, meg a házakat, amelyeknek tetején a Bá’álnak tömjéneztek és más elohimnak italáldozatokat öntöttek, hogy engem bosszantsanak. 30Mert Yiszrá’El fiai és Yáhu’Dáh fiai csak azt tették, ami rossz a szemeimben, ifjúságuktól fogva; mert Yiszrá’El fiai csak bosszantanak engem kezeik művével – így szól Yáhuwáh. 31Mert haragomra és felindulásomra volt nekem ez a város, attól a naptól fogva, amelyen építették azt, mind a mai napig, hogy elvessem azt arcom elől, 32Yiszrá’El fiainak és Yáhu’Dáh fiainak minden rosszasága miatt, amelyet azért tettek, hogy engem bosszantsanak – ők, királyaik, vezéreik, papjaik és prófétáik, Yáhu’Dáh férfiai és Yerusháláyim lakói. 33És hátat fordítottak felém, nem arcokat; bár tanítottam őket, korán keltem és tanítottam, de nem hallgattak rá, hogy intést fogadjanak el. 34És elhelyezték utálatosságaikat abban a házban, amelyet az én Nevemről neveztek, hogy beszennyezzék azt. 35És megépítették a Bá’ál magaslatait, amelyek a Ben-Hinnóm-völgyében vannak, hogy átvigyék fiaikat és leányaikat a Molekhnek – amit nem parancsoltam nekik, és nem szállt fel a szívemre, hogy ezt az utálatosságot tegyék -, hogy vétekbe vigyék Yáhu’Dáht.
36És most azért így szól Yáhuwáh, Yiszrá’El Elohima erről a városról, amelyről ti azt mondjátok: A Báveli király kezébe adatott a fegyver, az éhínség és a dögvész által: 37Íme, én összegyűjtöm őket mindazokból a földekből, ahová elűztem őket haragomban és felindulásomban és nagy felháborodásomban, és visszahozom őket erre a helyre, és biztonságban lakatom őket. 38És ők nekem népemmé lesznek, és én nekik Elohimukká leszek. 39És adok nekik egy szívet és egy utat, hogy féljenek engem minden napon, javukra nekik és fiaiknak utánuk. 40És örök szövetséget kötök velük, hogy nem fordulok el mögülük, hogy jót tegyek velük; és az irántam való félelmet adom a szívükbe, hogy ne térjenek el tőlem. 41És örvendezem rajtuk, hogy jót tegyek velük, és elültetem őket ebben a földben hűségben, egész szívemmel és egész Nefeshemmel.
42Mert így szól Yáhuwáh – Ahogyan elhoztam erre a népre mindezt a nagy rosszat, úgy hozom rájuk mindazt a jót, amit én szólok felőlük. 43És vesznek még szántóföldet ebben a földben, amelyről ti azt mondjátok: Pusztaság ez, ember és állat nélkül, a Kászdim kezébe adatott. 44Szántóföldeket vesznek ezüstért, és iratba írnak és lepecsételnek és tanúkat állítanak Ben’Yámin földjén, Yerusháláyim környékén és Yáhu’Dáh városaiban, a hegyvidék városaiban, az alföld városaiban és a Negev városaiban, mert visszahozom foglyaikat – így szól Yáhuwáh.
Szójegyzék: Ánátot (עֲנָתוֹת – 𐤏𐤍𐤕𐤅𐤕) – Ben’Yámin földjén lévő város/Feleletek • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Bá’ál (בַּעַל – 𐤁𐤏𐤋) – pogány bálvány • Bável (בָּבֶל – 𐤁𐤁𐤋) – Babilon/Zűrzavar • Ben’Yámin (בִּנְיָמִין – 𐤁𐤍𐤉𐤌𐤉𐤍) – Jobb kéz fia – Yá’ákov fia [köve: a Yáhfeh] • Cheszed (חֶסֶד – 𐤇𐤎𐤃) – Hűségszeretet/Kegy/Kegyelem/Hűség/Szövetségi hűség • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • El (אֵל – 𐤀𐤋) – Hatalmas/Erős/Elohim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Ezüst (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – Keszef: ezüst/Pénz • Hűségszeretet (חֶסֶד- 𐤇𐤎𐤃) – Cheszed: Kegy/Kegyelem/Hűség/Szövetségi hűség • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Ige (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Kaszdi (כַּשְׂדִּי – 𐤊𐤔𐤃𐤉) – כַּשְׂדִּים – Káldeus/Kaldeai • Kászdim (כַּשְׂדִּים – 𐤊𐤔𐤃𐤉𐤌) – Kászdeusok/Kászdim; Kászdeus Nép • Keszef (כֶּסֶף – 𐤊𐤎𐤐) – ezüst/Pénz • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – pap – Áháron leszármazottja • Mitzráyim (מִצְרַיִם – 𐤌𐤑𐤓𐤉𐤌) – Egyiptom: Szorítások • Molekh (מֹלֶךְ – 𐤌𐤋𐤊) – Káná’áni bálvány, akinek gyermekeket áldoztak • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Negev (נֶגֶב – 𐤍𐤂𐤁) – Dél/Száraz vidék – Yáhu’Dáh déli száraz vidéke • Nevukhádretzár (נְבוּכַדְרֶאצַּר – 𐤍𐤁𐤅𐤊𐤃𐤓𐤀𐤑𐤓) – Nabukodonozor/Nebo védje a koronát • Shámáyim (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Egek • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Toráh (תּוֹרָה – 𐤕𐤅𐤓𐤄) – Törvény/Tanítás/Útmutatás – Yáhuwáh parancsainak és tanításainak gyűjteménye, melyek Yeshuában testté lettek • Tzeváot (צְבָאוֹת – 𐤑𐤁𐤀𐤅𐤕) – Seregek – Yáhuwáh jelzője • Tzidkijjá (צִדְקִיָּה – 𐤑𐤃𐤒𐤉𐤄) – צִדְקִיָּהוּ – Tzidkijjá/Yáhuwáh az igazságom • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yirmi’Yáhu (יִרְמְיָהוּ – 𐤉𐤓𐤌𐤉𐤄𐤅) – Jeremiás/Yáhuwáh felemel • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa
Szerző: Sipos Richard | szept 16, 2026
1Ekkor nagy hangon kiáltott a fülembe, mondván:
Közeledjetek, a város megbízott-büntetői!
és kiki a pusztító eszközével a kezében!
2És íme, hat férfi jött a Felső-kapu útja felől, amely északra néz,
mindegyiknek zúzó eszköze a kezében;
és egy férfi köztük gyolcsba öltözve,
és írnoki tintatartó az ágyékán;
és bementek, és megálltak a rézoltár mellett.
3És Yiszrá’El Elohimának dicsősége
fölemelkedett a K’ruv fölül, amely fölött volt,
a Beit–Yáhuwáh küszöbéhez;
és szólította a gyolcsba öltözött férfit,
akinek az írnoki tintatartó az ágyékán volt.
4És ezt mondta neki Yáhuwáh:
Menj át a város közepén, Yerusháláyim közepén,
és tégy jelet a férfiak arcaira,
akik sóhajtoznak és nyögnek
mindazon utálatosságok miatt, amelyeket benne elkövetnek.
5Amazoknak pedig ezt mondta a fülembe:
Menjetek át a városon utána, és vágjátok;
ne szánakozzon szemetek, és ne kíméljetek!
6Öreget, ifjat és szüzet, gyermeket és asszonyokat
öljetek pusztulásra,
de egyetlen férfihoz se közelítsetek, akin a jel van;
és az én Mikdáshomnál kezdjétek!
És elkezdték az öreg férfiakon, akik a Beit–Yáhuwáh előtt voltak.
7És ezt mondta nekik:
Tegyétek tisztátalanná a Beit–Yáhuwáht,
és töltsétek meg az udvarokat megöltekkel!
Menjetek ki! – és kimentek, és vágtak a városban.
8És történt, amikor ők vágtak, és én megmaradtam,
arcaimra borultam, és kiáltottam,
és mondtam: Ó, Ádonáj Yáhuwáh!
Elpusztítod Yiszrá’El egész maradékát,
amikor kiöntöd haragodat Yerusháláyimra?
9És ezt mondta nekem: Yiszrá’El és Yáhu’Dáh házának bűne Igen-Igen nagy,
és megtelt a föld vérontással, és a város megtelt elhajlással;
mert azt mondják: „Elhagyta Yáhuwáh a földet,
és nem lát Yáhuwáh.”
10És én is – nem szánakozik szemem,
és nem kímélek;
útjukat a fejükre adom.
11És íme, a gyolcsba öltözött férfi,
akinek az ágyékán a tintatartó volt, választ vitt, mondván:
Megtettem mindent, ahogyan parancsoltad nekem.
Szójegyzék: Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Arcai (פָּנַי – 𐤐𐤍𐤉) – Pánim/Orcák/Jelenlét • Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Beit (בֵּית – 𐤁𐤉𐤕) – Háza – Beit-Yáhuwáh: Yáhuwáh Háza • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • K’ruv (כְּרוּב – 𐤊𐤓𐤅𐤁) – Kerub/Yáhuwáh hordozója-futára-hírnöke/Szellemi főfejedelemségek/főangyalok/közelhoz/közeledik/áld/közbenjár/védelmező • Mikdásh (מִקְדָּשׁ – 𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély • Mishkán (מִשְׁכָּן – 𐤌𐤔𐤊𐤍) – Hajlék/Szentély – Yáhuwáh földi lakhelye, a Találkozás Sátra központi szerkezete • Vér (דָּם – 𐤃𐤌) – Dám – az élet hordozója • Yáhu’Dáh (יְהוּדָה – 𐤉𐤄𐤅𐤃𐤄) – Júda/Dicsőített – Yá’ákov fia [köve: a Nofekh] • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa
Szerző: Sipos Richard | szept 15, 2026
1Jaj Efráyim részegei büszkeségének koronájára,
és hervadó virágra, ékes díszére,
amely a kövér völgy fején van,
a bortól levertekére!
2Íme, erős és hatalmas van Yáhuwáhnál,
mint jégeső zápora, pusztító vihar,
mint hatalmas, elsöprő vizek zápora,
kézzel a földre dönti.
3Lábakkal eltapostatik majd
Efráyim részegei büszkeségének koronája.
4És úgy lesz hervadó virága, ékes dísze,
amely a kövér völgy fején van,
mint a korai füge nyár előtt:
amelyet ha meglát valaki,
míg kezében van, lenyeli.
5Azon a napon Yáhuwáh Tzeváot lesz
az ékesség koronája és a dísz koszorúja
népe maradékának,
6és az ítélet szelleme annak,
aki az ítéleten ül,
és erő azoknak,
akik visszafordítják a harcot a kapunál.
7De ezek is bortól tántorognak,
és italtól tévelyegnek.
Kohén és próféta tántorognak az italtól,
elnyelettek a bortól,
tévelyegnek az ital miatt,
tántorognak a látomásban, ingadoznak az ítéletben.
8Mert minden asztal tele van hányással, undoksággal,
nincs hely.
9Kit tanít ismeretre,
és kivel érteti meg a hírt?
A tejtől elválasztottakkal,
az emlőtől elvettekkel?
10Mert parancs parancsra, parancs parancsra,
zsinór zsinórra, zsinór zsinórra,
itt egy kevés, ott egy kevés.
11Bizony dadogó ajakkal
és más nyelven
fog szólni ehhez a néphez,
12aki ezt mondta nekik:
Ez a nyugalom, adjatok nyugalmat a fáradtnak,
és ez a felüdülés —
de nem akartak hallani.
13Azért lesz nekik Yáhuwáh Igéje :
parancs parancsra, parancs parancsra,
zsinór zsinórra, zsinór zsinórra,
itt egy kevés, ott egy kevés,
hogy menjenek és essenek hanyatt,
törjenek össze, csapdába kerüljenek és megfogassanak.
14Azért halljátok Yáhuwáh Igéjét,
ti csúfolódás emberei,
e nép uralkodói, amely Yerusháláyimban van!
15Mert ezt mondtátok:
Szövetséget kötöttünk a halállal,
és a holtak hazájával egyezséget tettünk;
ha átvonul az elsöprő ostor,
nem ér el minket,
mert a hazugságot tettük menedékünkké,
és a hamisságban rejtőztünk el.
16Azért így szól az én Uram, Yáhuwáh:
Íme, én alapként követ teszek le Tzionban,
kipróbált követ, drága sarkot, megalapozott alapot;
aki hisz, nem siet.
17És az ítéletet zsinórmértékké teszem,
és az igazságot mércévé,
és jégeső söpri el a hazugság menedékét,
és a rejtekhelyet vizek árasztják el.
18És eltöröltetik szövetségetek a halállal,
és egyezségetek a holtak hazájával nem áll meg;
ha átvonul az elsöprő ostor,
eltapostatok általa.
19Valahányszor átvonul, elragad benneteket,
mert reggelről reggelre vonul át,
nappal és éjjel,
és csak rettegés lesz megérteni a hírt.
20Mert rövid az ágy, semhogy kinyújtózna,
és szűk a takaró, semhogy beburkolózna.
21Mert mint a Perácim-hegyen, úgy kel fel Yáhuwáh,
mint a Giv’on-völgyében, úgy háborog,
hogy véghezvigye tettét — idegen az ő tette,
és elvégezze munkáját — különös az ő munkája.
22Most azért ne csúfolódjatok,
nehogy szorosabbra húzódjanak bilincseitek,
mert elvégzett pusztulást hallottam
az én Uramtól, Yáhuwáh Tzeváottól
az egész föld fölött.
23Fületekkel figyeljetek, és halljátok hangomat,
ügyeljetek, és halljátok beszédemet!
24Vajon egész nap szánt a szántóvető, hogy vessen,
barázdálja és boronálja földjét?
25Nemde, amikor elsimította felszínét,
kaprot hint és köményt szór,
és búzát tesz sorba, árpát a kijelölt helyre,
és tönkölyt a szélére?
26Mert így oktatja őt a rendre,
Elohima tanítja őt.
27Mert nem cséplőszánnal csépelik a kaprot,
és nem hengerkerékkel gördülnek a köményen,
hanem bottal verik ki a kaprot,
és pálcával a köményt.
28A kenyérgabonát megőrlik,
de nem csépeli azt vég nélkül,
és ha rajta zúgatja cséplőszekerének kerekét és lovait,
nem őrli szét.
29Ez is Yáhuwáh Tzeváottól származott:
csodálatos a tanácsa, nagy a bölcsessége.
Szójegyzék: Áretz (אֶרֶץ – 𐤀𐤓𐤑) – Föld/Vidék/Ország • Efráyim (אֶפְרַיִם – 𐤀𐤐𐤓𐤉𐤌) – Efraim/Kettős gyümölcs – Yoszef fia [köve: Shohám] • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Giv’on (גִּבְעוֹן – 𐤂𐤁𐤏𐤍) – Gibeon – magaslat • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – pap – Áháron leszármazottja • Nefesh (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Lélek/Élőlény/Élet • Perácim (פְּרָצִים – 𐤐𐤓𐤑𐤌) – Áttörések – a Báál-Perácim hegye • Tzion (צִיּוֹן – 𐤑𐤉𐤅𐤍) – Dávid városa; Yerusháláyim szent neve • Vizek (מַיִם – 𐤌𐤉𐤌) – Máyim • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem
Szerző: Sipos Richard | szept 13, 2026
1Én, Nevukhádnetzár, nyugalomban voltam házamban, és virultam palotámban. 2Álmot láttam, és megrettentett engem; a fekhelyemen támadt gondolatok és fejem látomásai megrémítettek. 3Tőlem adatott parancs, hogy vezessék elém Bável minden bölcsét, hogy az álom megfejtését tudtomra adják. 4Akkor bejöttek a mágusok, a varázslók, a Kászdim és a csillagjósok, és elmondtam előttük az álmot, de a megfejtését nem adták tudtomra. 5Végül elém jött Dáni’El, akinek neve Belteshá’tzár az én elohimom neve szerint, és akiben szent elohim Ruácha van, és elmondtam előtte az álmot: 6Belteshá’tzár, mágusok feje! Mert tudom, hogy szent elohim Ruácha van benned, és semmi titok nem okoz neked nehézséget, mondd meg álmom látomásait, amelyeket láttam, és a megfejtését!
7Fejem látomásai a fekhelyemen ezek voltak: Láttam, és íme, egy fa a föld közepén, és magassága nagy. 8Növekedett a fa és megerősödött, magassága az Egekig ért, és láthatósága az egész föld széléig. 9Lombja szép és gyümölcse sok, és táplálék mindennek volt rajta; alatta árnyékot adott a mező vadja, és ágain laktak az Egek madarai, és róla táplálkozott minden hús. 10Láttam fejem látomásaiban a fekhelyemen, és íme, egy virrasztó és szent szállt le az Egekből. 11Erővel kiáltott, és így szólt: Vágjátok ki a fát és vagdaljátok le ágait, rázzátok le lombját és szórjátok szét gyümölcsét! Mozduljon el a vad alóla, és a madarak ágairól! 12De gyökereinek tövét hagyjátok a földben, vasból és rézből való bilincsben, a mező füvében! Az Egek harmatja áztassa, és a föld füvében legyen része a vaddal! 13Szíve emberitől változzék el, és vad szíve adassék neki, és hét időszak múljék el fölötte! 14A virrasztók határozata ez a beszéd, és a szentek szava ez a kérés, azért, hogy megtudják az élők, hogy ‘Elyon uralkodik az emberek királysága fölött, és annak adja, akinek akarja, és az emberek legalját állítja fölébe. 15Ezt az álmot láttam én, Nevukhádnetzár király; te pedig, Belteshá’tzár, mondd meg a megfejtését, mert királyságom minden bölcse nem tudja a megfejtést tudtomra adni, te pedig képes vagy rá, mert szent elohim Ruácha van benned.
16Akkor Dáni’El, akinek neve Belteshá’tzár, megdöbbent mintegy egy óráig, és gondolatai megrémítették. Megszólalt a király és így szólt: Belteshá’tzár, az álom és a megfejtése ne rémítsen meg téged! Megszólalt Belteshá’tzár és így szólt: Uram, az álom gyűlölőidnek, és megfejtése ellenségeidnek! 17A fa, amelyet láttál, amely növekedett és megerősödött, és magassága az Egekig ért, és láthatósága az egész földre, 18és lombja szép és gyümölcse sok, és táplálék mindennek volt rajta, amely alatt lakott a mező vadja, és ágain tanyáztak az Egek madarai — 19te magad vagy az, ó király, mert naggyá és erőssé lettél, és nagyságod megnőtt és az Egekig ér, és uralmad a föld széléig. 20És hogy a király egy virrasztót és szentet látott leszállni az Egekből, aki ezt mondta: Vágjátok ki a fát és pusztítsátok el, de gyökereinek tövét hagyjátok a földben, vasból és rézből való bilincsben, a mező füvében, és az Egek harmatja áztassa, és a mező vadjával legyen része, míg hét időszak el nem múlik fölötte — 21ez a megfejtés, ó király, és ‘Elyon határozata az, amely eljött uramra, a királyra: 22Elűznek téged az emberek közül, és a mező vadjával lesz lakásod, és füvet esznek veled, mint az ökrökkel, és az Egek harmatja áztat téged, és hét időszak múlik el fölötted, míg meg nem tudod, hogy ‘Elyon uralkodik az emberek királysága fölött, és annak adja, akinek akarja. 23És hogy azt mondták, hagyják meg a fa gyökereinek tövét: királyságod megmarad neked, mihelyt megtudod, hogy az Egek uralkodnak. 24Azért, ó király, tanácsom legyen kedves előtted: vétkeidet igazságossággal szakítsd meg, és gonoszságaidat a szegényeken való könyörüléssel, hátha hosszabb lesz a Shálomod.
25Mindez elérte Nevukhádnetzár királyt. 26Tizenkét hónap múltán a királyság palotáján sétált, amely Bávelban volt. 27Megszólalt a király és így szólt: Nemde ez a nagy Bável, amelyet én építettem a királyság házává hatalmam erejével és fenségem dicsőségére? 28Még a szó a király szájában volt, amikor hang esett le az Egekből: Neked mondják, Nevukhádnetzár király, a királyság eltávozott tőled! 29Az emberek közül elűznek téged, és a mező vadjával lesz lakásod, füvet esznek veled, mint az ökrökkel, és hét időszak múlik el fölötted, míg meg nem tudod, hogy ‘Elyon uralkodik az emberek királysága fölött, és annak adja, akinek akarja.
30Abban az órában beteljesedett a szó Nevukhádnetzáron, és az emberek közül elűzték, és füvet evett, mint az ökrök, és az Egek harmatja áztatta testét, míg szőre meg nem nőtt, mint a sasoké, és karmai, mint a madaraké.
31És a napok múltán én, Nevukhádnetzár, az Egekre emeltem szemeimet, és értelmem visszatért hozzám, és ‘Elyont áldottam, és az örökké élőt dicsértem és tiszteltem, mert az ő uralma örök uralom, és királysága nemzedékről nemzedékre. 32És a föld minden lakóját semminek tekinti, és akarata szerint cselekszik az Egek seregével és a föld lakóival, és nincs, aki a kezére csaphatna, és azt mondhatná neki: mit cselekszel? 33Abban az időben értelmem visszatért hozzám, és királyságom dicsőségére fenségem és ragyogásom visszatért hozzám, és engem fölkerestek tanácsosaim és főembereim, és királyságomba visszahelyeztek, és túláradó nagyság adatott hozzám.
34Most én, Nevukhádnetzár, dicsérem és magasztalom és dicsőítem az Egek Királyát, mert minden tette igaz, és útjai ítélet, és akik kevélységben járnak, azokat meg tudja alázni.
Szójegyzék: Bável (בָּבֶל – 𐤁𐤁𐤋) – Babilon/Zűrzavar • Dáni’El (דָּנִיֵּאל – 𐤃𐤍𐤉𐤀𐤋) – Dániel/Elohim az ítélőm • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • ‘Elyon (עֶלְיוֹן – 𐤏𐤋𐤉𐤅𐤍) – Felséges/Magasságos – elohimi cím • Hús (בָּשָׂר – 𐤁𐤔𐤓) – Bászár [hús/Test] • Kászdim (כַּשְׂדִּים – 𐤊𐤔𐤃𐤉𐤌) – Káldeusok • Nevukhádnetzár (נְבוּכַדְנֶאצַּר – 𐤍𐤁𐤅𐤊𐤃𐤍𐤀𐤑𐤓) – Nabukodonozor/Nebó védje a koronát • Réz (נְחֹשֶׁת – 𐤍𐤇𐤔𐤕) – Nechoshet: Réz/bronz • Ruách (רוּחַ – 𐤓𐤅𐤇) – Szellem/Lehelet/Szél • Shálom (שָׁלוֹם – 𐤔𐤋𐤅𐤌) – Béke/Békesség/Teljesség/Jólét/Épség • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belső ember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Test (בָּשָׂר – 𐤁𐤔𐤓) – Bászár • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Leszek, Aki Leszek [Echye Ásher Echye/Voltam-Vagyok-Leszek] – az Örökkévaló Neve
Szerző: Sipos Richard | szept 12, 2026
1Történt pedig, amíg beszéltek a néphez, hogy rájuk támadtak a Kohánim, a Heikhál hadseregének parancsnoka és a Tzádukim; 2mert bosszúság volt nekik amiatt, hogy tanították a népet, és Yeshuában hirdették a halottak feltámadását. 3És rájuk vetették kezeiket, és őrizetbe adták őket másnapig, mert már beállt az este. 4De sokan azok közül, akik hallották az Örömhír igéit, hittek, és a férfiak száma mintegy ötezer lett.
5És történt másnap, hogy összegyűltek a vezetők, a vének és a Szofrim Yerusháláyimban; 6és Chanán, a Kohen Gádol, és Káyáfá, Yochanán és Aleksszandrosz, és mindazok, akik a Kohen Gádol házának családjából valók voltak. 7És középre állították őket, és vallatták őket, mondván: „Kinek a hatalmával, vagy kinek nevében tettétek ti ezt?” 8És Kefá, Ruách HáKodeshsel telve, így felelt nekik: „Halljatok engem, a nép vezérei és a vének! 9Ha ma minket egy beteg emberen tett jótettről vallatnak, hogy ki által jött rá a szabadulás, 10legyen tudtotokra mindnyájatoknak és Yiszrá’El egész népének, hogy a Nátzráti Yeshuá HáMáshiách nevében, akit ti megfeszítettetek, és akit Elohim feltámasztott a halottak közül — az ő nevében áll ez itt előttetek épen. 11Ez az a kő, amelyet ti, az építők, megvetettetek, és a szeglet fejévé lett. 12És nincs szabadulás senki másban, mert nem adatott más név az ember fiainak az Egek alatt, amely által megszabadulnánk.”
13És történt, amikor látták Kefá és Yochanán szívének merészségét, és azt is felfogták, hogy ők avatatlanok és nem írástudó emberek, elcsodálkoztak rajtuk, és felismerték őket, hogy Yeshuával voltak. 14De mivel látták a meggyógyított embert velük együtt állni, semmit sem tudtak felelni ellenük. 15És megparancsolták nekik, hogy menjenek ki a Beit Dinen [Szánhedrinen] kívülre, és tanácskoztak egymás között, 16mondván: „Mit tegyünk ezekkel az emberekkel? Mert nyilvánvaló csoda lett általuk, ami Yerusháláyim minden lakosa előtt ismeretes, és nem tagadhatjuk. 17De hogy a hír tovább ne terjedjen és el ne áradjon a nép között, fenyegessük meg őket, hogy többé ne szóljanak ebben a névben egyetlen embernek se.” 18És szólították őket, és megparancsolták nekik, hogy egyáltalán ne szóljanak és ne tanítsanak Yeshuá nevében. 19De Kefá és Yochanán felelt nekik, és mondta: „Vajon jó-e Elohim szemében, hogy inkább rátok hallgassunk, mint őrá? Ítéljétek meg ti magatok! 20Mert nem tehetjük, hogy ne szóljunk arról, amit láttunk és hallottunk.” 21És ők újra megfenyegették őket, és elbocsátották őket, mivel nem találtak módot, hogy megbüntessék őket, mert féltek a néptől, mert mindnyájan dicsőséget adtak Elohimnak a történt dolog miatt; 22mert több mint negyven éves volt az az ember, akin a gyógyulásnak ez a csodája lett.
23És történt, amikor elbocsátották őket, elmentek testvéreikhez, és elbeszélték nekik mindazt, amit a Kohánim vezetői és a vének mondtak nekik. 24És ők hallották, és egy szívvel felemelték hangjukat Elohimhoz, és mondták: „Ádonáj, te vagy az Elohim, aki alkottad az Egeket és a földet és a tengert és mindent, ami bennük van; 25és szolgád, Dávid, a mi atyánk szája által mondtad a Ruách HáKodeshben: Miért zúdultak fel a Goyim, és a nemzetek miért gondolnak hiábavalóságot? 26Felálltak a föld királyai, és a fejedelmek együtt szövetkeztek Yáhuwáh ellen és az ő Máshiáchja ellen. 27Mert valóban Yeshuá ellen, a te szent szolgád ellen, akit felkentél, szövetkeztek együtt ebben a városban Hordosz és Pontiusz Pilátusz a Goyimmal és a te népeiddel, Yiszrá’Ellel, 28hogy megtegyék azt, ami megtörténik kezed és tanácsod szerint, amelyet előre elhatároztál. 29És most, Yáhuwáh, tekints fenyegetéseikre, és add meg szolgáidnak, hogy erős kézzel szólják Igédet, 30miközben kinyújtod kezedet a betegek gyógyítására, és hogy jelek és csodák legyenek a te szent szolgád, Yeshuá neve által.” 31És történt imádkozásuk közben, hogy megrendült a hely, ahol összegyűltek, és mindnyájan beteltek Ruách HáKodeshsel, és erős kézzel szólták Elohim Igéjét.
32A hívők Kehiláhjának pedig egy szíve és egy lelke volt, és senki közülük nem mondta a magáénak azt, ami az övé, hanem mindenük közös birtok volt nekik. 33A Shlichim [küldöttek] pedig nagy erővel adták bizonyságukat HáÁdon feltámadásáról, és nagy kegyelem áradt ki mindnyájuk arcára. 34És nem volt köztük senki, akinek bármi hiánya lett volna, mert mindazok, akik földek és házak birtokosai voltak, eladták azokat, és elhozták az áruk árát, 35és letették a Shlichim lábaihoz, hogy szétosszák kinek-kinek szüksége szerint.
36És Yoszef, akit a Shlichim Bár-Nábának neveztek, mivel ő intő volt, mint egy Nevi’i, egy Levi férfi Küprosz földjéről, 37eladta a földet, amely az övé volt, és elhozta, és letette pénzét a Shlichim lábaihoz.
Szójegyzék: Ádon (אָדוֹן – 𐤀𐤃𐤅𐤍) – Úr • Ádonáj (אֲדֹנָי – 𐤀𐤃𐤍𐤉) – Uram/Ura – Yáhuwáh tiszteletteljes megszólítása • Aleksszandrosz (אֲלֶכְסַנְדְּרוֹס – 𐤀𐤋𐤊𐤎𐤍𐤃𐤓𐤅𐤎) – Alexandrosz • Áv (אָב – 𐤀𐤁) – Atya/Édesapa • Beit Din (בֵּית דִּין – 𐤁𐤉𐤕 𐤃𐤉𐤍) – Ítélőház/Bíróság/Bírósági Testület – Szanhedrin [συνέδριον] • Bár-Nábá (בַּר־נָבָא- 𐤁𐤓𐤍𐤁𐤀) – a vigasztalás fia • Beit-HáMikdásh (בֵּיתהַמִּקְדָּשׁ – 𐤁𐤉𐤕𐤄𐤌𐤒𐤃𐤔) – Szentély/Templom • Chanán (חָנָן – 𐤇𐤍𐤍) – kegyelmes • Dávid (דָּוִד- 𐤃𐤅𐤃) – Szeretett – Engesztelni/Elfedezni • Egek (שָׁמַיִם – 𐤔𐤌𐤉𐤌) – Shámáyim • Elohim (אֱלֹהִים – 𐤀𐤋𐤄𐤉𐤌) – Teremtő/Hatalmasságok/Szellemi Fejedelemségek • Goy (גּוֹי – 𐤂𐤅𐤉) – idegen nép/nemzet – idegen, nem-Yiszrá’El nép • Goyim (גּוֹיִם – 𐤂𐤅𐤉𐤌) – idegen népek/nemzetek • HáMáshiách (הַמָּשִׁיחַ – 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – a Felkent • Heikhál (הֵיכָל – 𐤄𐤉𐤊𐤋) – Szentély/A Ház fő csarnoka • Hordosz (הוֹרְדוֹס – 𐤄𐤅𐤓𐤃𐤅𐤎) – Heródes (Görög: hős) • Igé (דָּבָר – 𐤃𐤁𐤓) – D’vár: Ige/Szó/beszéd/kijelentés/dolog – mely Yeshuában Testté lett • Küprosz (קוּפְּרוֹס – 𐤒𐤅𐤐𐤓𐤅𐤎) – Ciprus: rézsziget [Κύπρος] • Káyáfá (קַיָּפָא- 𐤒𐤉𐤐𐤀) – Kajafás • Kefá (כֵּיפָא- 𐤊𐤉𐤐𐤀) – szikla (arámi – Péter) • Kehiláh (קְהִלָּה – 𐤒𐤄𐤋𐤄) – gyülekezet/közösség • Kohánim (כֹּהֲנִים – 𐤊𐤄𐤍𐤉𐤌) – papok • Kohen (כֹּהֵן – 𐤊𐤄𐤍) – pap – Áháron leszármazottja • Kohen Gádol (כֹּהֵןגָּדוֹל – 𐤊𐤄𐤍𐤂𐤃𐤅𐤋) – Főpap – Yiszrá’El főpapja, aki a Mishkán/Templom legszentebb szolgálatát végezte • Lelk (נֶפֶשׁ – 𐤍𐤐𐤔) – Nefesh: Lélek/Élőlény/Élet • Levi (לֵוִי – 𐤋𐤅𐤉) – csatlakozó – Yá’ákov fia, a papi/szolgáló törzs [köve a Báreket] • Máshiách (מָשִׁיחַ – 𐤌𐤔𐤉𐤇) – Messiás/Felkent [Krisztus] • Nátzrát (נָצְרַת – 𐤍𐤑𐤓𐤕) – Názáret/Őrszem/Hajtás/Sarj [Netzer gyökből] • Nevi’i (נְבִיאִי – 𐤍𐤁𐤉𐤀) – Próféta • Örömhír (בְּשׂוֹרָה – 𐤁𐤔𐤅𐤓𐤄) – Beszoráh [Evangélium] • Pilátusz (פִּילָטוּס – 𐤐𐤉𐤋𐤈𐤅𐤎) – Pontius Pilátus, római helytartó • Pontiusz (פָּנְטִיּוּס – 𐤐𐤍𐤈𐤉𐤅𐤎) – Pontius (családnév) • Ruách HáKodesh (רוּחַהַקֹּדֶשׁ – 𐤓𐤅𐤇𐤄𐤒𐤃𐤔) – Szent Szellem • Shlichim (שְׁלִיחִים – 𐤔𐤋𐤉𐤇𐤉𐤌) – Küldöttek/Követek [Apostolok] • Szív (לֵב/לֵבָב – 𐤋𐤁) – Lev – belsőember/az értelem, akarat, emlékezet és érzés székhelye • Szofrim (סוֹפְרִים – 𐤎𐤅𐤐𐤓𐤉𐤌) – írástudók • Tzádukim (צַדּוּקִים – 𐤑𐤃𐤅𐤒𐤉𐤌) – szadduceusok • Yáhuwáh (יַהוּהָ – 𐤉𐤄𐤅𐤄) – Vagyok Aki vagyok/az Örökkévaló neve • Yerusháláyim (יְרוּשָׁלַיִם – 𐤉𐤓𐤅𐤔𐤋𐤉𐤌) – Jeruzsálem/A béke alapja – Jeruzsálem • Yeshuá (יֵשׁוּעַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏) – Yáhuwáh Megszabadít/Megvált/Megment • Yeshuá HáMáshiách (יֵשׁוּעַ הַמָּשִׁיחַ – 𐤉𐤔𐤅𐤏 𐤄𐤌𐤔𐤉𐤇) – Yeshuá a Messiás/Felkent • Yiszrá’El (יִשְׂרָאֵל – 𐤉𐤔𐤓𐤀𐤋) – Elohimmal küzdő/Elohim harcosa • Yochanán (יוֹחָנָן – 𐤉𐤅𐤇𐤍𐤍) – Yáhuwáh kegyelmes/János • Yoszef (יוֹסֵף – 𐤉𐤅𐤎𐤐) – Gyarapítson/Hozzáadjon – Yá’ákov fia [köve: Shohám]